borostyán¹ fn 4A1borostvány (rég)

1. (Növ is) ’rövid léggyökerekkel kapaszkodó, kúszó hajtásain ötkaréjú, virágzó hajtásain tojásdad levelű, árnyékkedvelő örökzöld fás szárú kúszónövény, ill. e növények faja, az ún. közönséges borostyán (Hedera helix)’ ❖ Borostyán, (fárafutó) […]. Deák: Hedera arborea. […] Levelei ſetét zöldek, három ſzegeletüek, telelök, keménnyek, fénylök. Öſzſzel virágzik, télen a’ gömbölyü bogyói meg-érnek. Fák alatt terem, és azokra tekervényeſſen fel-fut (1775 Csapó József 7062001, 44) | a borostyán karcsú indái a cserre szövődnek (1842 Madách Imre 8284056, 437) | ápolt udvar és előkert, amelyben borostyán és puszpáng között tavasszal előbújt az ibolya, az ablakok alatt (1979 Gyergyai Albert 9202004, 16) | Borostyán (Hedera helix). A borostyánfélék családjába (Araliaceae) tartozik (1995 BibliaiLex. CD1207).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Hedera: Helix. Hung. Fai Boroſtyán; Fára fútó Boroſtyán (1780 Benkő József C0290, 343) | Borostyán (Hedera L., repkény, növ.), az Araliaceae család génusza (1911 RévaiNagyLex. C5699, 568) | borostyán Hedera; H. [= Hedera] helix (közönséges borostyán) (1998 Növényneveink C6120, 53).

2. ’e növény leveles szára, hajtása; borostyánág’ ❖ bátyjára borostyánként tapadának erőtlen Karjai (1831 Vörösmarty Mihály C4534, 446) | Dionysos attributumai a tirzus (thyrsos), vagyis a borostyánnal és szalagokkal körülvett pálca, a kantharos, azaz egy nagy, kétfülü ivóedény, a fáklya (1893 PallasLex. CD02) | borostyánnal díszített botokat, zöld ágakat és pálmát vittek (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

3. (rég) ’babér mint növény’ ❖ Baj-fa, boroszlyán, borostyán; Laurus (1795 k. Takáts Rafael C4082, [6]) | Repkény. Hedera. – Borostyán pedig Laurus (1816 Ungvárnémeti Tóth László C4477, 198) | S mióta fűszer-áru lett A szent borostyán ága, Nem tüz babért a Capitol Tassonak homl[ok]ára (1845 Pesti Divatlap C5837, 1114) | eleink sokáig nem ismerték a babér szót s a babért (Laurus nobilis) borostyánnak nevezték (1932 Rapaics Rajmund CD35).

3a. (rég) ’〈díszítőmotívumként v. elismerés, dicsőség jel(kép)eként is:〉 babérág, babérkoszorú’ ❖ Jót ne jövendölly arrúl, kinek lator fejét a’ laurus vagy borostyán ágozza (1773 Faludi Ferenc C1665, 70) | A’ régi Rómaiak a’ híres Poétákat borostyánból font koſzorúkkal ékesítették ’s úgy vitték a’ Capitóliumba’ (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457030, 127) | [a harci zászlót] a’ gyözedelemnek boroſtványaival ki-ékesitvén, Polgár társaiknak kebelekbe viſzſza hozzák, vagy pedig védelmezése mellet véreket alatta ki ontyák (1797 Pánczél Dániel 7396050, 688) | [a címer] ezüst mezejében koronás kék oroszlán áll, első jobb lábával borostyánnal övedzett kardot, a másikban törökfejet tartva (1860 Nagy Iván CD31) | [Lewellyn herceg] levágott fejét borostyánnal megkoszoruzva dárdahegyen hozták a Towerba. Merlin varázslónak jóslata tehát, hogy „a herczeg megkoronázva vonul be Londonba” beteljesedett (1904 Nagy képes világtörténet CD03).

3b. (vál) ’elismerés, dicsőség’ ❖ Minek utánna az aranyat az ellenséggel el-hányatjátok, a’ fegyvert tlek könyebben el-ſzedhetitek, mellyel a’ gyözedelmes boroſtyánt arattjátok (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141003, 95) | És tudod: az erő micsoda? – Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat (1851 Arany János CD01) | A barokk-kor költői borostyánja nem Zrinyinek jutott, hanem kortársának, Gyöngyösi Istvánnak (1896 Beöthy Zsolt C1014, 48) | [Petőfi részéről] csak egy-két okos mosolyra, egy-két békélő kézfogásra volna szükség s minden egyszeriben megváltoznék, ömlene a pénz s a nála még drágább borostyán (1936 Illyés Gyula 9274067, 152).

4. (nyj) ’orgona² mint növény’ ❖ Nálunk Borostyánnak, de bizony inkább Boroszlánnak a’ Syringa nevü tsemetét nevezi a kösség (1784 Benkő József C2554, 60) | [Erdélyben] az orgonavirág „borostyán”, a ribizli „veresszőlő” (1911 Újság 2112001, 1) | borostyán ’Syring’ (1957 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C6903, 150).

ÖU: földi~.

ÖE: ~bokor, ~erdő, ~fű, ~gally, ~lugas, ~meggy, ~szőlő, ~zöld.

Vö. CzF.; ÉrtSz. borostyán¹; TESz. borostyán¹; ÉKsz. borostyán¹; SzT.; ÚMTsz. borostyán¹

borostyán¹ főnév 4A1
borostvány 4A1 (rég)
1. (Növ is)
rövid léggyökerekkel kapaszkodó, kúszó hajtásain ötkaréjú, virágzó hajtásain tojásdad levelű, árnyékkedvelő örökzöld fás szárú kúszónövény, ill. e növények faja, az ún. közönséges borostyán (Hedera helix)
Borostyán, (fárafutó) […]. Deák: Hedera arborea. […] Levelei ſetét zöldek, három ſzegeletüek, telelök, keménnyek, fénylök. Öſzſzel virágzik, télen a’ gömbölyü bogyói meg-érnek. Fák alatt terem, és azokra tekervényeſſen fel-fut
(1775 Csapó József)
a borostyán karcsú indái a cserre szövődnek
(1842 Madách Imre)
ápolt udvar és előkert, amelyben borostyán és puszpáng között tavasszal előbújt az ibolya, az ablakok alatt
(1979 Gyergyai Albert)
Borostyán (Hedera helix). A borostyánfélék családjába (Araliaceae) tartozik
(1995 BibliaiLex.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Hedera: Helix. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Fai Boroſtyán; Fára fútó Boroſtyán
(1780 Benkő József)
Borostyán (Hedera L.Linnaeus, repkény, növ.növény), az Araliaceae család génusza
(1911 RévaiNagyLex.)
borostyán Hedera; H. [= Hedera] helix (közönséges borostyán)
(1998 Növényneveink)
2.
e növény leveles szára, hajtása; borostyánág
bátyjára borostyánként tapadának erőtlen Karjai
(1831 Vörösmarty Mihály)
Dionysos attributumai a tirzus (thyrsos), vagyis a borostyánnal és szalagokkal körülvett pálca, a kantharos, azaz egy nagy, kétfülü ivóedény, a fáklya
(1893 PallasLex.)
borostyánnal díszített botokat, zöld ágakat és pálmát vittek
(1996 Katolikus Biblia ford.)
3. (rég)
babér mint növény
Baj-fa, boroszlyán, borostyán; Laurus
(1795 k. Takáts Rafael)
Repkény. Hedera. – Borostyán pedig Laurus
(1816 Ungvárnémeti Tóth László)
S mióta fűszer-áru lett A szent borostyán ága, Nem tüz babért a Capitol Tassonak homl[ok]ára
(1845 Pesti Divatlap)
eleink sokáig nem ismerték a babér szót s a babért (Laurus nobilis) borostyánnak nevezték
(1932 Rapaics Rajmund)
3a. (rég)
〈díszítőmotívumként v. elismerés, dicsőség jel(kép)eként is:〉 babérág, babérkoszorú
Jót ne jövendölly arrúl, kinek lator fejét a’ laurus vagy borostyán ágozza
(1773 Faludi Ferenc)
A’ régi Rómaiak a’ híres Poétákat borostyánból font koſzorúkkal ékesítették ’s úgy vitték a’ Capitóliumba’
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
[a harci zászlót] a’ gyözedelemnek boroſtványaival ki-ékesitvén, Polgár társaiknak kebelekbe viſzſza hozzák, vagy pedig védelmezése mellet véreket alatta ki ontyák
(1797 Pánczél Dániel)
[a címer] ezüst mezejében koronás kék oroszlán áll, első jobb lábával borostyánnal övedzett kardot, a másikban törökfejet tartva
(1860 Nagy Iván)
[Lewellyn herceg] levágott fejét borostyánnal megkoszoruzva dárdahegyen hozták a Towerba. Merlin varázslónak jóslata tehát, hogy „a herczeg megkoronázva vonul be Londonba” beteljesedett
(1904 Nagy képes világtörténet)
3b. (vál)
elismerés, dicsőség
Minek utánna az aranyat az ellenséggel el-hányatjátok, a’ fegyvert tlek könyebben el-ſzedhetitek, mellyel a’ gyözedelmes boroſtyánt arattjátok
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
És tudod: az erő micsoda? – Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat
(1851 Arany János)
A barokk-kor költői borostyánja nem Zrinyinek jutott, hanem kortársának, Gyöngyösi Istvánnak
(1896 Beöthy Zsolt)
[Petőfi részéről] csak egy-két okos mosolyra, egy-két békélő kézfogásra volna szükség s minden egyszeriben megváltoznék, ömlene a pénz s a nála még drágább borostyán
(1936 Illyés Gyula)
4. (nyj)
orgona² mint növény
Nálunk Borostyánnak, de bizony inkább Boroszlánnak a’ Syringa nevü tsemetét nevezi a kösség
(1784 Benkő József)
[Erdélyben] az orgonavirág „borostyán”, a ribizli „veresszőlő”
(1911 Újság)
borostyán ’Syring’
(1957 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények)
ÖU: földiborostyán
ÖE: borostyánbokor, borostyánerdő, borostyánfű, borostyángally, borostyánlugas, borostyánmeggy, borostyánszőlő, borostyánzöld
Vö. CzF.; ÉrtSz. borostyán¹; TESz. borostyán¹; ÉKsz. borostyán¹; SzT.; ÚMTsz. borostyán¹

Beállítások