bokor fn 7A3

1. ’〈a megnevezett növény tipikus megjelenési formájának kiemeléseként is:〉 a talajfelszínhez közel dúsan szerteágazó v. rövid törzsű, 5 méternél rendsz. nem magasabb fás szárú növény; cserje’ ❖ Minden madár rend más más módot tart a’ féſzek rakásban; […] Ki a’ bokorba, ki a’ gerendák-alatt (1775 Molnár János 7232028, 190) | Hervad már ligetünk ’s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög (1804 u. Berzsenyi Dániel 8054062, 74) | Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá (1846 Petőfi Sándor CD01) | [az almafa] 7–10 m. magas fa, ritkábban bokor (1893 PallasLex. CD02) | ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom (1944 Radnóti Miklós 9543181, 89) | rendszeresen gondozzuk gyümölcstermő bokrainkat (1999 Lakáskultúra CD39).

1a. (jelzőként) ’olyan 〈alak〉 v. akkora 〈méret〉, mint amilyen alakú v. amekkora egy ilyen növény, ill. vhány v. vmekkora így nőtt 〈növény〉’ ❖ a’ 17-edik Század’ közepe táján […] el kezdették az előfákat [!] törpén, fal mellett, és bokor formán szabad hellyen nevelni (1805 Pethe Ferenc 8364015, 239) | két bokor rózsafát [ültetett Biri] (1829 Döbrentei Gábor 8112018, 244) | egy nagy bokor rozmarin (1853 Tompa Mihály CD01) | a fa is maradhat nem kedvező körülmény között bokor-alaku (1893 PallasLex. CD02) | A legszélső sávban már sótűrő növények is megtelepednek, melyek a tavak határában bokor méretűvé növekszenek (1996 Természet Világa CD50) | ezer bokor ribiszkével kezdtem [a vállalkozást] (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈a megnevezett növény tipikus megjelenési formájának kiemeléseként is:〉 egy v. több egymáshoz közeli tőről dúsan szárat, levelet stb. hozva ehhez hasonló alakúra nőtt lágy szárú növény(csoport)’ ❖ [törökbab ültetésekor] a’ bokrokat pedig 9–10 hüvelyknyire szabjukki egymáshoz (1805 Pethe Ferenc 8364007, 532) | Jensen eljárása abban áll, hogy amint a burgonyaszár kimagasodik a földből, kapával v. külön e célra szerkesztett ekékkel a bokrokra földet huznak (1893 PallasLex. CD02) | A nagy árnyliliom nyár közepén bőséggel hozza illatos virágait. Nagy bokorrá fejlődik (1999 Lakáskultúra CD39).

2a. (jelzőként)(vhány v. vmekkora) így nőtt 〈növény, es. gomba〉’ ❖ [a szántóvető] szeretné, ha minden bokor nyúlárnyék [= spárga] hellyett, egy bokor szénának való jó sima fű teremne (1805 Pethe Ferenc 8364012, 112) | Egy helyen talált egypár bokor szegfűgombát (1940 Veres Péter 9771008, 46) | három bokor sárga dália (1963 Rónay György 9573001, 223).

3. (birtokszóként) ’vmely bokrosan növő fás v. lágy szárú növénynek, es. gombának közvetlenül a föld fölött elágazó, dúsan növő, ágat, hajtást, levelet stb. gazdagon hozó része’ ❖ rózsáknak tövises veszszeik és bokraik (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 46) | vadbúza bokra (1847 Tompa Mihály 8484030, 78) | Grifola umbellata [= tüskegomba] (Pers.) […] termőtest bokra (1958 Igmándy Zoltán CD52) | A kúszónyírfa bokrában csókaanya ül a tojáson (1962 Lengyel József 9395001, 211) | Kedves, illatos évelőnk a levendula, amelynek párnát alkotó bokrait csak ősszel metsszük meg a kívánt formára (2000 Lakáskultúra CD39).

3a. (birtokszóként) (ritk) ’növényi rész, ill. más élőlény szerteágazó ágainak, nyúlványainak összessége’ ❖ [hársfavirág] több szálu bokrával, vékony száron, melynek egy keskeny, sárgás, sima szélü, hosszú levél űl alatta (1805 Pethe Ferenc 8364019, 588) | gyökér bokrába (1805 Mitterpacher Lajos 8572001, 22) | korállok Bokrát (1917 Tóth Árpád C5092, 75).

4. (-ba v. -ban raggal, ill. birtokszóként) (vál) ’dús, bozontos haj- v. szőrcsomó, ill. haj v. szőr ilyen csomója’ ❖ homloka fölött könnyü bokrokban lebegett fényes haja (1838 Somogyi László C3615, 12) | két bokorba rendezi arasznyi hosszu fekete fürtjeit (1909 Gárdonyi Géza C1849, 19) | Pillantása odatévedt a lány bokájára, aztán szégyenlősen húzódott vissza a szemöldök bokra mögé (1975 Páskándi Géza 2042053, 96).

5. ’Csokor, bokréta.’

5a. (rég) ’levágott virágok, (dísznek szánt) ágak, tollak stb. egybefogott csomója’ ❖ Mikor a’ Zab-ſzalma meg-sárgult, a’kor azt zabostol, ſzalmástol bokrokba kötözvén, függeſzd az hordóba (1806 Gyarmati Gábor 8166004, 130) | [a kalaptoll] magasan lobogott bokrával az égi szelek közt (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524377, 163) | Dúsan lelék virágokat, S bokorba össze füzdelém (1844 Vajda Péter C4665, 133).

5b. (jelzőként) (rég) ’vhány v. vmekkora csokorra való 〈virág, ág, toll stb.〉’ ❖ [megérdemled] e’ bokor Jáczintot (1794 Csokonai Vitéz Mihály C1318, 93) | kalapokon oly nagy bokor árvalányhajat látunk néha (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Olyan volt biz az, mintha Kovách László de Visonta behozott volna tíz órakor egy bokor csalánt (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | Egy 1621-ben kelt becslés Pálffy István-nak egy bokor kócsagtollát 1000 frtban állapította meg (1899 Chernel István CD34) | nagy bokor virággal lepett meg (1913 Elek Artúr CD10).

5c. (rég) ’rövidebb irodalmi alkotásoknak kisebb, egybeválogatott gyűjteménye’ ❖ Egész bokorra való történet, mint szedi rá a fukar gazdát a cseléd, béres, pásztorgyerek (1988 Magyar néprajz CD47).

5d. (jelzőként) (rég) ’egy ilyen válogatást, gyűjteményt kitevő mennyiségű 〈mű〉’ ❖ egygy bokor verse (1808 Sándor István C1534, 44) | egy bokor verset (1886 e. Ipolyi Arnold CD55).

5e. (jelzőként is) (/nyj) ’〈zsinóron, szalagon, kendőn stb.:〉 egy v. két hurokra kötött, könnyen kioldható csomó’ ❖ [Charitas] haja le van eresztve, mellyet egy bokor kék pántlika köt öszve (1823 Komlóssy Ferenc 8249001, 14) | [a pompeji gipszöntvény] az akkori öltözést tisztán mutatja. Szárközépen szalag volt kötve, melynek bokrai tisztán látszanak (1864 Lidérc naptár C0243, 33) | A haj leányoknál […] egy vagy két ágban bokrára kötött széles szalaggal ékítve foly le a derékra (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a cipő] fűzője kettős bokorra volt kötve gondosan (1943 Füsi József 9160001, 88) | A lófarok bokrára kötése (1999 Magyar néprajz CD47).

6. ’Csoport.’

6a. ’térben egymáshoz közel levő azonos minőségű dolgok összessége, ill. ezek elhelyezkedési formája’ ❖ Egy-egy bokorban vannak a tanyák, van nekik egy kis kulturális közösségük (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 260) | az országban még négy-öt helyen megtaláltam így a törzsneveket egy-egy bokorban (1938 Németh László² 9485001, 40) | Egy-egy bokor 4-10 telket foglal magába (1997 Magyar Hírlap CD09) | egy bokorba telepített éttermek, kávéházak (1997 Lakáskultúra CD39).

6b. (Nyelvt) ’〈szótárban, lexikonban:〉 közös elő- v. utótaggal rendelkező címszavakat egy címszó alá csoportosítva közlő szócikk’ ❖ ÉKsz.

6c. (jelzőként is) (kissé rég) ’vmilyen szempontból azonos élőlények összessége, csoportja, ill. ezek elhelyezkedési formája’ ❖ hirtelen taglejtésű emberek […] álltak bokorban (1876 Ágai Adolf C0547, 159) | [a leányok,] hasonlóan egy bokor fehér galambhoz, csacsogva tömörültek a nagyszoba sarkában (1897 Krúdy Gyula CD54) | Minek gyül ennyi ember egy bokorba (1909 Móricz Zsigmond C3219, 63) | [a domb tövében] a sötétpiros, ráncos szoknyát elterítve egy nagy bokor menyecske ült (1938 Németh László² 9485001, 39).

6d. (kissé rég) ’vmely munkára, ritk. más tevékenységre társult emberek csoportja, kül. közös szerszámokkal dolgozó halászok munkacsoportja’ ❖ a magyarság ősi szokása szerint szervezte bokrait – halász nyelven mondva – vagyis az egy hálóhoz tartozó legénységét (1885 Herman Ottó C2084, 15) | A bokorba tartozó emberek megállnak. Aki tolta épp fölfelé a járón a talicskát, annak a közepén ott hagyja (1905 Tömörkény István 8493010, 22) | A halászok újra csoportokba; bokrokba, kötésekbe, bandákba, az akkoriban meghonosodó új kifejezés szerint brigádokba szerveződhettek s közösen dolgozhattak (1970 Bárdosi János CD52).

6e. (jelzőként) (kissé rég) ’vhány ilyen (munka)csoportot kitevő számú 〈személy〉’ ❖ Ha felvefzük, hogy a’ dombháti borvíz mellett egy efztendben 100 bokor ember megfordúl, mindenik tselédestl együtt az egéfz vídékben jövet, menet 40 forintot költ, ez egy efztendben 4000 for. (1800 Nyulas Ferenc C3341, 93) | 5-6 bokor koca-halász (1892 Babay Kálmán C0693, 65) | egy bokor arató kaszás (1913 RévaiNagyLex. C5704, 343).

6f. (jelzőként is) (rég) ’két, vmilyen szempontból összetartozó ember v. állat, ill. dolog alkotta pár’ ❖ Egy bokor [=] egy pár (1784 Kisded szótár C0815, 21) | Félre rántogatnám kendeődet Hogy láthassam bokor emleődet (1789 Helikoni virágok C2521, 55) | Nagy kötelet nyújtson két-két bokor ember-el, és azt Két végin tartván, az határt nyargallya-kerefztl Ízibe (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 179) | [küldött] négy bokor gyenge pizselyét [= kiscsibét] (1805 Hollósi Egyed C2095, 128) | [Ábel és kedvese] a’ szeretetre legméltóbb bokor, az ég egymásnak teremtette őket (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Gessner C2524, 13) | Bokor. – A’ régieknél pár. Igy nálok eggy bokor kesztyü, czitrom (1815 Kazinczy Ferenc 7163070, 350) | 1848 után tőkés vállalkozók 4–6 kerekes patakmalmokat is építettek. […]. Ahány kerekű a vízimalom, annyi „bokor követ”, vagyis kőpárt forgatott (1991 Magyar néprajz CD47).

Ö: árkon-bokron, csipke~, fenyő~, halász~, képző~, tanya~, tövis~, tüske~; a -bokor címszó alatt: bodza~, boróka~, burgonya~, csalán~, dália~, fűz~, fűzfa~, galagonya~, jázmin~, kökény~, krumpli~, málna~, mogyoró~, orgona~, ribizli~, rózsa~, sás~, som~, szeder~, vadrózsa~.

ÖU: egres~, rekettye~, szamóca~, szó~, virág~.

ÖE: ~erdő, ~kerítés.

Sz: bokrozik.

Vö. CzF. bokor¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bokor főnév 7A3
1.
〈a megnevezett növény tipikus megjelenési formájának kiemeléseként is:〉 a talajfelszínhez közel dúsan szerteágazó v. rövid törzsű, 5 méternél rendsz. nem magasabb fás szárú növény; cserje
Minden madár rend más más módot tart a’ féſzek rakásban; […] Ki a’ bokorba, ki a’ gerendák-alatt
(1775 Molnár János)
Hervad már ligetünk ’s díszei hullanak. Tarlott bokrai közt sárga levél zörög
(1804 u. Berzsenyi Dániel)
Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá
(1846 Petőfi Sándor)
[az almafa] 7–10 m.méter magas fa, ritkábban bokor
(1893 PallasLex.)
ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom
(1944 Radnóti Miklós)
rendszeresen gondozzuk gyümölcstermő bokrainkat
(1999 Lakáskultúra)
1a. (jelzőként)
olyan 〈alak〉 v. akkora 〈méret〉, mint amilyen alakú v. amekkora egy ilyen növény, ill. vhány v. vmekkora így nőtt 〈növény〉
a’ 17-edik Század’ közepe táján […] el kezdették az előfákat [!] törpén, fal mellett, és bokor formán szabad hellyen nevelni
(1805 Pethe Ferenc)
két bokor rózsafát [ültetett Biri]
(1829 Döbrentei Gábor)
egy nagy bokor rozmarin
(1853 Tompa Mihály)
a fa is maradhat nem kedvező körülmény között bokor-alaku
(1893 PallasLex.)
A legszélső sávban már sótűrő növények is megtelepednek, melyek a tavak határában bokor méretűvé növekszenek
(1996 Természet Világa)
ezer bokor ribiszkével kezdtem [a vállalkozást]
(1997 Magyar Hírlap)
2.
〈a megnevezett növény tipikus megjelenési formájának kiemeléseként is:〉 egy v. több egymáshoz közeli tőről dúsan szárat, levelet stb. hozva ehhez hasonló alakúra nőtt lágy szárú növény(csoport)
[törökbab ültetésekor] a’ bokrokat pedig 9–10 hüvelyknyire szabjukki egymáshoz
(1805 Pethe Ferenc)
Jensen eljárása abban áll, hogy amint a burgonyaszár kimagasodik a földből, kapával v.vagy külön e célra szerkesztett ekékkel a bokrokra földet huznak
(1893 PallasLex.)
A nagy árnyliliom nyár közepén bőséggel hozza illatos virágait. Nagy bokorrá fejlődik
(1999 Lakáskultúra)
2a. (jelzőként)
(vhány v. vmekkora) így nőtt 〈növény, es. gomba〉
[a szántóvető] szeretné, ha minden bokor nyúlárnyék [= spárga] hellyett, egy bokor szénának való jó sima fű teremne
(1805 Pethe Ferenc)
Egy helyen talált egypár bokor szegfűgombát
(1940 Veres Péter)
három bokor sárga dália
(1963 Rónay György)
3. (birtokszóként)
vmely bokrosan növő fás v. lágy szárú növénynek, es. gombának közvetlenül a föld fölött elágazó, dúsan növő, ágat, hajtást, levelet stb. gazdagon hozó része
rózsáknak tövises veszszeik és bokraik
(1778–1781 Révai Miklós)
vadbúza bokra
(1847 Tompa Mihály)
Grifola umbellata [= tüskegomba] (Pers.Persoon) […] termőtest bokra
(1958 Igmándy Zoltán)
A kúszónyírfa bokrában csókaanya ül a tojáson
(1962 Lengyel József)
Kedves, illatos évelőnk a levendula, amelynek párnát alkotó bokrait csak ősszel metsszük meg a kívánt formára
(2000 Lakáskultúra)
3a. (birtokszóként) (ritk)
növényi rész, ill. más élőlény szerteágazó ágainak, nyúlványainak összessége
[hársfavirág] több szálu bokrával, vékony száron, melynek egy keskeny, sárgás, sima szélü, hosszú levél űl alatta
(1805 Pethe Ferenc)
gyökér bokrába
(1805 Mitterpacher Lajos)
korállok Bokrát
(1917 Tóth Árpád)
4. (-ba v. -ban raggal, ill. birtokszóként) (vál)
dús, bozontos haj- v. szőrcsomó, ill. haj v. szőr ilyen csomója
homloka fölött könnyü bokrokban lebegett fényes haja
(1838 Somogyi László)
két bokorba rendezi arasznyi hosszu fekete fürtjeit
(1909 Gárdonyi Géza)
Pillantása odatévedt a lány bokájára, aztán szégyenlősen húzódott vissza a szemöldök bokra mögé
(1975 Páskándi Géza)
5.
Csokor, bokréta.
5a. (rég)
levágott virágok, (dísznek szánt) ágak, tollak stb. egybefogott csomója
Mikor a’ Zab-ſzalma meg-sárgult, a’kor azt zabostol, ſzalmástol bokrokba kötözvén, függeſzd az hordóba
(1806 Gyarmati Gábor)
[a kalaptoll] magasan lobogott bokrával az égi szelek közt
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
Dúsan lelék virágokat, S bokorba össze füzdelém
(1844 Vajda Péter)
5b. (jelzőként) (rég)
vhány v. vmekkora csokorra való 〈virág, ág, toll stb.〉
[megérdemled] e’ bokor Jáczintot
(1794 Csokonai Vitéz Mihály)
kalapokon oly nagy bokor árvalányhajat látunk néha
(1860 Vasárnapi Újság)
Olyan volt biz az, mintha Kovách László de Visonta behozott volna tíz órakor egy bokor csalánt
(1883 Mikszáth Kálmán)
Egy 1621-ben kelt becslés Pálffy István-nak egy bokor kócsagtollát 1000 frtforintban állapította meg
(1899 Chernel István)
nagy bokor virággal lepett meg
(1913 Elek Artúr)
5c. (rég)
rövidebb irodalmi alkotásoknak kisebb, egybeválogatott gyűjteménye
Egész bokorra való történet, mint szedi rá a fukar gazdát a cseléd, béres, pásztorgyerek
(1988 Magyar néprajz)
5d. (jelzőként) (rég)
egy ilyen válogatást, gyűjteményt kitevő mennyiségű 〈mű〉
egygy bokor verse
(1808 Sándor István)
egy bokor verset
(1886 e. Ipolyi Arnold)
5e. (jelzőként is) (/nyj)
〈zsinóron, szalagon, kendőn stb.:〉 egy v. két hurokra kötött, könnyen kioldható csomó
[Charitas] haja le van eresztve, mellyet egy bokor kék pántlika köt öszve
(1823 Komlóssy Ferenc)
[a pompeji gipszöntvény] az akkori öltözést tisztán mutatja. Szárközépen szalag volt kötve, melynek bokrai tisztán látszanak
(1864 Lidérc naptár)
A haj leányoknál […] egy vagy két ágban bokrára kötött széles szalaggal ékítve foly le a derékra
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[a cipő] fűzője kettős bokorra volt kötve gondosan
(1943 Füsi József)
A lófarok bokrára kötése
(1999 Magyar néprajz)
6.
Csoport.
6a.
térben egymáshoz közel levő azonos minőségű dolgok összessége, ill. ezek elhelyezkedési formája
Egy-egy bokorban vannak a tanyák, van nekik egy kis kulturális közösségük
(1932 Móricz Zsigmond)
az országban még négy-öt helyen megtaláltam így a törzsneveket egy-egy bokorban
(1938 Németh László²)
Egy-egy bokor 4-10 telket foglal magába
(1997 Magyar Hírlap)
egy bokorba telepített éttermek, kávéházak
(1997 Lakáskultúra)
6b. (Nyelvt)
〈szótárban, lexikonban:〉 közös elő- v. utótaggal rendelkező címszavakat egy címszó alá csoportosítva közlő szócikk
ÉKsz.
6c. (jelzőként is) (kissé rég)
vmilyen szempontból azonos élőlények összessége, csoportja, ill. ezek elhelyezkedési formája
hirtelen taglejtésű emberek […] álltak bokorban
(1876 Ágai Adolf)
[a leányok,] hasonlóan egy bokor fehér galambhoz, csacsogva tömörültek a nagyszoba sarkában
(1897 Krúdy Gyula)
Minek gyül ennyi ember egy bokorba
(1909 Móricz Zsigmond)
[a domb tövében] a sötétpiros, ráncos szoknyát elterítve egy nagy bokor menyecske ült
(1938 Németh László²)
6d. (kissé rég)
vmely munkára, ritk. más tevékenységre társult emberek csoportja, kül. közös szerszámokkal dolgozó halászok munkacsoportja
a magyarság ősi szokása szerint szervezte bokrait – halász nyelven mondva – vagyis az egy hálóhoz tartozó legénységét
(1885 Herman Ottó)
A bokorba tartozó emberek megállnak. Aki tolta épp fölfelé a járón a talicskát, annak a közepén ott hagyja
(1905 Tömörkény István)
A halászok újra csoportokba; bokrokba, kötésekbe, bandákba, az akkoriban meghonosodó új kifejezés szerint brigádokba szerveződhettek s közösen dolgozhattak
(1970 Bárdosi János)
6e. (jelzőként) (kissé rég)
vhány ilyen (munka)csoportot kitevő számú 〈személy〉
Ha felvefzük, hogy a’ dombháti borvíz mellett egy efztendben 100 bokor ember megfordúl, mindenik tselédestl együtt az egéfz vídékben jövet, menet 40 forintot költ, ez egy efztendben 4000 for.forint
(1800 Nyulas Ferenc)
5-6 bokor koca-halász
(1892 Babay Kálmán)
egy bokor arató kaszás
(1913 RévaiNagyLex.)
6f. (jelzőként is) (rég)
két, vmilyen szempontból összetartozó ember v. állat, ill. dolog alkotta pár
Egy bokor [=] egy pár
(1784 Kisded szótár)
Félre rántogatnám kendeődet Hogy láthassam bokor emleődet
(1789 Helikoni virágok)
Nagy kötelet nyújtson két-két bokor ember-el, és azt Két végin tartván, az határt nyargallya-kerefztl Ízibe
(1794 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
[küldött] négy bokor gyenge pizselyét [= kiscsibét]
(1805 Hollósi Egyed)
[Ábel és kedvese] a’ szeretetre legméltóbb bokor, az ég egymásnak teremtette őket
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Gessner)
Bokor. – A’ régieknél pár. Igy nálok eggy bokor kesztyü, czitrom
(1815 Kazinczy Ferenc)
1848 után tőkés vállalkozók 4–6 kerekes patakmalmokat is építettek. […]. Ahány kerekű a vízimalom, annyi „bokor követ”, vagyis kőpárt forgatott
(1991 Magyar néprajz)
ÖU: egresbokor, rekettyebokor, szamócabokor, szóbokor, virágbokor
ÖE: bokorerdő, bokorkerítés
Sz: bokrozik
Vö. CzF. bokor¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások