bojt¹ fn 3A1

1. ’〈ruházaton, ill. használati v. dísztárgyon:〉 csomóba fogott szálakból, rojtokból való (lecsüngő) dísz’ ❖ Gróffok lovainak kett vólt a’ […] bojtja (1790 Gvadányi József 7125004, 218) | A [szeminol indián] férfiak szarvasbőr szük nadrágot viselnek, melyet a lábikra táján temérdek bojt ékesít (1858 Xantus János 8531001, 9) | A függönyök alján bojtok lógtak (1914 Kosztolányi Dezső 9359123, 104) | az egyikük előrecsapva hordta a fehér sapkája bojtját, a másikuk pedig hátrafelé, a nyakába lógatta (1956 Ottlik Géza ford.–Keller 9496009, 4) | nemzetiszínű bojttal díszített ostor (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’kardbojt, es. vállrojt (mint katonai v. egyéb rangjelzés)’ ❖ a’ Tisztek a’ Fel-kelt Armádiának el-oszlása után-is viselhetik az Uniformist, és … a’ sövegrl, kalapról, és a’ kardról le-függ bojtokat (1801 Molnár János C0305, 51) | ki is van adva a rendelet a kormánytól, hogy mindannyian tiszti bojtjuktól megfosztassanak, s haditörvényszék elé legyenek állítva (1862–1863 Jókai Mór 8209008, 125) | kilőtte legalább felét a’ rá kimért száztiz golyónak, esetleg piros bojtott [!] kapott érte (1883 Kacziány Géza C2472, 60) | a dicsőséges Habsburg-háznak is vége. Elszakadnak a kötelek, cingulusok és grófi bojtok (1940 Németh László² 9485002, 43).

2. ’〈Állat v. növény ilyen díszre emlékeztető részének megnevezésére.〉’

2a. (Áll is) ’〈emlősállat farka végén:〉 meghosszabbodott szőrszálak alkotta képződmény, a szőrzet többi részétől elkülönülő szőrcsomó’ ❖ [a hím oroszlán] három, vagy négy sing hoszszú farka végződik egy bojtonn (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 467) | [A tigris] farka egyformán szőrös, bojt nélküli (1897 PallasLex. CD02) | A tehén a farkával csapkodott. – Hó, – szólt rá Erzsébet s az állat lassan leeresztette a farka bojtját (1916 Móricz Zsigmond C3213, 97) | [Az ún. fürge kenguru] farka a tőhöz közel felül homokszínű, úgymint a törzs, egyébként fehér, kivéve bojtjának ecsetszerű, fekete megvastagodását (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2b. (rég, ritk) ’bugás virágzat’ ❖ [az ún. réti harmatkása] bójtjai ritkábbak, egyeneſen fel-állanak, vagy hoſzſzu vékony ſzáratskákon kereſztl ki-nyúlnak (1787 Mátyus István 7222014, 151) | [az ún. nádi tücsökmadár] felkúszik a nádszálra s félmagasságban vagy a bojton ülve, rokonainak módjára hallatja egytagú trilláját (1899 Chernel István CD34).

2c. (ritk) ’〈emberi v. állati szervben:〉 szálas v. rojtszerű képződmények együttese’ ❖ [az erecske] 10 ágakra oszolva bojtokat vagy czafrangokat képez (1848 Pólya József 8371001, 13) | Bojtkopoltyúsok (Lophobranchii), a csontos halak (Teleostei) egyik alrendjét alkotják. Kopoltyúik a kopoltyúíveken párosan elhelyezett bojtok (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 205) | A megtermékenyített petéből először hordóalakú lárva fejlődik ki, a végén csillókból alkotott bojttal (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Hímnősmirigyük [ti. az ún. mételycsigáké] kicsiny mirigycsövek alkotta bojtok sorából áll (1943 Soós Lajos CD25).

3. (ritk) ’dús bozont (összetapadt csomója, fürtje)’ ❖ [A hadi mén] meg-megrázta nyakán teli fodru sörényei’ bojtját (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 81) | [Az ún. portugál vízikutyának] két változata van, az egyik kissé hullámos és hosszabb szőrű, a másik rövidebb, simább, sűrű bojtokból álló szőrzetű (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

4. (ritk) ’szövet felületén kiálló, finom tapintású szál, bolyh’ ❖ Felbel. Ez a’ fellyebb említett kender bársonynak alább való neme; a’ melly egészszen gyapjúból van készítve és a’ bojtja is hoszszabb (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315023, 420) | szerencsésen lesodrogatott a nagykendőjéről egy rojtot és […] odahajolt vele a legényhez. – Nézd-e, Pétörke, cicka fajka, – csiklandozta az orrát a bojttal (1927 Móra Ferenc 9459034, 63).

Ö: kard~.

ÖU: arany~, selyem~, váll~.

Sz: bojtocska.

Vö. CzF. bojt¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bojt¹ főnév 3A1
1.
〈ruházaton, ill. használati v. dísztárgyon:〉 csomóba fogott szálakból, rojtokból való (lecsüngő) dísz
Gróffok lovainak kett vólt a’ […] bojtja
(1790 Gvadányi József)
A [szeminol indián] férfiak szarvasbőr szük nadrágot viselnek, melyet a lábikra táján temérdek bojt ékesít
(1858 Xantus János)
A függönyök alján bojtok lógtak
(1914 Kosztolányi Dezső)
az egyikük előrecsapva hordta a fehér sapkája bojtját, a másikuk pedig hátrafelé, a nyakába lógatta
(1956 Ottlik Géza ford.Keller)
nemzetiszínű bojttal díszített ostor
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (rég)
kardbojt, es. vállrojt (mint katonai v. egyéb rangjelzés)
a’ Tisztek a’ Fel-kelt Armádiának el-oszlása után-is viselhetik az Uniformist, és … a’ sövegrl, kalapról, és a’ kardról le-függ bojtokat
(1801 Molnár János)
ki is van adva a rendelet a kormánytól, hogy mindannyian tiszti bojtjuktól megfosztassanak, s haditörvényszék elé legyenek állítva
(1862–1863 Jókai Mór)
kilőtte legalább felét a’ rá kimért száztiz golyónak, esetleg piros bojtott [!] kapott érte
(1883 Kacziány Géza)
a dicsőséges Habsburg-háznak is vége. Elszakadnak a kötelek, cingulusok és grófi bojtok
(1940 Németh László²)
2.
〈Állat v. növény ilyen díszre emlékeztető részének megnevezésére.〉
2a. (Áll is)
〈emlősállat farka végén:〉 meghosszabbodott szőrszálak alkotta képződmény, a szőrzet többi részétől elkülönülő szőrcsomó
[a hím oroszlán] három, vagy négy sing hoszszú farka végződik egy bojtonn
(1799 Fábián József ford.Raff)
[A tigris] farka egyformán szőrös, bojt nélküli
(1897 PallasLex.)
A tehén a farkával csapkodott. – Hó, – szólt rá Erzsébet s az állat lassan leeresztette a farka bojtját
(1916 Móricz Zsigmond)
[Az ún. fürge kenguru] farka a tőhöz közel felül homokszínű, úgymint a törzs, egyébként fehér, kivéve bojtjának ecsetszerű, fekete megvastagodását
(1929 Az állatok világa ford.)
2b. (rég, ritk)
bugás virágzat
[az ún. réti harmatkása] bójtjai ritkábbak, egyeneſen fel-állanak, vagy hoſzſzu vékony ſzáratskákon kereſztl ki-nyúlnak
(1787 Mátyus István)
[az ún. nádi tücsökmadár] felkúszik a nádszálra s félmagasságban vagy a bojton ülve, rokonainak módjára hallatja egytagú trilláját
(1899 Chernel István)
2c. (ritk)
〈emberi v. állati szervben:〉 szálas v. rojtszerű képződmények együttese
[az erecske] 10 ágakra oszolva bojtokat vagy czafrangokat képez
(1848 Pólya József)
Bojtkopoltyúsok (Lophobranchii), a csontos halak (Teleostei) egyik alrendjét alkotják. Kopoltyúik a kopoltyúíveken párosan elhelyezett bojtok
(1926 TolnaiÚjLex.)
A megtermékenyített petéből először hordóalakú lárva fejlődik ki, a végén csillókból alkotott bojttal
(1933 Az állatok világa ford.)
Hímnősmirigyük [ti. az ún. mételycsigáké] kicsiny mirigycsövek alkotta bojtok sorából áll
(1943 Soós Lajos)
3. (ritk)
dús bozont (összetapadt csomója, fürtje)
[A hadi mén] meg-megrázta nyakán teli fodru sörényei’ bojtját
(1826 Vörösmarty Mihály)
[Az ún. portugál vízikutyának] két változata van, az egyik kissé hullámos és hosszabb szőrű, a másik rövidebb, simább, sűrű bojtokból álló szőrzetű
(1993 Sárkány Pál et al.)
4. (ritk)
szövet felületén kiálló, finom tapintású szál, bolyh
Felbel. Ez a’ fellyebb említett kender bársonynak alább való neme; a’ melly egészszen gyapjúból van készítve és a’ bojtja is hoszszabb
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
szerencsésen lesodrogatott a nagykendőjéről egy rojtot és […] odahajolt vele a legényhez. – Nézd-e, Pétörke, cicka fajka, – csiklandozta az orrát a bojttal
(1927 Móra Ferenc)
Ö: kardbojt
ÖU: aranybojt, selyembojt, vállbojt
Sz: bojtocska
Vö. CzF. bojt¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások