boér (4D1) l. bojér

bojér fn és mn 4D1 (rég v. Tört)boér

I. fn

1. ’〈a havasalföldi és a moldvai román fejedelemségekben és a Román Királyságban a 14–20. században:〉 havasalföldi, ill. moldvai nagybirtokos’ ❖ Oláh országba nyomulnak be a Muszkák, és a Bojérok csoportossan takarodnak ki (1806 Cserey Farkas² C2557, 98) | [Moldvában a kománfalvi magyaroknak] egyetlen egy vigasztalások, hogy boérok [= bojérjuk], földes urok, akkora telket ajándékozott temetőhelyűl, hogy annak közepére egyházat is építhetnek (1838 Gegő Elek 8157001, 15) | [Vladuce vajdát] is a törökkel szövetkezett boérok ölték meg (1896 PallasLex. CD02) | Fël ës mënën az embër, há mëg ës találta az Istent. „Uram, Istenem, – aszongya – csináj belëlink es bojérokat!” – aszongya – „Lëgyünk mink ës urak.” (1950 Moldvai csángó népmesék C6347, 36).

1a. ’〈Erdélyben:〉 a magyar királyok által a havasalföldi vajdáknak adományozott hűbérbirtokokra a 15. századtól betelepülő román csoportok (elmagyarosodott,) később földesúrrá lett vezetőinek egyike’ ❖ ’Sigmond Király a’ Vajdára haddal méne Havasalfőldére. Erdélybenn Dévánál megſzálla táborával […]. Az időközbenn a’ Király felgerjede, és magához hozatá egy Boernak igen ſzép leányát (1802 e. Budai Ferenc 7060006, 240) | A’ harmadik alázatos feliratban pedig a’ szélbeli katonáskodás alá szorított adományos és czímeres nemeseknek, bojéroknak törvényes nemesi szabadságukba leendő visszahelyeztetésök [sürgettessék az erdélyi országgyűlésben] (1842 Pesti Hírlap CD61) | [a 17. század folyamán Erdélyben] szaporodik az oláh nemesség, részben az eddig is privilégizált boérok megnemesítésével (1929 Szekfű Gyula CD42) | A történelmi Magyarország területén csak Fogarasföldön volt azonos a hűbéri elnevezési rendszer Havaselvével: a nemesség itteni neve boér (1995 Binder Pál CD58).

2. (ritk) ’〈a Kijevi Nagyfejedelemség, ill. a Moszkvai Nagyfejedelemség idején, a 10–17. században:〉 magas udvari v. katonai tisztséget viselő orosz főnemes’ ❖ Péter Czár, a’ Trónusra emeltetvén meg-házasodott, és vette-el egy Bojernek Fedor Abramovitz Lapuchinonak a’ leányát (1792 Gvadányi József ford.–Voltaire 7125034, 32).

2a. (ritk) ’〈az első bolgár állam megalakulásától a török uralom kezdetéig, a 8–14. században:〉 bolgár feudális nagyúr’ ❖ A magyar Tarján nemzetségnév igen közel állhat a kozárok Tarchánjához, s a bolgárok Tarchán nevű boérjához (1876 Salamon Ferenc CD57).

II. mn (rég)

’a havasalföldi és moldvai román nagybirtokossághoz tartozó 〈személy〉’ ❖ az hátra lévö több Bóér (ez annyi Móldúvában mint nemes) Aszszonyókat-is óda küldje (1787 Magyar Kurír C0312, 790) | az Oláh Orſzágból gyakron itt tanúló Görög és Boér Ifjak (1800 Parnasszusi időtöltés 7036022, 3) | A’ Bojérkövet pedig bezárva fog tartatni […]; mert némelly Társaink azt erősítik, hogy Az és Kísérője valóságos kémek (1808 Andrád Elek 8010001, 17) | alig érkezett szegény [ti. Szokol] július elején Sztambulba, két bojér-társával: Vláddal és Rádullal vasraverve Rhódosz szigetére küldetvén, megöletett (1901 Veress Endre CD55).

a. ’e közösségre v. tagjaira jellemző, ill. az(ok) által haszn.’ ❖ nemes vagy bojér módra (1825 Lexicon valachico C2915, 60) | ott állt mozdulatlanul egy magas férfialak, barna boérköpönyegbe burkolva (1853 Jókai Mór CD18) | úgynevezett boérmentéi is voltak a fejedelemnek (1878 Thallóczy Lajos CD57).

J: bojár¹.

Sz: bojérné, bojérság.

Vö. TESz. bojár; SzT. bojár · bojér; ÚMTsz. bojár

boér lásd bojér
bojér főnév és melléknév 4D1 (rég v. Tört)
boér 4D1
I. főnév
1.
〈a havasalföldi és a moldvai román fejedelemségekben és a Román Királyságban a 14–20. században:〉 havasalföldi, ill. moldvai nagybirtokos
Oláh országba nyomulnak be a Muszkák, és a Bojérok csoportossan takarodnak ki
(1806 Cserey Farkas²)
[Moldvában a kománfalvi magyaroknak] egyetlen egy vigasztalások, hogy boérok [= bojérjuk], földes urok, akkora telket ajándékozott temetőhelyűl, hogy annak közepére egyházat is építhetnek
(1838 Gegő Elek)
[Vladuce vajdát] is a törökkel szövetkezett boérok ölték meg
(1896 PallasLex.)
Fël ës mënën az embër, há mëg ës találta az Istent. „Uram, Istenem, – aszongya – csináj belëlink es bojérokat!” – aszongya – „Lëgyünk mink ës urak.”
(1950 Moldvai csángó népmesék)
1a.
〈Erdélyben:〉 a magyar királyok által a havasalföldi vajdáknak adományozott hűbérbirtokokra a 15. századtól betelepülő román csoportok (elmagyarosodott,) később földesúrrá lett vezetőinek egyike
’Sigmond Király a’ Vajdára haddal méne Havasalfőldére. Erdélybenn Dévánál megſzálla táborával […]. Az időközbenn a’ Király felgerjede, és magához hozatá egy Boernak igen ſzép leányát
(1802 e. Budai Ferenc)
A’ harmadik alázatos feliratban pedig a’ szélbeli katonáskodás alá szorított adományos és czímeres nemeseknek, bojéroknak törvényes nemesi szabadságukba leendő visszahelyeztetésök [sürgettessék az erdélyi országgyűlésben]
(1842 Pesti Hírlap)
[a 17. század folyamán Erdélyben] szaporodik az oláh nemesség, részben az eddig is privilégizált boérok megnemesítésével
(1929 Szekfű Gyula)
A történelmi Magyarország területén csak Fogarasföldön volt azonos a hűbéri elnevezési rendszer Havaselvével: a nemesség itteni neve boér
(1995 Binder Pál)
2. (ritk)
〈a Kijevi Nagyfejedelemség, ill. a Moszkvai Nagyfejedelemség idején, a 10–17. században:〉 magas udvari v. katonai tisztséget viselő orosz főnemes
Péter Czár, a’ Trónusra emeltetvén meg-házasodott, és vette-el egy Bojernek Fedor Abramovitz Lapuchinonak a’ leányát
(1792 Gvadányi József ford.Voltaire)
2a. (ritk)
〈az első bolgár állam megalakulásától a török uralom kezdetéig, a 8–14. században:〉 bolgár feudális nagyúr
A magyar Tarján nemzetségnév igen közel állhat a kozárok Tarchánjához, s a bolgárok Tarchán nevű boérjához
(1876 Salamon Ferenc)
II. melléknév (rég)
a havasalföldi és moldvai román nagybirtokossághoz tartozó 〈személy〉
az hátra lévö több Bóér (ez annyi Móldúvában mint nemes) Aszszonyókat-is óda küldje
(1787 Magyar Kurír)
az Oláh Orſzágból gyakron itt tanúló Görög és Boér Ifjak
(1800 Parnasszusi időtöltés)
A’ Bojérkövet pedig bezárva fog tartatni […]; mert némelly Társaink azt erősítik, hogy Az és Kísérője valóságos kémek
(1808 Andrád Elek)
alig érkezett szegény [ti. Szokol] július elején Sztambulba, két bojér-társával: Vláddal és Rádullal vasraverve Rhódosz szigetére küldetvén, megöletett
(1901 Veress Endre)
a.
e közösségre v. tagjaira jellemző, ill. az(ok) által haszn.
nemes vagy bojér módra
(1825 Lexicon valachico)
ott állt mozdulatlanul egy magas férfialak, barna boérköpönyegbe burkolva
(1853 Jókai Mór)
úgynevezett boérmentéi is voltak a fejedelemnek
(1878 Thallóczy Lajos)
Sz: bojérné, bojérság
Vö. TESz. bojár; SzT. bojár · bojér; ÚMTsz. bojár

Beállítások