borsszem fn 3B11

1. ’egy szem az ún. fekete bors terméséből v. kül. az ebből készült fűszerből’ ❖ egy gerezden 40, 50. ’s több bors ſzemek-is meg-vagynak (1789 Mátyus István C3070, 329) | egy grán annyit nyom, mint egy kis borsſzem (1803 Orvosi és Gazdasági Tudósítások 8654001, 46) | [Borsszem Jankó] parányi volt, mint egy borsszem (1860 Szemere Pál C3948, 109) | az egymás fölé kerülő káposztarétegek mind egyformák legyenek, és kellően el legyenek látva borsszemekkel (1926 Krúdy Gyula CD54) | A fehér bors az érett termés leáztatott és ledörzsölt héja nélküli borsszem, amelynek színe egészen világos (1991 Frank Júlia CD19).

1a. (jelzőként) ’akkora, mint egy ilyen szem’ ❖ [mérgezés ellen az angyal]gyökérnek porát fél Drakmát (az-az: harmintz bors ſzem nehézségüt) egy kalán vizben vagy borban bé-kell venni (1775 Csapó József 7062001, 10) | a népmesékben az erős ember hallatlan erős, a bátor rendkívül vakmerő, a gonosz valódi sátán, a jó valódi angyal, a kis ember csak borsszem nagyságú, a termetes pedig toronymagasságú óriás (1861 Arany János C6505, 182) | [az ún. kínai fahéj termései] borsszem nagyságú, gömbölyded ékalakú vagy apró szöghöz hasonló, sötétbarna testecskék (1913 RévaiNagyLex. C5703, 141).

2. (jelzőként, tulajdonnév részeként) ’〈kicsinyke, apró (termetű) mesebeli alak megnevezésében v. megszólításában〉’ ❖ a mit tudtam, már régen elbeszéltem: Borsszem Jankóról, a’ bakaraszról (1836 Gaal József C1789, XXIV) | Eszembe jut a „hol volt-hol nem voltak” egyikéből azon személy, kinek neve Borsszem Jankó, s ki oly parányi volt, mint egy borsszem; de ha buzogányát fölvetette, midőn az leesett, néhány ölnyire furta be magát a földbe (1860 Szemere Pál 8439015, 109) | Hallgass, hallgass, Borsszem Vitéz, neked adom szép Júliát, aki erdőt zöldít s mezőt virágoztat (1980 NéprajziLex. CD47) | A Borsszem Julcsa története önálló meséskönyv lapjain is megelevenedett (1996 Új Könyvek CD29).

Sz: borsszemnyi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

borsszem főnév 3B11
1.
egy szem az ún. fekete bors terméséből v. kül. az ebből készült fűszerből
egy gerezden 40, 50. ’s több bors ſzemek-is meg-vagynak
(1789 Mátyus István)
egy grán annyit nyom, mint egy kis borsſzem
(1803 Orvosi és Gazdasági Tudósítások)
[Borsszem Jankó] parányi volt, mint egy borsszem
(1860 Szemere Pál)
az egymás fölé kerülő káposztarétegek mind egyformák legyenek, és kellően el legyenek látva borsszemekkel
(1926 Krúdy Gyula)
A fehér bors az érett termés leáztatott és ledörzsölt héja nélküli borsszem, amelynek színe egészen világos
(1991 Frank Júlia)
1a. (jelzőként)
akkora, mint egy ilyen szem
[mérgezés ellen az angyal]gyökérnek porát fél Drakmát (az-az: harmintz bors ſzem nehézségüt) egy kalán vizben vagy borban bé-kell venni
(1775 Csapó József)
a népmesékben az erős ember hallatlan erős, a bátor rendkívül vakmerő, a gonosz valódi sátán, a jó valódi angyal, a kis ember csak borsszem nagyságú, a termetes pedig toronymagasságú óriás
(1861 Arany János)
[az ún. kínai fahéj termései] borsszem nagyságú, gömbölyded ékalakú vagy apró szöghöz hasonló, sötétbarna testecskék
(1913 RévaiNagyLex.)
2. (jelzőként, tulajdonnév részeként)
〈kicsinyke, apró (termetű) mesebeli alak megnevezésében v. megszólításában〉
a mit tudtam, már régen elbeszéltem: Borsszem Jankóról, a’ bakaraszról
(1836 Gaal József)
Eszembe jut a „hol volt-hol nem voltak” egyikéből azon személy, kinek neve Borsszem Jankó, s ki oly parányi volt, mint egy borsszem; de ha buzogányát fölvetette, midőn az leesett, néhány ölnyire furta be magát a földbe
(1860 Szemere Pál)
Hallgass, hallgass, Borsszem Vitéz, neked adom szép Júliát, aki erdőt zöldít s mezőt virágoztat
(1980 NéprajziLex.)
A Borsszem Julcsa története önálló meséskönyv lapjain is megelevenedett
(1996 Új Könyvek)
Sz: borsszemnyi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások