boldogság fn 3A8
1. ’a helyzetével, állapotával, körülményeivel elégedett és ennek örömteli tudatával áthatott ember állapota, ill. boldog volta’ ❖ sirva áldottam az Istent az érzett boldogságért (1787 Kazinczy László C2554, 144) | [Koltón] olly édes, de olly édes heteket tölténk, a millyen boldogságot halandó álmodni és elbírni csak képes (1847 Petőfi Sándor 8366456, 75) | A bölcsesség keblén, meglátod, Naponta nő majd boldogságod (1959 Jékely Zoltán ford.–Goethe 9278106, 70) | öröm volt látni boldogságtól sugárzó arcodat (1987 Moldován Domokos 1111004, 275) | felhőtlen boldogságban (1987 Megyesi Gusztáv 1108002, 144).
1a. ’az a kiegyensúlyozott, örömteli stb. állapot, amelyet vki vmely közösség tagjaként v. vmely helyzetben átélhet’ ❖ rövid idn meg-ſzerzitek magatoknak örökre, a’ Republikánusok’ dits nevezetével eggyütt a’ Békességet és Nemzeti boldogságot (1795 Magyar Hírmondó 7444130, 717) | pénzért vagy jóſzágért kötnek házasságokot, felſzentelvén ál nagyságért házi boldogságokot (1806 Verseghy Ferenc 8518018, 95) | [1748-ra Mária Terézia] életének virágában van, teljes mértékben élvezi családi boldogságát (1891 Marczali Henrik CD55) | [a nők ambíciói] elsősorban a család, a gyermek, a szerelmi boldogság körül forognak (1990 Erdődy Edit CD53).
1b. (vál) ’(vmi által okozott) jó érzés, megelégedettség, öröm’ ❖ Ki engedheti át magát féktelen szenvedélyeknek ott, hol […] léleknyugalom’ boldogsága […] mosolyog ránk? (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232032, 184) | a győzelem boldogsága (1922 Móricz Zsigmond 9462003, 137) | a megkönnyebbülés boldogsága ömlött el egész testén (1971 Szemlér Ferenc 9655002, 227) | jó egészséget és sok boldogságot kívánunk Neked és családodnak (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. ’olyan dolog, amely képes boldoggá tenni vkit, amely megelégedettség és örömök forrása’ ❖ E rövid életben mihez ragaszkodjunk? Nem tudom, megvallom. Az egy barátságot Míveljük e földön, mint fbb boldogságot (1772 Barcsay Ábrahám 7019025, 51) | Milyen boldogság most a jó meleg szoba, S meleg szobában a barátságos család! (1848 Petőfi Sándor CD01) | – Nagy gond egy ilyen ház, – mondta Lajos. – De ha egyszer elkészül, nagy boldogság (1937 Németh László² 9485039, 218) | nem lesz többé éhes gyerek, mezítlábasok télen és megalázó, gyárak előtt sorba álló munkanélküliek, micsoda boldogság! (1994 Szántó Piroska 1166002, 15).
2a. (birtokszóként) ’〈rendsz. becéző megszólításban:〉 olyan személy, aki képes boldoggá tenni vkit, számára a megelégedettség és örömök forrása’ ❖ Még egy csókot boldogságom! Aztán érjen utól átkom! Elmegyek a csatatérre Az igazak seregébe (1854 Vajda János CD01) | Oh Imre, édes boldogságom! (1872 Prém József 8377020, 56) | – Mari! Édes boldogságom! – olvadozott Noszty (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3118, 217) | nem olyan régen egészséges kisfiam született. Ő az én boldogságom (1995 Magyar Hírlap CD09).
3. (a mennyre utaló jelzővel) (Vall) ’〈a kereszténység tanítása szerint:〉 a másvilágon az üdvösség állapota’ ❖ hogy ne viſelnél annál-is inkáb’ gondot az emberi állatnak mindenikére; kiket a’ te ditseretedre és az örök boldogságra kéſzítetted (1775 Molnár János 7232028, 187) | Minek lenne a másvilági boldogság, ha itt tökéletesség volna? (1802–1804 Bessenyei György¹ C1079, 90) | István [király] a világi uralomban, a politikai hatalomban látja az égi boldogsághoz vezető eszközt (1928 Hóman Bálint CD42) | az Isten mindenkit meghív a mennyei boldogságra, de sokan visszautasítják (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).
4. (rég) ’az az állapot, hogy vkinek vmiből sok jutott, bőség, gazdagság’ ❖ Meg-vetett téged az Úr, hogy ne légy Király, im azért az új Saulért új Dávid kenettetett-fel, és a’ Magyar Israëlnek adatott, a’ közönséges jónak olly nagy bóldogságával hogy méltán lehet kételkedni, ha Dávid tett-é Iſraëlnek több haſznot, avagy László Magyar Orſzágnak (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 92) | [A nagyenyedi kollégium] meg-kapta … Néhai munkás Bod Péternek, és a’ fáradhatatlan Iró és tudós Benkö Józsefnek Kéz-Irásaikat … Nevekedvén ezek által-is Kollégiumunknak Bóldogsága; Múseumunknak pedig fényessége (1796 Parnasszusi időtöltés C0126, 98).
ÖU: köz~.
ÖE: ~érzet, ~igény, ~keresés, ~vágy.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. boldog; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.