borona² fn 6A (nyj)berena, borna

1. ’boronafa’ ❖ borna [=] borona, gerenda (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 14) | az ostromlók erős boronákkal körűlvett s földdel keményen feltöltött erődöket épitének, melyek alig voltak gyengébbek a szigeti ujváros falainál (1865 Salamon Ferenc 8402011, 564) | A házak dereka bornából, vagyis egymásra fektetett, szögleteiben gerezdezett (összerótt) fenyő-gerendákból van alkotva (1869 Orbán Balázs C3353, 28) | Egy puttonos ember sietett föl … a kőmiveshabarccsal. […] – Keresztbe azt a boronát, ne hosszába! (1901 Gárdonyi Géza C1836, 143) | Az oldalfalakat nádból, sövényből, hasítványból, deszkából, esetleg hézagosra hagyott boronából készítették, hogy az állandó szellőzést biztosítsák (1982 NéprajziLex. CD47).

2. (ritk) ’deszkából, lécből, ritk. más anyagból készült kerítés’ ❖ bërëna: deszkakerítés (1896 Magyar Nyelvőr C5844, 430) | Az egész porta berenával – fűzfa gallyakból font s a tetején gazzal vastagon berakott sövény – van elkerítve (1900 Néprajzi Múzeum Értesítője C6957, 69) | Deák György esténkint meg-megállt a régi kórház berenája mellett, bekukucskált a hasadékon a nagy udvarra, ahol sebesültek, lábadozók hancúroztak mostanában (1919 Oláh Gábor 9487061, 48) | De kellett is a nád! Ezelőtt nemcsak házfedésre használták, hanem jobbadán tapasztott nádból készült a ház fala, kemencéje, pendelykéménye is. A kerítést, az ún. berenát is ebből csinálták (1957 Szűcs Sándor C6446, 188).

Vö. CzF. berena, borna; ÉrtSz. borona²; TESz. borona²; ÉKsz. borona²; SzT. borona²; ÚMTsz. borona²

borona² főnév 6A (nyj)
berena 6A
borna 6A
1.
borna [=] borona, gerenda
(1784 Baróti Szabó Dávid)
az ostromlók erős boronákkal körűlvett s földdel keményen feltöltött erődöket épitének, melyek alig voltak gyengébbek a szigeti ujváros falainál
(1865 Salamon Ferenc)
A házak dereka bornából, vagyis egymásra fektetett, szögleteiben gerezdezett (összerótt) fenyő-gerendákból van alkotva
(1869 Orbán Balázs)
Egy puttonos ember sietett föl … a kőmiveshabarccsal. […] – Keresztbe azt a boronát, ne hosszába!
(1901 Gárdonyi Géza)
Az oldalfalakat nádból, sövényből, hasítványból, deszkából, esetleg hézagosra hagyott boronából készítették, hogy az állandó szellőzést biztosítsák
(1982 NéprajziLex.)
2. (ritk)
deszkából, lécből, ritk. más anyagból készült kerítés
bërëna: deszkakerítés
(1896 Magyar Nyelvőr)
Az egész porta berenával – fűzfa gallyakból font s a tetején gazzal vastagon berakott sövény – van elkerítve
(1900 Néprajzi Múzeum Értesítője)
Deák György esténkint meg-megállt a régi kórház berenája mellett, bekukucskált a hasadékon a nagy udvarra, ahol sebesültek, lábadozók hancúroztak mostanában
(1919 Oláh Gábor)
De kellett is a nád! Ezelőtt nemcsak házfedésre használták, hanem jobbadán tapasztott nádból készült a ház fala, kemencéje, pendelykéménye is. A kerítést, az ún.úgynevezett berenát is ebből csinálták
(1957 Szűcs Sándor)
Vö. CzF. berena, borna; ÉrtSz. borona²; TESz. borona²; ÉKsz. borona²; SzT. borona²; ÚMTsz. borona²

Beállítások