borúlátó mn és fn 

I. mn 17A

’csüggedésre hajlamos, reményvesztett, a kedvezőtlen jelenségeket inkább észrevevő, ill. azoknak a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonító 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈szemlélet, megnyilvánulás〉’ ❖ [Kosztolányi] szava az optimista és pesszimista fogalmára: derülátó, borúlátó (1939 Halász Gyula CD10) | [Kosztolányi] borúlátó életszemlélete családi vonatkozású költeményeiben mindíg igen erős (1940 Pintér Jenő CD44) | Minél jobban rászorult az olvasó a derűmre, annál borúlátóbb lettem (1984 Bodor Pál 1019004, 17) | nyolcszor-tízszer annyi néző volt kíváncsi a Belváros közepében gyökerezett dalokra, mint amennyire a borúlátó szervezők számítottak (1989 Csáki Judit 2046008, 21) | borúlátó jóslatok szerint az önkormányzatok közel tíz százaléka kerülhet a nyár derekára a víz alá (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 1A

’csüggedésre hajlamos, reményvesztett, a kedvezőtlen jelenségeket inkább észrevevő, ill. azoknak a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonító személy’ ❖ hogyan cáfolt rá ez a nagy látogatottság a borúlátók aggodalmaira (1941 Vargha Ferenc CD52) | A hangulat nyomott, lehangoló, a megye vezetői és a sereg főtisztjei kedvetlenek. A borúlátók egymás után sorjázzák érveiket (1972 Beke György 9037001, 127) | a megkérdezett kétezer nyugati fogyasztó között a borúlátók száma nagyobb a derűlátókénál (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

borúlátó melléknév és főnév
I. melléknév 17A
csüggedésre hajlamos, reményvesztett, a kedvezőtlen jelenségeket inkább észrevevő, ill. azoknak a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonító 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈szemlélet, megnyilvánulás〉
[Kosztolányi] szava az optimista és pesszimista fogalmára: derülátó, borúlátó
(1939 Halász Gyula)
[Kosztolányi] borúlátó életszemlélete családi vonatkozású költeményeiben mindíg igen erős
(1940 Pintér Jenő)
Minél jobban rászorult az olvasó a derűmre, annál borúlátóbb lettem
(1984 Bodor Pál)
nyolcszor-tízszer annyi néző volt kíváncsi a Belváros közepében gyökerezett dalokra, mint amennyire a borúlátó szervezők számítottak
(1989 Csáki Judit)
borúlátó jóslatok szerint az önkormányzatok közel tíz százaléka kerülhet a nyár derekára a víz alá
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév 1A
csüggedésre hajlamos, reményvesztett, a kedvezőtlen jelenségeket inkább észrevevő, ill. azoknak a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonító személy
hogyan cáfolt rá ez a nagy látogatottság a borúlátók aggodalmaira
(1941 Vargha Ferenc)
A hangulat nyomott, lehangoló, a megye vezetői és a sereg főtisztjei kedvetlenek. A borúlátók egymás után sorjázzák érveiket
(1972 Beke György)
a megkérdezett kétezer nyugati fogyasztó között a borúlátók száma nagyobb a derűlátókénál
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások