borház fn 2A

1. (tulajdonnév részeként is) (kissé rég) ’borkimérés, borozó’ ❖ Bor,- és Ser Házak (1775 Kovács Ferenc¹ ford. C2758, 92) | [a vendégfogadó] legtöbb esetben Csallóközben is csupán közönséges kocsma vagy borház (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [kocsmák tekintetében] nem járt rosszul a józsefvárosi polgár sem, hol minden utcasarkon kedélyes borház várt (1917 Krúdy Gyula CD54).

1a. (tulajdonnév részeként is) ’egy v. több pincészet, borvidék, ország bortermelésének javát bemutató és árusító üzlet, ill. ilyen céllal szerveződött vállalkozás’ ❖ Talentum könyves- és borház (1994 Magyar Hírlap CD09) | [A borkereskedelem fellendítését] szolgálják a közelmúltban Szekszárdon és környékén létrehozott borházak is, ahol a táj borai palackozva mutatják meg magukat a polcokon (1999 Magyar Hírlap CD09) | [Széchenyi István emlékére] nevezte el az Első Pesti Borház Rt. alkotó gárdája Casino Cuvée-nek első saját palackozású, 1997-es évjáratú vörösborát (2000 Figyelő CD2601).

2. ’szőlőhegyen a borpince fölött v. mellett levő(, lakórésszel bővített) kisebb gazdasági épület, amelyben a szőlőt préselik, és a szőlőműveléshez, borászathoz szükséges eszközöket tartják; présház’ ❖ a’ szőlők alatt való úgy nevezett borházakban állandóúl ott lakozók (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 86) | [Szekszárdtól délre] le Báttaszékig, csinos, sőt ízléssel épűlt borházakkal, villákkal behintve látjuk a hegyoldalt (1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A szőlőhöz természetesen lakható borház is tartozna, és kellemesen hűvös pince (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 94).

2a. (rég) ’bor tárolására, érlelésére és kezelésére berendezett pince; borospince’ ❖ a szőlőbe a házat, konyhája s borházával én csináltattam (1780 Hatvani István¹ 7277002, 34) | estve felé járt az idő, aztán a borházban a hordókat is föleresztettem, igy hát haza menet elvétem az utat (1857 Szegfi Mór 8430006, 129).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borház főnév 2A
1. (tulajdonnév részeként is) (kissé rég)
Bor,- és Ser Házak
(1775 Kovács Ferenc¹ ford.)
[a vendégfogadó] legtöbb esetben Csallóközben is csupán közönséges kocsma vagy borház
(1858 Vasárnapi Újság)
[kocsmák tekintetében] nem járt rosszul a józsefvárosi polgár sem, hol minden utcasarkon kedélyes borház várt
(1917 Krúdy Gyula)
1a. (tulajdonnév részeként is)
egy v. több pincészet, borvidék, ország bortermelésének javát bemutató és árusító üzlet, ill. ilyen céllal szerveződött vállalkozás
Talentum könyves- és borház
(1994 Magyar Hírlap)
[A borkereskedelem fellendítését] szolgálják a közelmúltban Szekszárdon és környékén létrehozott borházak is, ahol a táj borai palackozva mutatják meg magukat a polcokon
(1999 Magyar Hírlap)
[Széchenyi István emlékére] nevezte el az Első Pesti Borház Rt.Részvénytársaság alkotó gárdája Casino Cuvée-nek első saját palackozású, 1997-es évjáratú vörösborát
(2000 Figyelő)
2.
szőlőhegyen a borpince fölött v. mellett levő(, lakórésszel bővített) kisebb gazdasági épület, amelyben a szőlőt préselik, és a szőlőműveléshez, borászathoz szükséges eszközöket tartják; présház
a’ szőlők alatt való úgy nevezett borházakban állandóúl ott lakozók
(1812 Kazinczy Ferenc)
[Szekszárdtól délre] le Báttaszékig, csinos, sőt ízléssel épűlt borházakkal, villákkal behintve látjuk a hegyoldalt
(1896 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A szőlőhöz természetesen lakható borház is tartozna, és kellemesen hűvös pince
(1979 Hajnóczy Péter)
2a. (rég)
bor tárolására, érlelésére és kezelésére berendezett pince; borospince
a szőlőbe a házat, konyhája s borházával én csináltattam
(1780 Hatvani István¹)
estve felé járt az idő, aztán a borházban a hordókat is föleresztettem, igy hát haza menet elvétem az utat
(1857 Szegfi Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások