borzasztó mn-i ign, mn és partikula 

I. mn-i ign → borzaszt.

II. mn 17A

1. ’iszonyatot, rémületet, félelmet keltő, ill. szenvedést, gyötrelmet okozó’ ❖ A borzasztó csata után Még csak alig pihentünk (1789 Fazekas Mihály 8138034, 15) | sűrű villámok […] és egymást váltogató csattanások, borzasztóan visszhangoztatva a hegyek közt, rémítettek minden élőt (1818 k. Fáy András¹ 8139004, 345) | [a török] ha háboruban borzasztó kegyetlenségeket, gyilkosságokat, s rablásokat követ el, ezt is vallásából lehet származtatni (1854 Fényes Elek 8141002, 200) | A cég nem akarja, hogy köze legyen egy olyan borzasztó bűntényhez, mint egy kettős gyilkosság (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. ’szörnyű események v. gyötrelmek, kínok között eltöltött 〈időszak〉’ ❖ Nagypéntek éjszaka vólt egy irtóztató fekete éjszaka, melybe minden megvólt, ami egy borzasztó éjszakához egy románban [= regényben] megkívántatik (1796 Debreceni diákirodalom 7495010, 31) | Uram! borzasztó nap virradt Kolosvárra! (1836 Jósika Miklós 8212002, 74) | Házasságunk első hónapjai borzasztóak voltak (1908 Csáth Géza 9085001, 20) | mással voltak elfoglalva azokban a borzasztó időkben (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (túlzó is) ’Nagyon rossz, elviselhetetlen, bántó.’

3a. ’elviselhetetlen, nehezen kibírható 〈érzés, (lelki)állapot〉’ ❖ „Szennyesebb, tisztátlanabbul tartott gőzhajók sehol sincsenek, mint a mieink.” Milly kellemetlen, sértő, sőt borzasztó érzés, ebben is a föld hátán, leg és legutolsó helyt állnunk! (1834 Széchenyi István CD1501) | Látni az embernek a saját elmeszülöttét megcsonkítva, eltört lábbal, bénult tagokkal, megfésületlenül, bicegve, púposan a különféle sajtóhibák által. Oh, az borzasztó érzés! (1873 Mikszáth Kálmán 8312044, 39) | Borzasztó idegállapotban vagyok, rettegek hogy jönnek a rendőrök és elűznek (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 373).

3b. ’riasztó, visszataszító(an ellenszenves) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉’ ❖ az iró kedves, gyönyörün ir, de borzasztón beszél (1844 Gasparich Mark Kilit 8155001, 12) | nincs borzasztóbb lény, az ily sógornál, már a férj éltében agyarkodik a családi csend, a ház nyugalma ellen (1855 Kövér Lajos 8256001, 9) | Borzasztó alak vagy. Mondd, nem félsz a nihiltől? (1969 Csurka István 9096003, 166).

3c. ’nagyon rossz (minőségű), silány, ízlést bántó 〈dolog〉’ ❖ Lederernek is adtak borzasztó macskazenét odafenn (1848 Jókai Mór 8209026, 174) | istálló s a körülötte burjánzó fodormenta, valami borzasztó szaggá keveredett össze (1916 Tersánszky Józsi Jenő 9706011, 12) | Viola kisasszony, sárgarépát, azt ne tessék egy zsákkal termelni, mert az borzasztó étel (1920 Móricz Zsigmond C3223, 128).

3d. ’〈megbotránkozás, bosszúság kif-ére is:〉 kellemetlen, felháborító, kétségbeejtő(en rossz) 〈jelenség, helyzet stb.〉’ ❖ a’ Sóházakban már a’ felrugtatott áron árúltatik a’ só […], ez annál borzasztóbb dolog, mivel látjuk, hogy a’ Postapénz felrugtatásában is ugyan ez a’ mód tapasztaltatott (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 291) | Nincs pénz? Nincs negyven forint? Hát hogyan van ez?… de hiszen… hiszen ez borzasztó! (1903 Kóbor Tamás 1081001, 58) | – Na ez igazán borzasztó! Egy lány szeszélyét kiismerni! (1912 Móricz Zsigmond C3218, 218) | a helyzet azért nem annyira borzasztó, mint amilyennek első pillanatban tűnik (1999 Magyar Hírlap CD09).

4. ’nagyon nagy (mértékű, fokú), óriási’ ❖ mind azon dicséret, mely felőle országszerte hangzott, borzasztó hazudság (1837 Vörösmarty Mihály C4539, 109) | [Baucis] nem volt olly borzasztólag kaczér (1854 Kemény Zsigmond C2613, 113) | Egyszerre csak borzasztó tapsvihar töltötte el a léget (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102001, 247) | Nekem borzasztó migrainem van (1871–1873 Jámbor Pál 8204009, 115) | Mert a népet hiába szeretjük, meg kell róla mondanunk, hogy borzasztóan tudatlan (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 260) | – No, én borzasztóan örülök, hogy eljöttek (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 55) | Béla úgy érezte, hogy verejtékében úszó teste megszakad a borzasztó súlyok emelgetésétől (1971 Szemlér Ferenc 9655002, 228).

III. partikula 0

’irtó², rendkívül’ ❖ borzasztó szép tekéntetet ád a’ Dunán utazónak a’ Marosi fél szigeten lévő, hegyes kszikláit nagy magasságra fel emelő Zebegény (1819 Magda Pál 8285005, 248) | No hát, a darab – Egy igen siralmas komédia, Pyramus és Thisbe borzasztó kegyetlen haláláról (1864 Arany János ford.–Shakespeare 8014005, 12) | megláttam itt a könyvek sarkán, hogy iusági szinmüvek… Borzasztó szeretném az eredetit olvasni (1918 Móricz Zsigmond 9462007, 248) | [Bauer] egy hatalmas zsebkendőbe fújta az orrát. Hosszan, borzasztó hangosan trombitált (1951 Örkény István 9500001, 152) | Elmaradt egy nyári munkám, nem volt mit csinálnom, amit borzasztó nehezen viselek el (1996 Magyar Hírlap CD09).

J: borzalmas.

ÖU: haj~, szív~.

Sz: borzasztóság.

Vö. CzF. ~, borzasztóan · borzasztólag; ÉrtSz.; TESz. borzad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borzasztó melléknévi igenév, melléknév és partikula
I. melléknévi igenévborzaszt
II. melléknév 17A
1.
iszonyatot, rémületet, félelmet keltő, ill. szenvedést, gyötrelmet okozó
A borzasztó csata után Még csak alig pihentünk
(1789 Fazekas Mihály)
sűrű villámok […] és egymást váltogató csattanások, borzasztóan visszhangoztatva a hegyek közt, rémítettek minden élőt
(1818 k. Fáy András¹)
[a török] ha háboruban borzasztó kegyetlenségeket, gyilkosságokat, s rablásokat követ el, ezt is vallásából lehet származtatni
(1854 Fényes Elek)
A cég nem akarja, hogy köze legyen egy olyan borzasztó bűntényhez, mint egy kettős gyilkosság
(1997 Magyar Hírlap)
2.
szörnyű események v. gyötrelmek, kínok között eltöltött 〈időszak〉
Nagypéntek éjszaka vólt egy irtóztató fekete éjszaka, melybe minden megvólt, ami egy borzasztó éjszakához egy románban [= regényben] megkívántatik
(1796 Debreceni diákirodalom)
Uram! borzasztó nap virradt Kolosvárra!
(1836 Jósika Miklós)
Házasságunk első hónapjai borzasztóak voltak
(1908 Csáth Géza)
mással voltak elfoglalva azokban a borzasztó időkben
(1999 Magyar Hírlap)
3. (túlzó is)
Nagyon rossz, elviselhetetlen, bántó.
3a.
elviselhetetlen, nehezen kibírható 〈érzés, (lelki)állapot〉
„Szennyesebb, tisztátlanabbul tartott gőzhajók sehol sincsenek, mint a mieink.” Milly kellemetlen, sértő, sőt borzasztó érzés, ebben is a föld hátán, leg és legutolsó helyt állnunk!
(1834 Széchenyi István)
Látni az embernek a saját elmeszülöttét megcsonkítva, eltört lábbal, bénult tagokkal, megfésületlenül, bicegve, púposan a különféle sajtóhibák által. Oh, az borzasztó érzés!
(1873 Mikszáth Kálmán)
Borzasztó idegállapotban vagyok, rettegek hogy jönnek a rendőrök és elűznek
(1989 Fel a kezekkel!)
3b.
riasztó, visszataszító(an ellenszenves) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás〉
az iró kedves, gyönyörün ir, de borzasztón beszél
(1844 Gasparich Mark Kilit)
nincs borzasztóbb lény, az ily sógornál, már a férj éltében agyarkodik a családi csend, a ház nyugalma ellen
(1855 Kövér Lajos)
Borzasztó alak vagy. Mondd, nem félsz a nihiltől?
(1969 Csurka István)
3c.
nagyon rossz (minőségű), silány, ízlést bántó 〈dolog〉
Lederernek is adtak borzasztó macskazenét odafenn
(1848 Jókai Mór)
istálló s a körülötte burjánzó fodormenta, valami borzasztó szaggá keveredett össze
(1916 Tersánszky Józsi Jenő)
Viola kisasszony, sárgarépát, azt ne tessék egy zsákkal termelni, mert az borzasztó étel
(1920 Móricz Zsigmond)
3d.
〈megbotránkozás, bosszúság kif-ére is:〉 kellemetlen, felháborító, kétségbeejtő(en rossz) 〈jelenség, helyzet stb.〉
a’ Sóházakban már a’ felrugtatott áron árúltatik a’ só […], ez annál borzasztóbb dolog, mivel látjuk, hogy a’ Postapénz felrugtatásában is ugyan ez a’ mód tapasztaltatott
(1806 Kazinczy Ferenc)
Nincs pénz? Nincs negyven forint? Hát hogyan van ez?… de hiszen… hiszen ez borzasztó!
(1903 Kóbor Tamás)
– Na ez igazán borzasztó! Egy lány szeszélyét kiismerni!
(1912 Móricz Zsigmond)
a helyzet azért nem annyira borzasztó, mint amilyennek első pillanatban tűnik
(1999 Magyar Hírlap)
4.
nagyon nagy (mértékű, fokú), óriási
mind azon dicséret, mely felőle országszerte hangzott, borzasztó hazudság
(1837 Vörösmarty Mihály)
[Baucis] nem volt olly borzasztólag kaczér
(1854 Kemény Zsigmond)
Egyszerre csak borzasztó tapsvihar töltötte el a léget
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
Nekem borzasztó migrainem van
(1871–1873 Jámbor Pál)
Mert a népet hiába szeretjük, meg kell róla mondanunk, hogy borzasztóan tudatlan
(1907 Csizmadia Sándor¹)
– No, én borzasztóan örülök, hogy eljöttek
(1965 Makai Imre ford.Pausztovszkij)
Béla úgy érezte, hogy verejtékében úszó teste megszakad a borzasztó súlyok emelgetésétől
(1971 Szemlér Ferenc)
III. partikula 0
borzasztó szép tekéntetet ád a’ Dunán utazónak a’ Marosi fél szigeten lévő, hegyes kszikláit nagy magasságra fel emelő Zebegény
(1819 Magda Pál)
No hát, a darab – Egy igen siralmas komédia, Pyramus és Thisbe borzasztó kegyetlen haláláról
(1864 Arany János ford.Shakespeare)
megláttam itt a könyvek sarkán, hogy iusági szinmüvek… Borzasztó szeretném az eredetit olvasni
(1918 Móricz Zsigmond)
[Bauer] egy hatalmas zsebkendőbe fújta az orrát. Hosszan, borzasztó hangosan trombitált
(1951 Örkény István)
Elmaradt egy nyári munkám, nem volt mit csinálnom, amit borzasztó nehezen viselek el
(1996 Magyar Hírlap)
ÖU: hajborzasztó, szívborzasztó
Sz: borzasztóság
Vö. CzF. ~, borzasztóan · borzasztólag; ÉrtSz.; TESz. borzad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások