bogarászik ige 15a1bogarász (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. tn ’(hivatásszerűen) bogarakat keres, fog, gyűjt’ ❖ [Török József] főleg Debrecen környékén bogarászott sikeresen (1894 PallasLex. CD02) | [Jóska] egész nap kinn ugrándozott a réteken, kergette a pillangókat, bogarászott és növényeket gyűjtött (1918 Berkes Imre Izidor CD10) | [Édesapám] nagyon szerette a természetet, sokat jártunk gyűjtögetni, bogarászni (1996 Természet Világa CD50).

1a. (nyj) ’〈ember v. állat〉 a ruháján v. testén megbújó rovart, kül. tetűt v. bolhát keresgéli, es. öldösi, tetvészkedik, bolhászkodik’ ❖ [az asszony] elmerülve bogarászott a fiatal legény bozontos hajában (1918 Török Gyula CD10) | Giuseppe Crespi több változatban is megfestett képe, a Bolházkodó leány, ahol Thornton megállapítása szerint egy utcalány bogarászik a megágyazott ágyszéken felülve (1997 Magyar néprajz CD47).

2. tn ’〈állat, rendsz. madár〉 táplálkozás céljából bogarakat, es. más apró állatot keresgél, kutat’ ❖ A’ szarka-ném madarak […] bogarásznak, széllyel szórják a’ nagyobb állatok’ ganéjjókat (1794 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 174) | [a madaraknak] az a boldog szerep jutott, hogy minden gond és veszélytőli félelem nélkül halásszanak, vadásszanak, bogarásszanak (1857 Vajda János 8503090, 160) | A nagytemplom árnya […] elnyeli a keresztülszaladó kóbor ebet vagy macskát, mely bogarászni indul ilyenkor (1880 Mikszáth Kálmán CD04) | Három kis árva szárcsa […]. Itt bogarásznak a folyón (1956 Fekete István 9142002, 119) | A tyúkok napközben odakint bogarásztak (1995 Magyarország állatvilága CD14).

3. tn (rég) ’〈állat, kül. szarvasmarha v. ló〉 legyek, bögölyök stb. csípése miatt nyugtalankodik, ugrál, futkos; bogárzik’ ❖ a’ szarvas marhák farka kantsaritva bogaráznak (1797 Veszelszki Antal C4463, 220) | a kapurést állták el, ne hogy a bogarászó jószág kitörjön (1856 Garay Alajos C1806, 77) | egy töreken tengődő barom […] Jászolhoz kötve némán bogarász (1866 Szelestey László 8436001, 47) | a bivaly nem lót-fut, nem bogarász, annak a bőrére nem száll a bogár, mert nem olyan vére van, mint egyéb marhának (1911 Malonyay Dezső CD07).

4. tn (átv is) ’kutat, keresgél’ ❖ Bogarászok. Szöriröl, szálára keresem (1816 Vocabularium C1948, 97) | Madame Louise bogarászó pillantást vetett Rezeda úrra (1913 Krúdy Gyula CD54) | televíziós emlékei között bogarászva elővarázsolta a hajdani képeket (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. tn (átv is) ’〈ember (keze) v. állat〉 vkit, vmit meg-megérintve nyúlkál v. matat, babrál (vhol)’ ❖ Aſzſzonyi múlattságra van egy Tzenk többi kutyák közt, Melly vagy az artza körül bogaráſz, és mézes ajakra Nyelvet nyújt, ’s aztat nyalogatja: vagy üldögel ölben (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 104) | egy földszintes ablakban bogarászott a keze, józsefvárosi muskátlik és leánykéz körül (1920 Krúdy Gyula CD54) | a hang így bogarászott Rezeda füle körül (1933 Krúdy Gyula CD54).

4b. tn (kissé pejor is)(jelentőségét meghaladóan) vizsgálódik, aprólékosan foglalkozik vmely dologgal, túlságosan belemerül vmibe, ill. bíbelődik, pepecsel’ ❖ Ki-telék nap-ſzáma már a’ figyelemnek, ’S a’ külömbbségeken bogarászó szemnek; Mert el-törlé az éjj a’ dolgoknak ſzínét (1791 Mátyási József C3064, 151) | bogarászni éppen lehetne [a regény] egy és más hibája után (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Állandóan bogarászok, adatokat, információkat gyűjtök (1994 Magyar Hírlap CD09) | leállítjuk a nyomozást, mert bogarásznak (2000 Magyar Hírlap CD09).

4c. ts (pejor v. tréf is) ’〈vmely tárgyat v. szellemi, gondolati dolgot stb.〉(túlságosan) aprólékosan, (a kevésbé lényeges) részletekre is kiterjedő figyelemmel, tüzetesen vizsgál, tanulmányoz, ill. 〈vmely dolgot〉 így keresgél’ ❖ Imé körös körűl, a’ Lévőt és Élőt Bogarászó szemem, nem sajdít henyélőt: Szemlélem a’ fűt, fát, (bár nem értem) nőni (1821 Mátyási József C3060, 38) | Tapodi János onnan egy gyerekhajitásra a dinnyét bogarászta, nézelte (1898 Móra István C3208, 103) | a szegény ember mást se tett, mint kereste, bogarászta a föllelhető piszkokat s magánkívül volt, ha azokat nyomban el nem tüntette a porronggyal, söprükkel, vizes vödrökkel fölszerelt asszonyi nép (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 175) | Bogusławski a jegyzeteiben turkált […]. Tovább bogarászták a kritikákat (1978 Spiró György 1143001, 132) | [a bányász] bogarászta a jogszabályokat, az alkotmányt (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: kibogarász.

Sz: bogarászat.

Vö. CzF. bogarász²; ÉrtSz.; TESz. bogár; ÉKsz.; ÚMTsz.

bogarászik ige 15a1
bogarász (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1. tárgyatlan
(hivatásszerűen) bogarakat keres, fog, gyűjt
[Török József] főleg Debrecen környékén bogarászott sikeresen
(1894 PallasLex.)
[Jóska] egész nap kinn ugrándozott a réteken, kergette a pillangókat, bogarászott és növényeket gyűjtött
(1918 Berkes Imre Izidor)
[Édesapám] nagyon szerette a természetet, sokat jártunk gyűjtögetni, bogarászni
(1996 Természet Világa)
1a. (nyj)
〈ember v. állat〉 a ruháján v. testén megbújó rovart, kül. tetűt v. bolhát keresgéli, es. öldösi, tetvészkedik, bolhászkodik
[az asszony] elmerülve bogarászott a fiatal legény bozontos hajában
(1918 Török Gyula)
Giuseppe Crespi több változatban is megfestett képe, a Bolházkodó leány, ahol Thornton megállapítása szerint egy utcalány bogarászik a megágyazott ágyszéken felülve
(1997 Magyar néprajz)
2. tárgyatlan
〈állat, rendsz. madár〉 táplálkozás céljából bogarakat, es. más apró állatot keresgél, kutat
A’ szarka-ném madarak […] bogarásznak, széllyel szórják a’ nagyobb állatok’ ganéjjókat
(1794 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
[a madaraknak] az a boldog szerep jutott, hogy minden gond és veszélytőli félelem nélkül halásszanak, vadásszanak, bogarásszanak
(1857 Vajda János)
A nagytemplom árnya […] elnyeli a keresztülszaladó kóbor ebet vagy macskát, mely bogarászni indul ilyenkor
(1880 Mikszáth Kálmán)
Három kis árva szárcsa […]. Itt bogarásznak a folyón
(1956 Fekete István)
A tyúkok napközben odakint bogarásztak
(1995 Magyarország állatvilága)
3. tárgyatlan (rég)
〈állat, kül. szarvasmarha v. ló〉 legyek, bögölyök stb. csípése miatt nyugtalankodik, ugrál, futkos; bogárzik
a’ szarvas marhák farka kantsaritva bogaráznak
(1797 Veszelszki Antal)
a kapurést állták el, ne hogy a bogarászó jószág kitörjön
(1856 Garay Alajos)
egy töreken tengődő barom […] Jászolhoz kötve némán bogarász
(1866 Szelestey László)
a bivaly nem lót-fut, nem bogarász, annak a bőrére nem száll a bogár, mert nem olyan vére van, mint egyéb marhának
(1911 Malonyay Dezső)
4. tárgyatlan (átv is)
kutat, keresgél
Bogarászok. Szöriröl, szálára keresem
(1816 Vocabularium)
Madame Louise bogarászó pillantást vetett Rezeda úrra
(1913 Krúdy Gyula)
televíziós emlékei között bogarászva elővarázsolta a hajdani képeket
(2000 Magyar Hírlap)
4a. tárgyatlan (átv is)
〈ember (keze) v. állat〉 vkit, vmit meg-megérintve nyúlkál v. matat, babrál (vhol)
Aſzſzonyi múlattságra van egy Tzenk többi kutyák közt, Melly vagy az artza körül bogaráſz, és mézes ajakra Nyelvet nyújt, ’s aztat nyalogatja: vagy üldögel ölben
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
egy földszintes ablakban bogarászott a keze, józsefvárosi muskátlik és leánykéz körül
(1920 Krúdy Gyula)
a hang így bogarászott Rezeda füle körül
(1933 Krúdy Gyula)
4b. tárgyatlan (kissé pejor is)
(jelentőségét meghaladóan) vizsgálódik, aprólékosan foglalkozik vmely dologgal, túlságosan belemerül vmibe, ill. bíbelődik, pepecsel
Ki-telék nap-ſzáma már a’ figyelemnek, ’S a’ külömbbségeken bogarászó szemnek; Mert el-törlé az éjj a’ dolgoknak ſzínét
(1791 Mátyási József)
bogarászni éppen lehetne [a regény] egy és más hibája után
(1928 Tersánszky Józsi Jenő)
Állandóan bogarászok, adatokat, információkat gyűjtök
(1994 Magyar Hírlap)
leállítjuk a nyomozást, mert bogarásznak
(2000 Magyar Hírlap)
4c. tárgyas (pejor v. tréf is)
〈vmely tárgyat v. szellemi, gondolati dolgot stb.〉 (túlságosan) aprólékosan, (a kevésbé lényeges) részletekre is kiterjedő figyelemmel, tüzetesen vizsgál, tanulmányoz, ill. 〈vmely dolgot〉 így keresgél
Imé körös körűl, a’ Lévőt és Élőt Bogarászó szemem, nem sajdít henyélőt: Szemlélem a’ fűt, fát, (bár nem értem) nőni
(1821 Mátyási József)
Tapodi János onnan egy gyerekhajitásra a dinnyét bogarászta, nézelte
(1898 Móra István)
a szegény ember mást se tett, mint kereste, bogarászta a föllelhető piszkokat s magánkívül volt, ha azokat nyomban el nem tüntette a porronggyal, söprükkel, vizes vödrökkel fölszerelt asszonyi nép
(1931 Gelléri Andor Endre)
Bogusławski a jegyzeteiben turkált […]. Tovább bogarászták a kritikákat
(1978 Spiró György)
[a bányász] bogarászta a jogszabályokat, az alkotmányt
(1999 Magyar Hírlap)
Sz: bogarászat
Vö. CzF. bogarász²; ÉrtSz.; TESz. bogár; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások