borsos mn 15A

1. (kötött szókapcsolat részeként ételnévben is) (Konyha is)(őrölt) borssal (bőségesen) fűszerezett 〈étel〉, ill. borssal való 〈ízesítés〉’ ❖ borsos-is lenne a’ lév, mellyet hirtelen hörpenteniek köllene (1786 Dugonics András C1470, 198) | a’ népnek minden betegség ellen első gyógyszere borsos pálinka (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Göcsejben] ehetel […] sós pogácsát és borsos kalácsot (1851 A Falu Könyve C1667, 327) | minden borsot velem törettek, amit a magyar sereg elfogyasztott, pedig az iszonyú borsosan szeret mindent (1878 Jókai Mór CD18) | [A rákot] borsos fehérboros-lében adták az asztalra (1910 Rippl-Rónai József CD10) | borsos májgaluska (1963 Sipos Gyula 9455011, 118) | Az idősebb nemzedéknél máig kedvelt a sós, borsos, általában a nem édes ízesítés [a béles esetében] (1979 NéprajziLex. CD47) | borsos tokány (1997 Magyar néprajz CD47).

2. ’ízében, szagában a borsra emlékeztető, ill. jellegzetesen csípős’ ❖ [a borsmenta] a kertbe ültetve igen buján nő; […] kocsányos, setétzöld, hosszukás vagy tojásdad szőrös levelekkel, mellyek íze fűszeres, borsos (1847 Peregriny Elek 8360018, 359) | [az ún. arabbors] Etiopia cserjéje, de Senegambia Ny-i partjáig terjed (Sierra Leone). Csipős, borsos, babszemnyi magvát a görögök hamarább ismerték, mint az igazi borsot (1894 PallasLex. CD02) | parfümöket fecskendezett szét, […] a kinai szentál és a jamaikai hediosmia borsos leheletét elegyitette a jázmin, a galagonya, a verbéna francia leheletével (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 108).

2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ v. Gomba is) ’olyan 〈növény v. gomba〉, amelynek vmely része ilyen ízű, illatú’ ❖ Borsos-minta (Menta piperitis) (1789 Mátyus István C3070, 461) | Boletus piperatus Bull. (borsgomba, vagy borsos vargánya) (1897 PallasLex. CD02) | [A kutató a] sárga fonalakon festőrezedát, barnán borsos keserűfüvet, feketén bodzafa gyökerét azonosította (1990 Magyar néprajz CD47).

3. ’túlságosan nagy 〈összeg(ű ár, számla, díj stb.)〉, ill. ilyen árú 〈szolgáltatás, es. termék〉’ ❖ Ne legyen borsos az árra (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 172) | Sennowicz ezeket [ti. a nemesopál köveket] igen drágán adgya, vettem én nehány nagyobb darabot tőlle, de jó borsoson (1809 Cserey Farkas² C2559, 503) | [Előpatakon] a fürdői idény alatt […] a szállások nagyon keresettek, s meglehetős borsosak is (1869 Orbán Balázs CD22) | éjjel elszöktünk a „Vörös ökör”-ből, miután az utolsó, legborsosabb számlát kifizettem Kázmérért (1908 Krúdy Gyula CD54) | Borsos borravalót igért a kocsisnak (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 116) | Borsos belépődíjat kellett fizetni (1967 Mándy Iván 9420011, 137) | nyári utazásuk, tengerparti nyaralásuk – egyre borsosabb – összegét (1999 Figyelő CD2601).

4. (vál) ’kellemetlenül, bántóan találó, hatásos, csípős 〈megnyilvánulás, szöveg, stílus stb.〉’ ❖ Szeretném, ha [Baróti Szabó] a’ most támadni akaró nagy Magyar Társaságnak állapotjára arányozván, egy Mesét írna. Én minap eggyet írtam, de az nálam fog veszni, mert igen borsos (1791 Rájnis József C2555, 151) | legfeljebb a szinházakban hallottunk egy pár borsosat oda mondogatni valamelly királynak (1848 Március Tizenötödike C3027, 718) | Degré nem polemizált kritikusaival, hanem összeszidta őket hamarosan, jó borsosan (1886 Vadnay Károly 8501004, 102) | markalfi furfang, parlagi kópéság, borsos szabadszájúság (1940 Pintér Jenő CD44) | [Arany János fiatalkori műveiben] – lásd Petőfivel való levelezését – az önfeledt derű, olykor borsos csipkelődés hangja dominál (1995 Magyar Hírlap CD09).

5. (vál) ’〈nemi vonatkozásban:〉 gyakr. a jó ízlést, szemérmet sértő, (tréfásan kétértelmű,) pajzán, sikamlós 〈megnyilatkozás, szöveg〉’ ❖ a borsos viccek kedvelői (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | [Gvadányinak] a prédikátor kikapós feleségéről szóló borsos történetei nem a mai ízlés számára készültek (1931 Pintér Jenő CD44) | [Horatius nevezetes sora] a kuporgatás és a pazarlás közti mértéktartásra buzdított, mégpedig a szerelmi képességek végleteire utaló (borsosan pajzán) célzás kíséretében (1992 Dávidházi Péter 2016009, 323).

6. (rég) ’apró csomókkal, kidudorodásokkal díszített 〈szövet, posztó〉, ill. ebből készült 〈ruhadarab〉’ ❖ borsos posztóban (1843 Jósika Miklós C0026, 71) | a herceg igen nemes keblü férfi volt, ki még a hatodik hónapban is borsos kelméből készült kabátot viselt, megholt nejét gyászolva (1862 Jókai Mór C2256, 256).

Vö. CzF. ~, borsosan, borsosmenta; ÉrtSz.; TESz. bors; ÉKsz.; SzT. ~, borsosflanell, borsoskörtvély, borsosposztó; ÚMTsz. ~, borsosgomba, borsoskörte, borsosmenta, borsosszőlő

borsos melléknév 15A
1. (kötött szókapcsolat részeként ételnévben is) (Konyha is)
(őrölt) borssal (bőségesen) fűszerezett 〈étel〉, ill. borssal való 〈ízesítés〉
borsos-is lenne a’ lév, mellyet hirtelen hörpenteniek köllene
(1786 Dugonics András)
a’ népnek minden betegség ellen első gyógyszere borsos pálinka
(1841 Pesti Hírlap)
[Göcsejben] ehetel […] sós pogácsát és borsos kalácsot
(1851 A Falu Könyve)
minden borsot velem törettek, amit a magyar sereg elfogyasztott, pedig az iszonyú borsosan szeret mindent
(1878 Jókai Mór)
[A rákot] borsos fehérboros-lében adták az asztalra
(1910 Rippl-Rónai József)
borsos májgaluska
(1963 Sipos Gyula)
Az idősebb nemzedéknél máig kedvelt a sós, borsos, általában a nem édes ízesítés [a béles esetében]
(1979 NéprajziLex.)
borsos tokány
(1997 Magyar néprajz)
2.
ízében, szagában a borsra emlékeztető, ill. jellegzetesen csípős
[a borsmenta] a kertbe ültetve igen buján nő; […] kocsányos, setétzöld, hosszukás vagy tojásdad szőrös levelekkel, mellyek íze fűszeres, borsos
(1847 Peregriny Elek)
[az ún. arabbors] Etiopia cserjéje, de Senegambia Ny-inyugati partjáig terjed (Sierra Leone). Csipős, borsos, babszemnyi magvát a görögök hamarább ismerték, mint az igazi borsot
(1894 PallasLex.)
parfümöket fecskendezett szét, […] a kinai szentál és a jamaikai hediosmia borsos leheletét elegyitette a jázmin, a galagonya, a verbéna francia leheletével
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
2a. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ v. Gomba is)
olyan 〈növény v. gomba〉, amelynek vmely része ilyen ízű, illatú
Borsos-minta (Menta piperitis)
(1789 Mátyus István)
Boletus piperatus Bull.Bulliard (borsgomba, vagy borsos vargánya)
(1897 PallasLex.)
[A kutató a] sárga fonalakon festőrezedát, barnán borsos keserűfüvet, feketén bodzafa gyökerét azonosította
(1990 Magyar néprajz)
3.
túlságosan nagy 〈összeg(ű ár, számla, díj stb.), ill. ilyen árú 〈szolgáltatás, es. termék〉
Ne legyen borsos az árra
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Sennowicz ezeket [ti. a nemesopál köveket] igen drágán adgya, vettem én nehány nagyobb darabot tőlle, de jó borsoson
(1809 Cserey Farkas²)
[Előpatakon] a fürdői idény alatt […] a szállások nagyon keresettek, s meglehetős borsosak is
(1869 Orbán Balázs)
éjjel elszöktünk a „Vörös ökör”-ből, miután az utolsó, legborsosabb számlát kifizettem Kázmérért
(1908 Krúdy Gyula)
Borsos borravalót igért a kocsisnak
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Huysmans)
Borsos belépődíjat kellett fizetni
(1967 Mándy Iván)
nyári utazásuk, tengerparti nyaralásuk – egyre borsosabb – összegét
(1999 Figyelő)
4. (vál)
kellemetlenül, bántóan találó, hatásos, csípős 〈megnyilvánulás, szöveg, stílus stb.〉
Szeretném, ha [Baróti Szabó] a’ most támadni akaró nagy Magyar Társaságnak állapotjára arányozván, egy Mesét írna. Én minap eggyet írtam, de az nálam fog veszni, mert igen borsos
(1791 Rájnis József)
legfeljebb a szinházakban hallottunk egy pár borsosat oda mondogatni valamelly királynak
(1848 Március Tizenötödike)
Degré nem polemizált kritikusaival, hanem összeszidta őket hamarosan, jó borsosan
(1886 Vadnay Károly)
markalfi furfang, parlagi kópéság, borsos szabadszájúság
(1940 Pintér Jenő)
[Arany János fiatalkori műveiben] – lásd Petőfivel való levelezését – az önfeledt derű, olykor borsos csipkelődés hangja dominál
(1995 Magyar Hírlap)
5. (vál)
〈nemi vonatkozásban:〉 gyakr. a jó ízlést, szemérmet sértő, (tréfásan kétértelmű,) pajzán, sikamlós 〈megnyilatkozás, szöveg〉
a borsos viccek kedvelői
(1896 Mikszáth Kálmán)
[Gvadányinak] a prédikátor kikapós feleségéről szóló borsos történetei nem a mai ízlés számára készültek
(1931 Pintér Jenő)
[Horatius nevezetes sora] a kuporgatás és a pazarlás közti mértéktartásra buzdított, mégpedig a szerelmi képességek végleteire utaló (borsosan pajzán) célzás kíséretében
(1992 Dávidházi Péter)
6. (rég)
apró csomókkal, kidudorodásokkal díszített 〈szövet, posztó〉, ill. ebből készült 〈ruhadarab〉
borsos posztóban
(1843 Jósika Miklós)
a herceg igen nemes keblü férfi volt, ki még a hatodik hónapban is borsos kelméből készült kabátot viselt, megholt nejét gyászolva
(1862 Jókai Mór)
Vö. CzF. ~, borsosan, borsosmenta; ÉrtSz.; TESz. bors; ÉKsz.; SzT. ~, borsosflanell, borsoskörtvély, borsosposztó; ÚMTsz. ~, borsosgomba, borsoskörte, borsosmenta, borsosszőlő

Beállítások