bor fn 4A8

1. ’borszőlő bogyójának levéből erjesztett szeszes ital (vmely fajtája), ill. ebből bizonyos mennyiség’ ❖ [A vármegyén átutazó II. József számára] legyen hús, bor, fejér kenyér, zsiradék, jó savanyu káposzta (1772 Történelmi Tár 7393001, 316) | Kocsmárosné, aranyvirág, Ide a legjobbik borát, Vén legyen, mint a nagyapám, És tüzes, mint ifju babám! (1847 Petőfi Sándor CD01) | A magyar borok királya [...] úgy a magyar bortermelők, mint a külföldi legelőkelőbb borfogyasztók egyhangú itélete szerint a tokaji (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Ady Endrével] nem egyszer egész éjszakákon át ültünk kettesben, pohár bor mellett, csendesen beszélgetve (1919 Schöpflin Aladár CD10) | Minden bor egyéni. Minden borban (fajta, évjárat, táj, föld, kor) megismételhetetlen és utánozhatatlan sajátos géniusz él (1945 Hamvas Béla C6573, 132) | a pap kenyeret és bort készít a liturgiához (2000 Marjanucz László CD36).

1a. ’ennek (mértéktelen) fogyasztása, élvezete, ill. az ilyen ital okozta mámor, részegség’ ❖ Indúlnak a’ bortúl ſok ſzép kzntéſek, Kedveket ébreſzt rendes énekléſek (1777 Fejér Antal 7103001, 6) | a’ bort, a’ pípát és a’ csalárdságot örökre elhaggya (1804 Verseghy Ferenc 7373020, 101) | kerüld azt a Bandit, mert borra visz, a bor pedig korhelységre, a korhelység pedig akasztófára (1863 Szigligeti Ede 8446014, 18) | Bor és szerelem között minden férfi úgy vall, mint a parancsolat (1919 Krúdy Gyula CD54) | az ágyból kirángatott, s a bortól gőzös fejjel színezni kezdte a jövőt előttem (1986 Kiss Anna 9335001, 49).

2. ’más gyümölcs, ill. növényi rész levéből erjesztett ilyenféle szeszes ital’ ❖ A’ Misniai, vagy Misánſzki almából a’ lakosok itt [ti. Aschaffenburg környékén] bort kéſzítenek, mellyet a’ jó féle bortól nem minden ember külömböztethet meg (1793 Sándor István 7287026, 242) | [a nyírfa] átfúrt törzsökéből nedv szivárog, mellyből bort, és cukrot készítenek (1845 Hanák János 8180003, 137) | Mariska néni nagy mestere és szakértője volt a gyümölcsborok készítésének is, fekete, fehér, piros ribizlit dolgozott fel, meggyből is készített bort (1998 Természet Világa CD50).

Ö: aszú~, csemege~, desszert~, dézsma~, égett~, faj~, fehér~, gyógy~, habzó~, kocsis~, mise~, ó~, palack~, pecsenye~, pezsgő~, piros~, táj~, új~, ürmös~, vörös~; a -bor címszó alatt: alma~, füge~, gyümölcs~, meggy~, ribizli~.

UB: -termelés.

Fr: asztali, champagne-i, forralt.

ÖU: pálma~, ribiszke~, rizs~, szín~, törköly~.

ÖE: ~adó, ~áldomás, ~áldozat, ~bogár, ~dézsma, ~ének, ~export, ~fa, ~fajta, ~fogyasztás, ~fokoló, ~hét, ~hiba, ~isten, ~ivás, ~javítás, ~kereskedelem, ~kereskedés, ~készítés, ~készlet, ~kiállítás, ~király, ~kivitel, ~kocsma, ~korsó, ~köd, ~kulacs, ~különlegesség, ~látó, ~mámor, ~megissza, ~mérték, ~nagykereskedő, ~nap, ~szakma, ~szentelés, ~termesztés, ~tőzsde, ~vásár.

Vö. CzF. bor²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bor főnév 4A8
1.
borszőlő bogyójának levéből erjesztett szeszes ital (vmely fajtája), ill. ebből bizonyos mennyiség
[A vármegyén átutazó II. József számára] legyen hús, bor, fejér kenyér, zsiradék, jó savanyu káposzta
(1772 Történelmi Tár)
Kocsmárosné, aranyvirág, Ide a legjobbik borát, Vén legyen, mint a nagyapám, És tüzes, mint ifju babám!
(1847 Petőfi Sándor)
A magyar borok királya [...] úgy a magyar bortermelők, mint a külföldi legelőkelőbb borfogyasztók egyhangú itélete szerint a tokaji
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Ady Endrével] nem egyszer egész éjszakákon át ültünk kettesben, pohár bor mellett, csendesen beszélgetve
(1919 Schöpflin Aladár)
Minden bor egyéni. Minden borban (fajta, évjárat, táj, föld, kor) megismételhetetlen és utánozhatatlan sajátos géniusz él
(1945 Hamvas Béla)
a pap kenyeret és bort készít a liturgiához
(2000 Marjanucz László)
1a.
ennek (mértéktelen) fogyasztása, élvezete, ill. az ilyen ital okozta mámor, részegség
Indúlnak a’ bortúl ſok ſzép kzntéſek, Kedveket ébreſzt rendes énekléſek
(1777 Fejér Antal)
a’ bort, a’ pípát és a’ csalárdságot örökre elhaggya
(1804 Verseghy Ferenc)
kerüld azt a Bandit, mert borra visz, a bor pedig korhelységre, a korhelység pedig akasztófára
(1863 Szigligeti Ede)
Bor és szerelem között minden férfi úgy vall, mint a parancsolat
(1919 Krúdy Gyula)
az ágyból kirángatott, s a bortól gőzös fejjel színezni kezdte a jövőt előttem
(1986 Kiss Anna)
2.
más gyümölcs, ill. növényi rész levéből erjesztett ilyenféle szeszes ital
A’ Misniai, vagy Misánſzki almából a’ lakosok itt [ti. Aschaffenburg környékén] bort kéſzítenek, mellyet a’ jó féle bortól nem minden ember külömböztethet meg
(1793 Sándor István)
[a nyírfa] átfúrt törzsökéből nedv szivárog, mellyből bort, és cukrot készítenek
(1845 Hanák János)
Mariska néni nagy mestere és szakértője volt a gyümölcsborok készítésének is, fekete, fehér, piros ribizlit dolgozott fel, meggyből is készített bort
(1998 Természet Világa)
ÖU: pálmabor, ribiszkebor, rizsbor, színbor, törkölybor
ÖE: boradó, boráldomás, boráldozat, borbogár, bordézsma, borének, borexport, borfa, borfajta, borfogyasztás, borfokoló, borhét, borhiba, boristen, borivás, borjavítás, borkereskedelem, borkereskedés, borkészítés, borkészlet, borkiállítás, borkirály, borkivitel, borkocsma, borkorsó, borköd, borkulacs, borkülönlegesség, borlátó, bormámor, bormegissza, bormérték, bornagykereskedő, bornap, borszakma, borszentelés, bortermesztés, bortőzsde, borvásár
Vö. CzF. bor²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások