bolondul tn ige 1a1

1. (rég) ’eszét veszti, megzavarodik, megbolondul’ ❖ rltem [=] bolondúltam (1784 Kisded szótár C0815, 95) | Tébolyodni. Stultescere. Bolondúlni (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 376) | Mint édes maszlag, mit a vad utába, Hogy bolonduljon, úgy dobtak neki (1878 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Nem bolondultam új gondokat venni a nyakamba (1906 Krúdy Gyula CD54).

1a. ’a józan ésszel ellenkező dolgot mond v. cselekszik’ ❖ Ne bolondulj fiam Zülfikár (1851 Jókai Mór C1523, 16) | az utolsó estén nem akart szóvitába keveredni, azért hagyta bolondulni (1860 Vas Gereben C4377, 80) | – Én bizony bemegyek. – Ne bolondulj már! Nem látod, milyen sebes a folyása? (1934 Nagy Lajos 9472007, 100) | Ne bolondulj ember, elment az eszed? (1955 Sütő András 9620004, 80).

1b. vmire bolondul (rég) ’a józan emberre nem jellemző döntésre jut, ill. ilyen állapotba kerül’ ❖ egy Romai Tsászár arra bolondúlt, az egész városnak pókháloit öszve szedette (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 280) | az ötven bankó forintnyi fizetésből ritkán kerül egy pár itcze jó bor, hogy mesterségesen bolonduljon jobb kedvre (1862 Vas Gereben C4383, 44) | nem tudná senki: mitől bolondulok ekkora nevetésre (1864 Vas Gereben C4381, 60).

2. (eszeveszett módon v. meggondolatlanul követve) rajong, lelkesedik, megvész vkiért, vmiért, ill. így vágyik vki, vmi után’ ❖ Gordon értéketlen ember, és így semmit sem fizethet. Az utánna bolondúlt köz-nép pedig … brivel fizetett (1781 Magyar Hírmondó C0269, 127) | Nemes arcz, szép vagyon, hosszú osztrák kard, gazdagon hímzett egyenruha, szóval mindennel birt ön, mi illy színházi fejedelemnőknek tetszik, és úgy látszott, hogy a szegény bangó effélékért igen bolondúlt (1843 Athenaeum C0027, 558) | bolondult mindenki azon fél eszü divat után (1859 Vas Gereben C4361, 61) | szép legény voltam. Bolondult utánam a fehér nép (1882 Tolnai Lajos C4199, 142) | Szeretëk táncóni, de hogy ojan nagyon bolondúnék érte, nem (1905 Az adavidéki nyelvjárás C0706, 44) | mérgesen förmedt a fiatalemberre, hogy ne bolonduljon a romlott Nyugat perverz ízlése után, hanem álljon neki: tanuljon a magyar mesterektől (1931 Szabó Dezső 9623013, 121) | [a jegyző] évek óta egy színésznőért bolondult (1935 Kosztolányi Dezső 9359257, 246) | Bolondult a szép rajzokért (1951 Örkény István 9500001, 172) | szívem asszony után bolondult (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

2a. bolondul vkibe (rendsz. nm-i vonzat esetén) ’nagyon beleszeret, belebolondul vkibe’ ❖ [az utálatos kertészlány] egéſzſzen belém bolondúlt, és én tellyeſséggel nem ſzenvedhetem (1793 Boér Sándor ford.–Schröder² 7053004, 191) | [Zsuzsi] Jancsiba bolondult (1847 Kemény Zsigmond C2596, 28) | ha majd egykor beléd bolondul valami varga, az majd megtanit sütni, főzni (1857 Vas Gereben 8514012, 7) | A feleségem, Schwarcz Ibolya ortodox zsidó családból származott, én meg hívő keresztény voltam, mégis egymásba bolondultunk (1995 Magyar Hírlap CD09).

Ö: bele~, el~, meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bolond; ÉKsz.; ÚMTsz.

bolondul tárgyatlan ige 1a1
1. (rég)
eszét veszti, megzavarodik, megbolondul
rltem [=] bolondúltam
(1784 Kisded szótár)
Tébolyodni. Stultescere. Bolondúlni
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Mint édes maszlag, mit a vad utába, Hogy bolonduljon, úgy dobtak neki
(1878 Szász Károly² ford.Shakespeare)
Nem bolondultam új gondokat venni a nyakamba
(1906 Krúdy Gyula)
1a.
a józan ésszel ellenkező dolgot mond v. cselekszik
Ne bolondulj fiam Zülfikár
(1851 Jókai Mór)
az utolsó estén nem akart szóvitába keveredni, azért hagyta bolondulni
(1860 Vas Gereben)
– Én bizony bemegyek. – Ne bolondulj már! Nem látod, milyen sebes a folyása?
(1934 Nagy Lajos)
Ne bolondulj ember, elment az eszed?
(1955 Sütő András)
1b. vmire bolondul (rég)
a józan emberre nem jellemző döntésre jut, ill. ilyen állapotba kerül
egy Romai Tsászár arra bolondúlt, az egész városnak pókháloit öszve szedette
(1778 Faludi Ferenc ford.)
az ötven bankó forintnyi fizetésből ritkán kerül egy pár itcze jó bor, hogy mesterségesen bolonduljon jobb kedvre
(1862 Vas Gereben)
nem tudná senki: mitől bolondulok ekkora nevetésre
(1864 Vas Gereben)
2.
(eszeveszett módon v. meggondolatlanul követve) rajong, lelkesedik, megvész vkiért, vmiért, ill. így vágyik vki, vmi után
Gordon értéketlen ember, és így semmit sem fizethet. Az utánna bolondúlt köz-nép pedig … brivel fizetett
(1781 Magyar Hírmondó)
Nemes arcz, szép vagyon, hosszú osztrák kard, gazdagon hímzett egyenruha, szóval mindennel birt ön, mi illy színházi fejedelemnőknek tetszik, és úgy látszott, hogy a szegény bangó effélékért igen bolondúlt
(1843 Athenaeum)
bolondult mindenki azon fél eszü divat után
(1859 Vas Gereben)
szép legény voltam. Bolondult utánam a fehér nép
(1882 Tolnai Lajos)
Szeretëk táncóni, de hogy ojan nagyon bolondúnék érte, nem
(1905 Az adavidéki nyelvjárás)
mérgesen förmedt a fiatalemberre, hogy ne bolonduljon a romlott Nyugat perverz ízlése után, hanem álljon neki: tanuljon a magyar mesterektől
(1931 Szabó Dezső)
[a jegyző] évek óta egy színésznőért bolondult
(1935 Kosztolányi Dezső)
Bolondult a szép rajzokért
(1951 Örkény István)
szívem asszony után bolondult
(1995 Protestáns Biblia ford.)
2a. bolondul vkibe (rendsz. nm-i vonzat esetén)
nagyon beleszeret, belebolondul vkibe
[az utálatos kertészlány] egéſzſzen belém bolondúlt, és én tellyeſséggel nem ſzenvedhetem
(1793 Boér Sándor ford.Schröder²)
[Zsuzsi] Jancsiba bolondult
(1847 Kemény Zsigmond)
ha majd egykor beléd bolondul valami varga, az majd megtanit sütni, főzni
(1857 Vas Gereben)
A feleségem, Schwarcz Ibolya ortodox zsidó családból származott, én meg hívő keresztény voltam, mégis egymásba bolondultunk
(1995 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bolond; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások