bont ts ige 4a3

1. (tárgy n. is) (átv is) ’〈csomó(zás)t, kötést, varrást, fonást, fűzést, ill. így készített v. egybeillesztett dolgot〉 lazít és old(oz), ill. (szét)fejt’ ❖ inkább bontanak, hogy sem foltoznak [a szobalányok] (1782 Kónyi János C2729, 124) | A sors elénk vészes csomót vetett, Fejtjük, bontjuk (1862 Tompa Mihály CD01) | Ügyetlen, remegő ujjak hiába igyekeznek gombot kifordítani, kapcsot nyitni, szalagot bontani (1915 Moly Tamás CD10) | [Rókus] kötést bont [a sebesült katona lábán] (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Gyomrod érzékeny talaját a sok gyökerecske át meg át hímezi, finom fonalát csomóba szőve, bontva bogját (1933 József Attila 9282089, 179) | Szivem gúzsba-kötve, nem bonthatom bogát: kuszán rátekeredve szenvedély fonja át (1958 Weöres Sándor ford.–Csü Jüan 9788282, 58).

1a. ’〈egynemű dolgok csomóba rakott, összefogott és összekötött egészét〉 kioldozza és szétbontja’ ❖ ott l Tzerberus, ott Káron rusnya ladikja’ farán. Ott be esett halavány képpel, haja bontva (1773 Révai Miklós ford.–Tibullus 7283001, 8) | A támasz gyarlónak bizonyulván, mint bontott kéve hull szerte, a mi reá támaszkodott (1877 Kossuth Lajos 8250010, 203) | Anyám kontyát […] bontja a szél (1944 Kormos István 9353011, 18).

1b. ’〈kapcsolatot, (jogi) viszonyt〉 megszüntet, ill. érvénytelenít’ ❖ Pres az hasznáért S kész maga vaksáért [!] Barátságot bontani (1777 Bornemisza János C1151, 113) | Nem bont ’s köt többé frígyeket Az elhúnyt szemsugár (1835 Vörösmarty Mihály 8524249, 195) | mióta a Wekerle-törvény bontja a házasságot, úgy agyon van tökéletesítve ez az eljárás, hogy esztendőkig is elhúzódhatik (1902 Gárdonyi Géza C1829, 111) | Feltétlen bontó okok: a) ha a házasfél házasságtörést vagy természet elleni fajtalanságot követett el, vagy tudva, hogy házassága fennáll, új házasságot kötött (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | közös megegyezéssel bontottak szerződést (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. ’〈telefonvonalat〉 megszakít’ ❖ választ már nem kapott, a bányász visszatette a kagylót, bontotta a vonalat (1989 Börtön volt a hazám 1024001, 19) | sok panasz érkezett az úgynevezett 150 forintos kedvezménnyel kapcsolatosan, mivel a modemek gyakran bontották a vonalat, így hiába szeretett volna valaki több órát internetezni, nem tudta kihasználni a kedvezményt (2000 Figyelő CD2601).

2. (átv is) ’〈összehajtott, összegöngyölt, összecsukott dolgot〉 kibont, szétnyit(va használatra kész állapotba hoz)’ ❖ én is tüzülve ostort bontottam, ’s vágni kezdettem őkeméket [ti. a lovakat] (1848 Életképek C0106, 241) | Nemes úr, vonulj Be városunkba bontott lobogókkal (1867 Greguss Ágost ford.–Shakespeare CD11) | egy kicsi lány kendőt bont és örül; karingós táncra kezd a kút körül (1937 Jékely Zoltán CD10) | az „Erőd” vitorlát bontott s az egész flotta kíséretében […] a nyílt tengerre futott (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 363) | a pillanat géniusza bontott itt szárnyat (1988 Kertész Imre² CD41).

2a. ’〈ágyat〉 vet’ ❖ Hová kerüljek, ah már lábaim Sem birnak; itt kell vesznem útamon. Bonts egy hideg, mély ágyat, föld-anya (1823 Vörösmarty Mihály C4540, 316) | Bontsak ágyat? no bontok ágyat, feküdjék (1867 Tolnai Lajos 8483015, 134) | Ágyat bontottunk, néhány beszélgetés után lekapcsoltuk a villanyt (1964 Csoóri Sándor 9090072, 28).

2b. (irod) ’〈növény virágját, levelét stb.〉 kinyitja, kibontja’ ❖ a rózsa neked Bontja levelét, szinét, illatát (1856 Lisznyai Damó Kálmán 8275012, 488) | Szirmát is bontja, illatát is ontja Jövendő iúságnak (1906 Juhász Gyula¹ 9284024, 106) | Selymit a barka már kitakarta, sárga virágját bontja a som (1923 Áprily Lajos 9008053, 7) | Ki mondja meg, mikor van kikelet s bonthatja bolyhos bársonyát a barka? (1938 e. Dsida Jenő 9114058, 134) | Az ősszel elültetett, virágzó palánták a fagyokig nyílnak, majd kora tavasszal ismét szirmot bontanak (2000 Lakáskultúra CD39).

3. (átv is) ’kinyit, felbont vmit, hogy a benne levő dolgot hozzáférhetővé tegye’ ❖ Nem tanúlta soha Kálmár’ praktikáját, Azért nem ſzereti, ha bontják ládáját (1789 Orczy Lőrinc 7249011, 155) | Bontják szolga-cseléd a sok teli vermet (1862–1863 Arany János C0639, 68) | Zajos éljenzés felelt erre. A komikus és a hősszerelmes már bontották az üvegeket (1904 Rákosi Viktor 8387014, 189) | [nagynéném] sűrű tejeskávét önt a régi porcellán findzsákba s kétféle befőttet bont (1928 Réti István CD10) | Messi kapkodva bont egy narancsot (1983 Polgár András 1121004, 208).

4. ’〈rést, nyílást〉 létrehoz, vág (vmin)’ ❖ [seregeink] az Ellenséget viſzſzá hajtanák, valahányſzor réſt akarna bontani (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. 7098006, 111) | A’ Palotán már nagy szájú széles ablakot bontott (1798 Kováts József¹ ford.–Vergilius C2778, 105) | Öreg fejszém lakatokat Üt le, likat bont (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 155) | [a kopás a szobron] az idők, a viszontagságok jele, amelyek elvonultak a fej fölött, anélkül, hogy rést bonthattak volna rajta (1912 Feleky Géza CD10) | a XVIII. század végén a városfalon egyre több nyílást bontottak (1984 Molnár László CD52) | a rést, amit betörő bontott a kerítésen (1997 Magyar Hírlap CD09).

4a. (rég) ’〈csatasort, csatarendet〉 ütközettel megbont’ ❖ Csörsz pedig egy csapatot maga bontott, ’s vitte halálos Dárdáját legelől (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 223).

5. (tárgy n. is) ’alkotórészeire, elemeire szed vmit’ ❖ Ő [ti. a halál] csak bont, de számol minden részecskéről (1804 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | [az öreg Mik] miután részeire bontotta a lakatokat, meggyőződött arról, hogy azok jobbak minden eddig ismert lakatnál (1906 Krúdy Gyula C2831, 237) | Számos tobozt […] részeire bontottam és vizsgáltam (1955 Győrfi János CD52) | az ácsolt ládákat részekre bontva szállítsák (1991 Magyar néprajz CD47).

5a. (tárgy n. is) ’〈épületet, építményt, annak részét v. azoknak az együttesét〉 lebont(ja), szétszed(i)’ ❖ [a jég] mint bontja, ſzakaſztja A’ tltéſt, falakot? (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | a’ táborban bonták a’ konyhákat (1789 Orczy Lőrinc 7249012, 163) | Az ostromló sereg bontotta a sátorait (1892 Jókai Mór CD18) | a szultán tábort bont (1904 Herczeg Ferenc 9241001, 74) | [A szalmatető a] házon elszolgál száz-százötven esztendeig, tartja a füst, fejszével se győzzük szétvagdosni, amikor bontunk (1907 Malonyay Dezső 8292005, 92) | Mintha most is hallaná a zsindelyek tompa puffanását a földön, amikor a torony tetejét bontani kezdték az ácsok (1957 Rónay György C3638, 101) | Bontják a [berlini] falat, megnyílnak a 28 éven át lezárt utak, vasutak (1990 Tények könyve CD37).

5b. ’〈leölt és megtisztított állatot〉 felnyit, és belső részeit egymás után kiszedi’ ❖ Vallyon nem bontott e’ egy valaki döglött Barom-állatokat? (1784 Tolnay Sándor ford.–Wolstein C4225, 67) | a grófné is éppen akkor küldte komornyikját, mikor a potykát bontottam (1883 Rózsaági Antal C3644, 190) | Akár nyúzni kell, akár halat bontani vagy faragni valamit, csakis éles bicsakkal lehet (1956 Fekete István 9142001, 53) | kacsát bontott egyszer, még hentessegéd korában (1980 Sebeők János 1139001, 74).

5c. (Fiz v. Kém) ’〈anyagot, vegyületet, fényt〉 alkotóelemeire választ szét’ ❖ Egyszerüeknek nevezzük mind azon testeket, mellyeket a hatalmunkban levő vegyészi erők által másnemü részekre bontani nem tudunk. Illy testek példáúl az arany, réz, higany, ólom, kén (1844 Nendtvich Károly 8330004, 127) | A zuhanó vízcseppek színekre bontják a fényt (1927 Simon Andor 9600021, 40) | A molekulákat megértettük, mert sikerült őket atomokra bontani (1969 Marx György 9428003, 88) | az amiláz enzim a jó ízű kenyeret maláta-, illetve szőlőcukorrá bontja (1986 Az emberi test 1114001, 419).

5d. ’〈társaságot〉 távozásával megbont, feloszlat’ ❖ Talán csak nem akar társaságot bontani tiszteletes úr? (1855 Balázs Sándor¹ C0740, 9) | senkinek sem lesz szabad társaságot bontani, mig mind a két helyről választ nem kapunk (1858 Vasárnapi Újság CD56).

6. ’〈vmely egységet, egészt〉(két v. több részre, ill. részeire) szétválasztva, vmely szempont szerint csoportokba oszt’ ❖ [a röpirat] históriai fálzuma [= hamisítása] […] az osztrákot csak olasz és német elemekre bontja; – hát a tót, hát a magyar? (1859 Kossuth Lajos CD32) | a társadalom mégis egységes, hogy a szegény és gazdag között meglévő különbség még sem bontja osztályokra a társadalmat (1919 Weltner Jakab 9787010, 4) | [a kísérleti személyeket] két csoportra bontották (1986 Csepeli György 1029004, 131) | A kisebbekkel és a nagyobbakkal külön csoportra bontva foglalkozott a tanító (2000 Glósz József CD36).

7. ’〈nagyobb egységet〉 kisebb egységekre tagol, részeit megkülönbözteti’ ❖ Ha a [tan]tárgy egésznek gondoltatik, az úgy szerkeszthető, hogy lassankint részeire, elemeire bontathatik, vagy hogy ezekből tétetik egészszé össze (1864 Peregriny Elek 8360031, 170) | a phonetikai mondat viszont szólamokra, ez pedig szótagokra oszlik. A szótagokat végre a beszéd legelemibb részeire, a hangokra bontjuk (1895 Balassa József 8407007, 4) | Néhány, szabadszemmel egyszerűnek látszó, valójában kettőscsillagot pedig komponenseire bonthatunk (1930 Lassovszky Károly 9382001, 279) | iskolai vagy házi dolgozatoknál magát a tárgyalás vázlatát is alpontokra bontatjuk (1953 Márki János–Koncz Endre 1101001, 49) | a Tisza–Dácia tömböt földrajzilag és földtanilag három, meglehetősen független részre lehet bontani: a Tisza-, a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok területére (1997 Magyarország földje CD05).

7a. ’〈út, vonal stb.〉 térben elkülönít egymástól, részekre tagol vmit’ ❖ A vasútvonalak a várostestet több részre bontják (1957 Winkler Oszkár CD52) | A négyszögletű kapu 6 mezőre van beosztva […]. A kapu középvonala két részre bontja a mezőt (1971 Lóránt Ödön CD52).

8. ’〈vmely (egyensúlyi) állapotot, vminek a rendjét, egységét, működését〉 megbont(ja), megzavar(ja)’ ❖ Egy kis kopaſz ember meg üté vállamat, Ilyly ſzókkal bontotta gondolkozásomat (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 5) | hányd, vesed eſzed’, melly réſzre tegyed-le A’ Major-ház’ temetö talpát [= fundamentumát, alapját]; hogy tágas, egéſség’ Nem bontó, ſzépen feküvö legyen a’ major (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 21) | Ki jő Homonna’ völgyiből, Nyugalmam’ álmát bontani? (1826 Vörösmarty Mihály 8524397, 281) | szenvedély, erő Hol öszhangot bont (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 316) | mi bont ritmust és sort (1936 Csuka Zoltán 9094011, 21) | Az egyensúlyt tovább bontja és rendkívül negatívan hat az a magas „fordulatszám”, amellyel élünk (1997 Magyar Hírlap CD09).

8a. (rég) ’〈elmét〉 zavarttá, zavarodottá tesz’ ❖ ha még tovább tart erre felé, Az únott aggság eszét bontaná (1873 Dóczi Lajos ford.–Goethe C1428, 149) | kávé, tea, szesz ideget bont (1891 Szűry Dénes C4075, 299) | Izgága álom bomló, tarka gőzén Ugy bontja elmém a nagy babona (1895 Telekes Béla C4102, 91).

Ö: el~, fel~, ki~, le~, meg~, ront-~, szét~.

Fr: asztal.

ÖU: széjjel~.

Vö. CzF. ~, bontó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bont tárgyas ige 4a3
1. (tárgy n. is) (átv is)
〈csomó(zás)t, kötést, varrást, fonást, fűzést, ill. így készített v. egybeillesztett dolgot〉 lazít és old(oz), ill. (szét)fejt
inkább bontanak, hogy sem foltoznak [a szobalányok]
(1782 Kónyi János)
A sors elénk vészes csomót vetett, Fejtjük, bontjuk
(1862 Tompa Mihály)
Ügyetlen, remegő ujjak hiába igyekeznek gombot kifordítani, kapcsot nyitni, szalagot bontani
(1915 Moly Tamás)
[Rókus] kötést bont [a sebesült katona lábán]
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
Gyomrod érzékeny talaját a sok gyökerecske át meg át hímezi, finom fonalát csomóba szőve, bontva bogját
(1933 József Attila)
Szivem gúzsba-kötve, nem bonthatom bogát: kuszán rátekeredve szenvedély fonja át
(1958 Weöres Sándor ford.Csü Jüan)
1a.
〈egynemű dolgok csomóba rakott, összefogott és összekötött egészét〉 kioldozza és szétbontja
ott l Tzerberus, ott Káron rusnya ladikja’ farán. Ott be esett halavány képpel, haja bontva
(1773 Révai Miklós ford.Tibullus)
A támasz gyarlónak bizonyulván, mint bontott kéve hull szerte, a mi reá támaszkodott
(1877 Kossuth Lajos)
Anyám kontyát […] bontja a szél
(1944 Kormos István)
1b.
〈kapcsolatot, (jogi) viszonyt〉 megszüntet, ill. érvénytelenít
Pres az hasznáért S kész maga vaksáért [!] Barátságot bontani
(1777 Bornemisza János)
Nem bont ’s köt többé frígyeket Az elhúnyt szemsugár
(1835 Vörösmarty Mihály)
mióta a Wekerle-törvény bontja a házasságot, úgy agyon van tökéletesítve ez az eljárás, hogy esztendőkig is elhúzódhatik
(1902 Gárdonyi Géza)
Feltétlen bontó okok: a) ha a házasfél házasságtörést vagy természet elleni fajtalanságot követett el, vagy tudva, hogy házassága fennáll, új házasságot kötött
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
közös megegyezéssel bontottak szerződést
(2000 Magyar Hírlap)
1c.
〈telefonvonalat〉 megszakít
választ már nem kapott, a bányász visszatette a kagylót, bontotta a vonalat
(1989 Börtön volt a hazám)
sok panasz érkezett az úgynevezett 150 forintos kedvezménnyel kapcsolatosan, mivel a modemek gyakran bontották a vonalat, így hiába szeretett volna valaki több órát internetezni, nem tudta kihasználni a kedvezményt
(2000 Figyelő)
2. (átv is)
〈összehajtott, összegöngyölt, összecsukott dolgot〉 kibont, szétnyit(va használatra kész állapotba hoz)
én is tüzülve ostort bontottam, ’s vágni kezdettem őkeméket [ti. a lovakat]
(1848 Életképek)
Nemes úr, vonulj Be városunkba bontott lobogókkal
(1867 Greguss Ágost ford.Shakespeare)
egy kicsi lány kendőt bont és örül; karingós táncra kezd a kút körül
(1937 Jékely Zoltán)
az „Erőd” vitorlát bontott s az egész flotta kíséretében […] a nyílt tengerre futott
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
a pillanat géniusza bontott itt szárnyat
(1988 Kertész Imre²)
2a.
〈ágyat〉 vet
Hová kerüljek, ah már lábaim Sem birnak; itt kell vesznem útamon. Bonts egy hideg, mély ágyat, föld-anya
(1823 Vörösmarty Mihály)
Bontsak ágyat? no bontok ágyat, feküdjék
(1867 Tolnai Lajos)
Ágyat bontottunk, néhány beszélgetés után lekapcsoltuk a villanyt
(1964 Csoóri Sándor)
2b. (irod)
〈növény virágját, levelét stb.〉 kinyitja, kibontja
a rózsa neked Bontja levelét, szinét, illatát
(1856 Lisznyai Damó Kálmán)
Szirmát is bontja, illatát is ontja Jövendő iúságnak
(1906 Juhász Gyula¹)
Selymit a barka már kitakarta, sárga virágját bontja a som
(1923 Áprily Lajos)
Ki mondja meg, mikor van kikelet s bonthatja bolyhos bársonyát a barka?
(1938 e. Dsida Jenő)
Az ősszel elültetett, virágzó palánták a fagyokig nyílnak, majd kora tavasszal ismét szirmot bontanak
(2000 Lakáskultúra)
3. (átv is)
kinyit, felbont vmit, hogy a benne levő dolgot hozzáférhetővé tegye
Nem tanúlta soha Kálmár’ praktikáját, Azért nem ſzereti, ha bontják ládáját
(1789 Orczy Lőrinc)
Bontják szolga-cseléd a sok teli vermet
(1862–1863 Arany János)
Zajos éljenzés felelt erre. A komikus és a hősszerelmes már bontották az üvegeket
(1904 Rákosi Viktor)
[nagynéném] sűrű tejeskávét önt a régi porcellán findzsákba s kétféle befőttet bont
(1928 Réti István)
Messi kapkodva bont egy narancsot
(1983 Polgár András)
4.
〈rést, nyílást〉 létrehoz, vág (vmin)
[seregeink] az Ellenséget viſzſzá hajtanák, valahányſzor réſt akarna bontani
(1775 Geidler József ford.Frigyes, II.)
A’ Palotán már nagy szájú széles ablakot bontott
(1798 Kováts József¹ ford.Vergilius)
Öreg fejszém lakatokat Üt le, likat bont
(1813 Pálóczi Horváth Ádám)
[a kopás a szobron] az idők, a viszontagságok jele, amelyek elvonultak a fej fölött, anélkül, hogy rést bonthattak volna rajta
(1912 Feleky Géza)
a XVIII. század végén a városfalon egyre több nyílást bontottak
(1984 Molnár László)
a rést, amit betörő bontott a kerítésen
(1997 Magyar Hírlap)
4a. (rég)
〈csatasort, csatarendet〉 ütközettel megbont
Csörsz pedig egy csapatot maga bontott, ’s vitte halálos Dárdáját legelől
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
5. (tárgy n. is)
alkotórészeire, elemeire szed vmit
Ő [ti. a halál] csak bont, de számol minden részecskéről
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
[az öreg Mik] miután részeire bontotta a lakatokat, meggyőződött arról, hogy azok jobbak minden eddig ismert lakatnál
(1906 Krúdy Gyula)
Számos tobozt […] részeire bontottam és vizsgáltam
(1955 Győrfi János)
az ácsolt ládákat részekre bontva szállítsák
(1991 Magyar néprajz)
5a. (tárgy n. is)
〈épületet, építményt, annak részét v. azoknak az együttesét〉 lebont(ja), szétszed(i)
[a jég] mint bontja, ſzakaſztja A’ tltéſt, falakot?
(1777 Baróti Szabó Dávid)
a’ táborban bonták a’ konyhákat
(1789 Orczy Lőrinc)
Az ostromló sereg bontotta a sátorait
(1892 Jókai Mór)
a szultán tábort bont
(1904 Herczeg Ferenc)
[A szalmatető a] házon elszolgál száz-százötven esztendeig, tartja a füst, fejszével se győzzük szétvagdosni, amikor bontunk
(1907 Malonyay Dezső)
Mintha most is hallaná a zsindelyek tompa puffanását a földön, amikor a torony tetejét bontani kezdték az ácsok
(1957 Rónay György)
Bontják a [berlini] falat, megnyílnak a 28 éven át lezárt utak, vasutak
(1990 Tények könyve)
5b.
〈leölt és megtisztított állatot〉 felnyit, és belső részeit egymás után kiszedi
Vallyon nem bontott e’ egy valaki döglött Barom-állatokat?
(1784 Tolnay Sándor ford.Wolstein)
a grófné is éppen akkor küldte komornyikját, mikor a potykát bontottam
(1883 Rózsaági Antal)
Akár nyúzni kell, akár halat bontani vagy faragni valamit, csakis éles bicsakkal lehet
(1956 Fekete István)
kacsát bontott egyszer, még hentessegéd korában
(1980 Sebeők János)
5c. (Fiz v. Kém)
〈anyagot, vegyületet, fényt〉 alkotóelemeire választ szét
Egyszerüeknek nevezzük mind azon testeket, mellyeket a hatalmunkban levő vegyészi erők által másnemü részekre bontani nem tudunk. Illy testek példáúl az arany, réz, higany, ólom, kén
(1844 Nendtvich Károly)
A zuhanó vízcseppek színekre bontják a fényt
(1927 Simon Andor)
A molekulákat megértettük, mert sikerült őket atomokra bontani
(1969 Marx György)
az amiláz enzim a jó ízű kenyeret maláta-, illetve szőlőcukorrá bontja
(1986 Az emberi test)
5d.
〈társaságot〉 távozásával megbont, feloszlat
Talán csak nem akar társaságot bontani tiszteletes úr?
(1855 Balázs Sándor¹)
senkinek sem lesz szabad társaságot bontani, mig mind a két helyről választ nem kapunk
(1858 Vasárnapi Újság)
6.
〈vmely egységet, egészt〉 (két v. több részre, ill. részeire) szétválasztva, vmely szempont szerint csoportokba oszt
[a röpirat] históriai fálzuma [= hamisítása] […] az osztrákot csak olasz és német elemekre bontja; – hát a tót, hát a magyar?
(1859 Kossuth Lajos)
a társadalom mégis egységes, hogy a szegény és gazdag között meglévő különbség még sem bontja osztályokra a társadalmat
(1919 Weltner Jakab)
[a kísérleti személyeket] két csoportra bontották
(1986 Csepeli György)
A kisebbekkel és a nagyobbakkal külön csoportra bontva foglalkozott a tanító
(2000 Glósz József)
7.
〈nagyobb egységet〉 kisebb egységekre tagol, részeit megkülönbözteti
Ha a [tan]tárgy egésznek gondoltatik, az úgy szerkeszthető, hogy lassankint részeire, elemeire bontathatik, vagy hogy ezekből tétetik egészszé össze
(1864 Peregriny Elek)
a phonetikai mondat viszont szólamokra, ez pedig szótagokra oszlik. A szótagokat végre a beszéd legelemibb részeire, a hangokra bontjuk
(1895 Balassa József)
Néhány, szabadszemmel egyszerűnek látszó, valójában kettőscsillagot pedig komponenseire bonthatunk
(1930 Lassovszky Károly)
iskolai vagy házi dolgozatoknál magát a tárgyalás vázlatát is alpontokra bontatjuk
(1953 Márki János–Koncz Endre)
a Tisza–Dácia tömböt földrajzilag és földtanilag három, meglehetősen független részre lehet bontani: a Tisza-, a Keleti-Kárpátok és a Déli-Kárpátok területére
(1997 Magyarország földje)
7a.
〈út, vonal stb.〉 térben elkülönít egymástól, részekre tagol vmit
A vasútvonalak a várostestet több részre bontják
(1957 Winkler Oszkár)
A négyszögletű kapu 6 mezőre van beosztva […]. A kapu középvonala két részre bontja a mezőt
(1971 Lóránt Ödön)
8.
〈vmely (egyensúlyi) állapotot, vminek a rendjét, egységét, működését〉 megbont(ja), megzavar(ja)
Egy kis kopaſz ember meg üté vállamat, Ilyly ſzókkal bontotta gondolkozásomat
(1772 Orczy Lőrinc)
hányd, vesed eſzed’, melly réſzre tegyed-le A’ Major-ház’ temetö talpát [= fundamentumát, alapját]; hogy tágas, egéſség’ Nem bontó, ſzépen feküvö legyen a’ major
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Ki jő Homonna’ völgyiből, Nyugalmam’ álmát bontani?
(1826 Vörösmarty Mihály)
szenvedély, erő Hol öszhangot bont
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
mi bont ritmust és sort
(1936 Csuka Zoltán)
Az egyensúlyt tovább bontja és rendkívül negatívan hat az a magas „fordulatszám”, amellyel élünk
(1997 Magyar Hírlap)
8a. (rég)
〈elmét〉 zavarttá, zavarodottá tesz
ha még tovább tart erre felé, Az únott aggság eszét bontaná
(1873 Dóczi Lajos ford.Goethe)
kávé, tea, szesz ideget bont
(1891 Szűry Dénes)
Izgága álom bomló, tarka gőzén Ugy bontja elmém a nagy babona
(1895 Telekes Béla)
Fr: asztal
ÖU: széjjelbont
Vö. CzF. ~, bontó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások