bolt¹ fn 3A1

1. (/irod) ’oszlopokkal, pillérekkel v. fallal kerített térség, helyiség fölé rendsz. kőből v. téglából szerkesztett íves kiképzésű fedél, mennyezet; bolthajtás’ ❖ Kenyeret, Majorosné, bóltnak alatta Süſs (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 27) | a merész bolt egy-egy íve Leroppan, zúgva, hirtelen (1857 Arany János ford.–Frankl 8014093, 278) | Titkos, nagy kőház. […] Alatta mélyen, Bús boltok alatt süket falak Őriznek egy diákot (1907 e. Ady Endre CD01) | minő harangzúgás rengette boltjaid [ti. a budai Kapisztrán-toronyét] (1959 Jékely Zoltán 9278063, 55).

1a. (/irod) ’falnyílást áthidaló v. oszlopokat, pilléreket összekötő ív alakú építmény; boltív’ ❖ Vár-kapuk’ öblös Bóltyai (1794 Uránia 7165005, 157) | a’ gyzedelmi-boltok […] kiemelik a’ nagy Férjfiaknak neveket a’ feledékenység’ ölébl (1807 Farkas Ferenc ford. C1695, 42) | Milly tágasságu bolt vagy ív tökéletes bátorságu [egy híd esetében]? (1833 Andrássy György–Széchenyi István CD1501) | a nagy kapu íve, boltja (1909 Malonyay Dezső 8292016, 151) | [a lovag] oson hamar az ablakig, és meglapulva hallgat itt: […] amíg a bolt alól nem int a királyasszony (1962 Mészöly Dezső ford.–Chrétien de Troyes 9437001, 132).

2. (rendsz. birtokszóként) (irod, átv is) ’vmely nem épített dolognak domború, gömbölydeden kiemelkedő v. ilyennek látszó teteje, borítása, ill. ilyen alakú v. felületű képződmény, tárgy stb.; bolthajtás’ ❖ Nézget [Urania] az Egek boltyára (1779 Verseghy Ferenc C4441, 17) | Veré serkentésűl pajzsa’ boltját (1832 Fábián Gábor ford.–Macpherson 8134005, 121) | Ólmos az égi bolt, A mely lecsüng az őszi tájra (1886 Radó Antal ford.–Carducci 8383012, 177) | Bogya homloka boltjára felszaladt egy ránc (1966 Örkény István 9500007, 338).

2a. (irod) ’az ég kupolának tetsző teteje, égbolt’ ❖ kitűzve arannyal, mint az éjjeli bolt’ domboru csigája, mikor le-tekintenek a’ csillagok (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson 7163063, 86) | [a daliák] igy fegyverkezve menének, Nagy sokaság dőlvén a délszaki bolton utánok (1834 Czuczor Gergely 8078016, 185) | Nem hallod-e fejed felett halkan pendülni az eget – mint az ezüsthöz koccanó üveg, bong, bong a bolt (1955 Nemes Nagy Ágnes 9479020, 51).

3. (rég) ’félkört v. többé-kevésbé szabályos görbét mutató vonal, ív; bolthajtás’ ❖ Hajlat: bólt (1792 Kisded szótár C0816, 80) | bóltra ntt szemldöke (1793 Baróti Szabó Dávid C0820, 131) | E’ bólt, ágjövés [ti. a cédrus sudara], melly átborította rajtam hajtását, e’ légyen a’ szerelem’ ív, talám ez mint árnyékában, úgy hívségében is részesít (1806 Wándza Mihály 8525008, 30) | [A kúria] falai vastagok s boltra kanyarodnak (1834–1837 Széchenyi István 8429019, 34).

4. (rég) ’íves kiképzésű fedéllel, mennyezettel fedett, boltozatos, bolthajtásos helyiség; bolthajtás’ ❖ Egy halovány lámpás’ ſzúnnyadó tzével Mutatja e’ bóltot, haldokló fényével (1772 Bessenyei György¹ C1075, 112) | [a múzeumban az] első boltba bemenet vagynak Periernek veres és fekete porcelánjai (1823 Fogarasi Sámuel 7109006, 182) | [Szent László a templom alatt] jó kövekből tágas, nagy boltot rakat, Hova testét [halála után] nyugalomra eltegyék (1851 Garay János C1813, 245) | A foglyokat jó bánásmódra osszátok szét az üres boltokba (1899 Baksay Sándor C0729, 297) | Jobb lenni koldusok fiának És élni […] Mint néhai nagy uraságnak, S rothadni pompás síri boltban (1942 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437019, 231).

4a. (rég, irod) ’domború(nak), gömbölydeden kiemelkedő(nek látszó v. gondolt) tetejű tér(ség), hely’ ❖ Bé mentünk a’ Természet ditső boltyába […]. A’ híves ligetek szent árnyékában, tapodtuk a’ drága szőnyeget (1794 Nagy Sámuel¹ 7503005, 183) | nincs teljes öröm ſehol Melly ſzíve’ bóltját tudja betlteni (1803 Édes Gergely 8119003, 116) | Mennydörgést éreztem szívemnek boltjában (1852–1853 Sárosi Gyula 8404065, 241).

J: boltozat.

Ö: bástya~, ég~, kapu~, menny~, sír~.

ÖU: donga~, kő~, kripta~, szikla~.

ÖE: ~ívezet, ~süveg, ~üreg.

Sz: boltol.

Vö. CzF. bolt · bólt; ÉrtSz. bolt¹; TESz. bolt²; ÉKsz. bolt¹; SzT.; ÚMTsz. bolt¹

bolt¹ főnév 3A1
1. (/irod)
oszlopokkal, pillérekkel v. fallal kerített térség, helyiség fölé rendsz. kőből v. téglából szerkesztett íves kiképzésű fedél, mennyezet; bolthajtás
Kenyeret, Majorosné, bóltnak alatta Süſs
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
a merész bolt egy-egy íve Leroppan, zúgva, hirtelen
(1857 Arany János ford.Frankl)
Titkos, nagy kőház. […] Alatta mélyen, Bús boltok alatt süket falak Őriznek egy diákot
(1907 e. Ady Endre)
minő harangzúgás rengette boltjaid [ti. a budai Kapisztrán-toronyét]
(1959 Jékely Zoltán)
1a. (/irod)
falnyílást áthidaló v. oszlopokat, pilléreket összekötő ív alakú építmény; boltív
Vár-kapuk’ öblös Bóltyai
(1794 Uránia)
a’ gyzedelmi-boltok […] kiemelik a’ nagy Férjfiaknak neveket a’ feledékenység’ ölébl
(1807 Farkas Ferenc ford.)
Milly tágasságu bolt vagy ív tökéletes bátorságu [egy híd esetében]?
(1833 Andrássy György–Széchenyi István)
a nagy kapu íve, boltja
(1909 Malonyay Dezső)
[a lovag] oson hamar az ablakig, és meglapulva hallgat itt: […] amíg a bolt alól nem int a királyasszony
(1962 Mészöly Dezső ford.Chrétien de Troyes)
2. (rendsz. birtokszóként) (irod, átv is)
vmely nem épített dolognak domború, gömbölydeden kiemelkedő v. ilyennek látszó teteje, borítása, ill. ilyen alakú v. felületű képződmény, tárgy stb.; bolthajtás
Nézget [Urania] az Egek boltyára
(1779 Verseghy Ferenc)
Veré serkentésűl pajzsa’ boltját
(1832 Fábián Gábor ford.Macpherson)
Ólmos az égi bolt, A mely lecsüng az őszi tájra
(1886 Radó Antal ford.Carducci)
Bogya homloka boltjára felszaladt egy ránc
(1966 Örkény István)
2a. (irod)
az ég kupolának tetsző teteje, égbolt
kitűzve arannyal, mint az éjjeli bolt’ domboru csigája, mikor le-tekintenek a’ csillagok
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
[a daliák] igy fegyverkezve menének, Nagy sokaság dőlvén a délszaki bolton utánok
(1834 Czuczor Gergely)
Nem hallod-e fejed felett halkan pendülni az eget – mint az ezüsthöz koccanó üveg, bong, bong a bolt
(1955 Nemes Nagy Ágnes)
3. (rég)
félkört v. többé-kevésbé szabályos görbét mutató vonal, ív; bolthajtás
Hajlat: bólt
(1792 Kisded szótár)
bóltra ntt szemldöke
(1793 Baróti Szabó Dávid)
E’ bólt, ágjövés [ti. a cédrus sudara], melly átborította rajtam hajtását, e’ légyen a’ szerelem’ ív, talám ez mint árnyékában, úgy hívségében is részesít
(1806 Wándza Mihály)
[A kúria] falai vastagok s boltra kanyarodnak
(1834–1837 Széchenyi István)
4. (rég)
íves kiképzésű fedéllel, mennyezettel fedett, boltozatos, bolthajtásos helyiség; bolthajtás
Egy halovány lámpás’ ſzúnnyadó tzével Mutatja e’ bóltot, haldokló fényével
(1772 Bessenyei György¹)
[a múzeumban az] első boltba bemenet vagynak Periernek veres és fekete porcelánjai
(1823 Fogarasi Sámuel)
[Szent László a templom alatt] jó kövekből tágas, nagy boltot rakat, Hova testét [halála után] nyugalomra eltegyék
(1851 Garay János)
A foglyokat jó bánásmódra osszátok szét az üres boltokba
(1899 Baksay Sándor)
Jobb lenni koldusok fiának És élni […] Mint néhai nagy uraságnak, S rothadni pompás síri boltban
(1942 Mészöly Dezső ford.Villon)
4a. (rég, irod)
domború(nak), gömbölydeden kiemelkedő(nek látszó v. gondolt) tetejű tér(ség), hely
Bé mentünk a’ Természet ditső boltyába […]. A’ híves ligetek szent árnyékában, tapodtuk a’ drága szőnyeget
(1794 Nagy Sámuel¹)
nincs teljes öröm ſehol Melly ſzíve’ bóltját tudja betlteni
(1803 Édes Gergely)
Mennydörgést éreztem szívemnek boltjában
(1852–1853 Sárosi Gyula)
ÖU: dongabolt, kőbolt, kriptabolt, sziklabolt
ÖE: boltívezet, boltsüveg, boltüreg
Sz: boltol
Vö. CzF. bolt · bólt; ÉrtSz. bolt¹; TESz. bolt²; ÉKsz. bolt¹; SzT.; ÚMTsz. bolt¹

Beállítások