bors fn 3A

1. ’az ún. fekete bors növény termése, ill. ebből különböző érettségi fokban különféle eljárásokkal készített, apró gömb alakú, leggyakrabban fekete színű, jellegzetesen csípős ízű fűszer (őrölt változata)’ ❖ ſokan azt állitják, hogy a’ bors hiveſit eſzkz, holott annak mind ſzaga mind ize, mind a’ józan okoskodás ellent mond (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 567) | A’ bors, úgymond: komló módra más fára máſzó ágokon terem, ſzöllhöz hasonló gerezdeken. A’ bors ha érett, veres (1804 Molnár János 7445034, 51) | egy evőkanál egész borsot (1826 Fáy András¹ 8139012, 111) | [a 15. század végén jelentős volt] a még akkoriban ismeretlen nemzeti fűszerünket, a paprikát pótló bors fogyasztása (1872 Nyáry Albert¹ CD57) | sót, borsot, fogpiszkálót, mustárt, ecetet, olajat, a mi nálunk ott áll minden kocsmaasztalon, [Hollandiában] külön kell kérned (1903 Rákosi Viktor 8387010, 20) | Bálintot beszólitották [a konyhába], hogy törjön borsot (1907 Gárdonyi Géza C1842, 58) | egy csipetnyi bors (1986 Kiss Anna 9335001, 44) | A fehér bors az érett termés leáztatott és ledörzsölt héja nélküli borsszem, amelynek színe egészen világos. A zöld bors és a rózsaszín (vagy piros) bors ugyancsak különböző érési fokokban leszedett termés. Mindegyiknek más és más az íze, más a csípősségi foka, az illata és a zamata (1991 Frank Júlia CD19) | [a húst] meghintjük sóval és őrölt borssal (1997 Lakáskultúra CD39) | szemes borsot (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

2. ’e fűszerként haszn. terméséért termesztett, monszunerdőkben őshonos, tíz méter magasra is megnövő, tojásdad levelű cserje, ill. e növények faja, az ún. fekete bors (Piper nigrum); borsfa’ ❖ Piper nigrum. (rotundum) Hung. Bors; közönséges fekete Bors (1780 Benkő József C0290, 322) | A kapokfát gyakran ültetik támasztéknak bors, betel és vanilia alá (1927 TolnaiÚjLex. C5725, 98) | [Kambodzsában] a bors termesztését a XIX. század elején Hainanból jött kínaiak honosították meg (1975 Hellei András 2056005, 59).

2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Piper nigrum. […] közönséges fekete Bors (1780 Benkő József C0290, 322) | Kubéba-bors v. nyeles bors (Piper cubeba […]) (1915 RévaiNagyLex. C5708, 327) | bors Piper (1998 Növényneveink C6120, 54).

3. (jelzőként) (ritk) ’akkora 〈nagyság, tömeg〉, mint egy borsszem, borsszemnyi’ ❖ egy Drakma hatvan bors vagy árpa nehézségü (1775 Csapó József 7062001, 11) | [a gatyát] alol a száránál bors nagyságú lyukakkal hímezték körül (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

4. (rég, nyj) ’paprika mint növény(i termés), ill. mint fűszer’ ❖ [Tiszadobon] bors: paprika (1895 Magyar Nyelvőr C5958, 480) | [Kürtön] bors: Capsicum annuum – közönséges paprika (1943 Magyar Nyelv C5884, 160).

Ö: bétel~, magyar~, szegfű~, török~.

ÖU: guineai~, kerti~, paraszt~, spanyol~, vízi~.

ÖE: borsa-sava, ~cserje, ~hímes, ~ízű, ~lé, ~malom, ~olaj.

Sz: borsnyi, borstalan.

Vö. CzF. bors¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bors¹

bors főnév 3A
1.
az ún. fekete bors növény termése, ill. ebből különböző érettségi fokban különféle eljárásokkal készített, apró gömb alakú, leggyakrabban fekete színű, jellegzetesen csípős ízű fűszer (őrölt változata)
ſokan azt állitják, hogy a’ bors hiveſit eſzkz, holott annak mind ſzaga mind ize, mind a’ józan okoskodás ellent mond
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ bors, úgymond: komló módra más fára máſzó ágokon terem, ſzöllhöz hasonló gerezdeken. A’ bors ha érett, veres
(1804 Molnár János)
egy evőkanál egész borsot
(1826 Fáy András¹)
[a 15. század végén jelentős volt] a még akkoriban ismeretlen nemzeti fűszerünket, a paprikát pótló bors fogyasztása
(1872 Nyáry Albert¹)
sót, borsot, fogpiszkálót, mustárt, ecetet, olajat, a mi nálunk ott áll minden kocsmaasztalon, [Hollandiában] külön kell kérned
(1903 Rákosi Viktor)
Bálintot beszólitották [a konyhába], hogy törjön borsot
(1907 Gárdonyi Géza)
egy csipetnyi bors
(1986 Kiss Anna)
A fehér bors az érett termés leáztatott és ledörzsölt héja nélküli borsszem, amelynek színe egészen világos. A zöld bors és a rózsaszín (vagy piros) bors ugyancsak különböző érési fokokban leszedett termés. Mindegyiknek más és más az íze, más a csípősségi foka, az illata és a zamata
(1991 Frank Júlia)
[a húst] meghintjük sóval és őrölt borssal
(1997 Lakáskultúra)
szemes borsot
(2000 Kótyuk Erzsébet)
2.
e fűszerként haszn. terméséért termesztett, monszunerdőkben őshonos, tíz méter magasra is megnövő, tojásdad levelű cserje, ill. e növények faja, az ún. fekete bors (Piper nigrum); borsfa
Piper nigrum. (rotundum) Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Bors; közönséges fekete Bors
(1780 Benkő József)
A kapokfát gyakran ültetik támasztéknak bors, betel és vanilia alá
(1927 TolnaiÚjLex.)
[Kambodzsában] a bors termesztését a XIX. század elején Hainanból jött kínaiak honosították meg
(1975 Hellei András)
2a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Piper nigrum. […] közönséges fekete Bors
(1780 Benkő József)
Kubéba-bors v.vagy nyeles bors (Piper cubeba […])
(1915 RévaiNagyLex.)
bors Piper
(1998 Növényneveink)
3. (jelzőként) (ritk)
akkora 〈nagyság, tömeg〉, mint egy borsszem, borsszemnyi
egy Drakma hatvan bors vagy árpa nehézségü
(1775 Csapó József)
[a gatyát] alol a száránál bors nagyságú lyukakkal hímezték körül
(1999 e. Kocsis Rózsi)
4. (rég, nyj)
paprika mint növény(i termés), ill. mint fűszer
[Tiszadobon] bors: paprika
(1895 Magyar Nyelvőr)
[Kürtön] bors: Capsicum annuum – közönséges paprika
(1943 Magyar Nyelv)
ÖU: guineaibors, kertibors, parasztbors, spanyolbors, vízibors
ÖE: borsa-sava, borscserje, borshímes, borsízű, borslé, borsmalom, borsolaj
Sz: borsnyi, borstalan
Vö. CzF. bors¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. bors¹

Beállítások