borzas mn 15A (nyj)borzos

1. ’kócos, fésületlen, összeborzolt, ill. gubancos, bozontos 〈haj, szőrzet, ritk. toll(azat)〉’ ❖ Ez a komor állat borzas nagy szőrével, Lompos, s messze nyúlik gyapjas üstökével (1772 Bessenyei György¹ CD01) | borzos bojuszszát […] vetné-le (1785 Magyar Hírmondó C0273, 63) | [a boszorkányoknak a] levegőben lovagolván, a sebes menéstől lesz borzassá hajuk (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 52) | egy borzas szakállú, páncélos alán (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 303) | A tollazat is sokféleképpen alakul ki, a síma, szorosan testhez álló tollazaton kívül előfordul a fodros, selymes, borzas tollazat (1933 Az állatok világa ford. CD46) | fiúsan nyírott szőke haja többnyire borzos (1941 Wass Albert 9786001, 90) | Fölszegett lófejek, borzas sörények, hólepett hátak hullámzó tömege vágtatott a folyó felé (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485068, 518) | Szemöldökének ívei […] most borzasak, mint két pamat, vagy toll, mely mindjárt ellebeg (1980 Mészöly Dezső ford.–Adam le Bossu 9437016, 177).

1a. ’ilyen hajjal, szőrzettel borított 〈testrész〉’ ❖ Borzos fejét fedte karimás sapkája (1772 Barcsay Ábrahám 7019026, 52) | [a mókus] egy fáról másikra nagy könnyűséggel ’s ügyességgel ugrik által, melly alkalommal borzas hoszú farkát evedző ’s kormány gyanánt használja (1829 Pák Dienes 8346010, 163) | [a medve bundája] a test egyes részein hosszúszőrű, különösen a nyakon és a tarkón, ahol sűrű, göndör és borzas sörényt alkot (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A lány csak félig nyitja ki az ajtót, még tartja a kilincset, csak a borzosan előredugott buksiját látni (1961 e. Hatvany Lajos 9229001, 208).

1b. ’ilyen hajú, szőrzetű 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. ilyen személy(ek)re jellemző 〈külső, kinézet〉’ ❖ A’ borzos és fürtös fekete Czigányok (1774 Vesmás Márton C4461, 40) | borzas őseink csak kürtszóval tudták kedveket pompásítani (1821 Katona József 8226022, 79) | Eredeti alak […] párisi divat szerint kicsipve, de borzasan és nyakkendőtlen, s fokossal kezében (1886 Jókai Mór C2334, 174) | szaladt a kölykök borzas serege (1961 Kalász Márton 9293008, 20) | három borzos alak lopott fát árult Tolna megyében, s csalt a mázsálásnál is (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. (kötött szókapcsolat részeként faj- és fajtanévben is) (Áll is)(vmely testtáján) gubancos, bozontos v. összeborzolt szőrzetű, tollazatú 〈állat〉, ill. ilyen állatra jellemző 〈külső, kinézet〉’ ❖ Aſztrakán tállyáról véſzem koſaimat Vellek beregtetem borzas juhaimat (1777 Barcsay Ábrahám C1104, 66) | [a veszett] kutya betegsége alatt nyers borzas kinézést kap (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310012, 230) | Fodros tyuk vagy borzas tyuk. Keleti és déli Ázsiából származó fajta, melynek fedőtollai hegyükkel előre és fölfelé vannak görbülve s a mellett egyszer vagy többször forgatva, illetve csavarva (1894 PallasLex. CD02) | Kisfalu tájékán találkozott egy kis szekérkével, melyet apró, borzas lovacska huzott nem nagy buzgósággal (1922 Fényes Samu 9144002, 40) | Borzas gödény (Pelecanus crispus) (1998 Tények könyve CD37).

1d. (irod) ’kusza összevisszaságban álló ágazatú v. lombozatú 〈növény(zet)〉’ ❖ balról egy borzas cserjés nyúlt tova az ellenséges láthatár távolába (1919 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Enyhe keleti szél fújt a Balaton felől, vidáman szárnyalt le Gulács hegyes csúcsáról, meghempergőzött a borzas erdők fanyar, őszi illatában (1941 Kodolányi János 9342002, 5) | azon a tájon soha nem látott erdei vadak vándorolnak, borzas bokrok, csalitok, fák, erdei virágok jelennek meg (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’kusza összevisszaságban álló (tüskékkel, fogakkal stb. borított)’ ❖ [mások] a’ tavalyi vesszknek borzas fátskájával [élnek], azt meg-apriják, és a’ Bogaraknak eledell adják (1783 Pulszky Károly C3548, 56) | Küls haja [a szelídgesztenye] gyümltsének igen borzas szúros kopánts (1795 Gáti István C1860, 57) | A’ borzos henger pedig abban külömböz amattól [ti. a simától], hogy annak az egész hengeredő terűlete tele van verve valami 4–5 hüvelyk hosszaságu, boronafog forma vasfogakkal, zűrzavaroson (1805 Pethe Ferenc 8364005, 319) | a pikkelyek felmerevednek, borzosak és a hal részben v. egészen felfúvodottnak látszik (1922 RévaiNagyLex. C5711, 451).

3. (Növ v. Áll)(kuszán, sűrűn nőtt) apró szőrökkel fedett 〈növényi rész, állati testtáj〉’ ❖ [Az ún. sörtés bokorcsiga] héjja kldökös, domború, borzas, által látszó (1799 Főldi János C6339, 408) | A piros gyűszüvirág. […] Szára 2–3 lábnyi magas, borzas (1847 Peregriny Elek 8360019, 384) | [Az ún. buglyos zanót] ága és hármas levelének mindkét lapja fehéren selymes és némileg borzas is (1902 Wagner János CD35).

3a. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ v. Áll) ’vmely részén, testtáján jellegzetesen ilyen 〈növény v. állat〉’ ❖ Borzas Tsigabiga H. [= Helix] hiſpida (1799 Főldi János C6339, 408) | A mezet alkotó szőrszálak nagysága, sűrűsége, alkotása szerint lehet a növény szőrös, molyhos, gyapjas, sertés, borzas stb. (1902 Wagner János CD35) | Borzas bundásméh (Podalirius pilipes F.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Linum hirsutum Borzas len (1998 Tények könyve CD37).

4. (rég) ’felületén apró szőrökkel v. bolyhokkal borított 〈textil- v. nemezanyag〉, ill. ilyen anyagból készült 〈tárgy〉’ ❖ [a flanel] egy könnyű, ritkás, gyapjúból való matéria, a’ mellyet rendszerint béllésnek, szoktak használni. Találtatik sima és borzas (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315023, 417) | Hetyey bátyám odakölcsönözte nagy, fehér kócsagtollas, borzas kalpagját (1881 Madarász József 8282002, 18) | A fejükön borzas cilinder, a lábukon angol, füles csizma, amilyet a régi művészek nagyon szerettek viselni (1915 e. Lovik Károly 9402005, 139).

5. (kusza) szálakból álló 〈ecset, seprű stb.〉, ill. vminek ilyen 〈része〉’ ❖ kéſzíts két féle festéket, A’ hozz sr borzas apró etseteket (1789 Orczy Lőrinc 7249011, 151) | tvel, hegygyel öſzve ne állyanak, mint a’ Borzas Sepr (1792 Rosenbacher Ferenc 7284004, 248) | [a kenderből, lófarokból vagy rafiából font] sudár borzas végét pihének nevezik (1911 Malonyay Dezső 8292034, 228) | Fehér por szóródott a szemébe kis borzas ecsetről (1936 Kunszery Gyula CD10).

6. (rég, irod) ’hidegével didergést, borzongást okozó 〈tél〉’ ❖ El-zte tsikorgó, komor borzas Telét (1787 Gvadányi József C1939, 3) | Izenget a’ borzas tél, hogy nem ſokára Jég tsapokat aggat a’ bak’ ſzakállára (1787 Pálóczi Horváth Ádám 7257021, 61) | Isten a’ borzas telet újra hozza, ’S el-viszi ismét (1789 Főldi János ford.–Horatius CD01).

Sz: borzasít.

Vö. CzF. ~, borzasan; ÉrtSz.; SzólKm. borzas · borzos; TESz. borzad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

borzas melléknév 15A (nyj)
borzos 15A
1.
kócos, fésületlen, összeborzolt, ill. gubancos, bozontos 〈haj, szőrzet, ritk. toll(azat)
Ez a komor állat borzas nagy szőrével, Lompos, s messze nyúlik gyapjas üstökével
(1772 Bessenyei György¹)
borzos bojuszszát […] vetné-le
(1785 Magyar Hírmondó)
[a boszorkányoknak a] levegőben lovagolván, a sebes menéstől lesz borzassá hajuk
(1851 Magyar közmondások könyve)
egy borzas szakállú, páncélos alán
(1901 Gárdonyi Géza)
A tollazat is sokféleképpen alakul ki, a síma, szorosan testhez álló tollazaton kívül előfordul a fodros, selymes, borzas tollazat
(1933 Az állatok világa ford.)
fiúsan nyírott szőke haja többnyire borzos
(1941 Wass Albert)
Fölszegett lófejek, borzas sörények, hólepett hátak hullámzó tömege vágtatott a folyó felé
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
Szemöldökének ívei […] most borzasak, mint két pamat, vagy toll, mely mindjárt ellebeg
(1980 Mészöly Dezső ford.Adam le Bossu)
1a.
ilyen hajjal, szőrzettel borított 〈testrész〉
Borzos fejét fedte karimás sapkája
(1772 Barcsay Ábrahám)
[a mókus] egy fáról másikra nagy könnyűséggel ’s ügyességgel ugrik által, melly alkalommal borzas hoszú farkát evedző ’s kormány gyanánt használja
(1829 Pák Dienes)
[a medve bundája] a test egyes részein hosszúszőrű, különösen a nyakon és a tarkón, ahol sűrű, göndör és borzas sörényt alkot
(1929 Az állatok világa ford.)
A lány csak félig nyitja ki az ajtót, még tartja a kilincset, csak a borzosan előredugott buksiját látni
(1961 e. Hatvany Lajos)
1b.
ilyen hajú, szőrzetű 〈személy〉 v. ilyen személyekből álló 〈csoport〉, ill. ilyen személy(ek)re jellemző 〈külső, kinézet〉
A’ borzos és fürtös fekete Czigányok
(1774 Vesmás Márton)
borzas őseink csak kürtszóval tudták kedveket pompásítani
(1821 Katona József)
Eredeti alak […] párisi divat szerint kicsipve, de borzasan és nyakkendőtlen, s fokossal kezében
(1886 Jókai Mór)
szaladt a kölykök borzas serege
(1961 Kalász Márton)
három borzos alak lopott fát árult Tolna megyében, s csalt a mázsálásnál is
(1996 Magyar Hírlap)
1c. (kötött szókapcsolat részeként faj- és fajtanévben is) (Áll is)
(vmely testtáján) gubancos, bozontos v. összeborzolt szőrzetű, tollazatú 〈állat〉, ill. ilyen állatra jellemző 〈külső, kinézet〉
Aſztrakán tállyáról véſzem koſaimat Vellek beregtetem borzas juhaimat
(1777 Barcsay Ábrahám)
[a veszett] kutya betegsége alatt nyers borzas kinézést kap
(1846 Mihálka Antal ford.Wagenfeld)
Fodros tyuk vagy borzas tyuk. Keleti és déli Ázsiából származó fajta, melynek fedőtollai hegyükkel előre és fölfelé vannak görbülve s a mellett egyszer vagy többször forgatva, illetve csavarva
(1894 PallasLex.)
Kisfalu tájékán találkozott egy kis szekérkével, melyet apró, borzas lovacska huzott nem nagy buzgósággal
(1922 Fényes Samu)
Borzas gödény (Pelecanus crispus)
(1998 Tények könyve)
1d. (irod)
kusza összevisszaságban álló ágazatú v. lombozatú 〈növény(zet)
balról egy borzas cserjés nyúlt tova az ellenséges láthatár távolába
(1919 Tersánszky Józsi Jenő)
Enyhe keleti szél fújt a Balaton felől, vidáman szárnyalt le Gulács hegyes csúcsáról, meghempergőzött a borzas erdők fanyar, őszi illatában
(1941 Kodolányi János)
azon a tájon soha nem látott erdei vadak vándorolnak, borzas bokrok, csalitok, fák, erdei virágok jelennek meg
(2000 Magyar Hírlap)
2. (rég)
kusza összevisszaságban álló (tüskékkel, fogakkal stb. borított)
[mások] a’ tavalyi vesszknek borzas fátskájával [élnek], azt meg-apriják, és a’ Bogaraknak eledell adják
(1783 Pulszky Károly)
Küls haja [a szelídgesztenye] gyümltsének igen borzas szúros kopánts
(1795 Gáti István)
A’ borzos henger pedig abban külömböz amattól [ti. a simától], hogy annak az egész hengeredő terűlete tele van verve valami 4–5 hüvelyk hosszaságu, boronafog forma vasfogakkal, zűrzavaroson
(1805 Pethe Ferenc)
a pikkelyek felmerevednek, borzosak és a hal részben v.vagy egészen felfúvodottnak látszik
(1922 RévaiNagyLex.)
3. (Növ v. Áll)
(kuszán, sűrűn nőtt) apró szőrökkel fedett 〈növényi rész, állati testtáj〉
[Az ún. sörtés bokorcsiga] héjja kldökös, domború, borzas, által látszó
(1799 Főldi János)
A piros gyűszüvirág. […] Szára 2–3 lábnyi magas, borzas
(1847 Peregriny Elek)
[Az ún. buglyos zanót] ága és hármas levelének mindkét lapja fehéren selymes és némileg borzas is
(1902 Wagner János)
3a. (rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Növ v. Áll)
vmely részén, testtáján jellegzetesen ilyen 〈növény v. állat〉
Borzas Tsigabiga H. [= Helix] hiſpida
(1799 Főldi János)
A mezet alkotó szőrszálak nagysága, sűrűsége, alkotása szerint lehet a növény szőrös, molyhos, gyapjas, sertés, borzas stb.s a többi
(1902 Wagner János)
Borzas bundásméh (Podalirius pilipes F.Fabricius)
(1933 Az állatok világa ford.)
Linum hirsutum Borzas len
(1998 Tények könyve)
4. (rég)
felületén apró szőrökkel v. bolyhokkal borított 〈textil- v. nemezanyag〉, ill. ilyen anyagból készült 〈tárgy〉
[a flanel] egy könnyű, ritkás, gyapjúból való matéria, a’ mellyet rendszerint béllésnek, szoktak használni. Találtatik sima és borzas
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
Hetyey bátyám odakölcsönözte nagy, fehér kócsagtollas, borzas kalpagját
(1881 Madarász József)
A fejükön borzas cilinder, a lábukon angol, füles csizma, amilyet a régi művészek nagyon szerettek viselni
(1915 e. Lovik Károly)
5.
(kusza) szálakból álló 〈ecset, seprű stb.〉, ill. vminek ilyen 〈része〉
kéſzíts két féle festéket, A’ hozz sr borzas apró etseteket
(1789 Orczy Lőrinc)
tvel, hegygyel öſzve ne állyanak, mint a’ Borzas Sepr
(1792 Rosenbacher Ferenc)
[a kenderből, lófarokból vagy rafiából font] sudár borzas végét pihének nevezik
(1911 Malonyay Dezső)
Fehér por szóródott a szemébe kis borzas ecsetről
(1936 Kunszery Gyula)
6. (rég, irod)
hidegével didergést, borzongást okozó 〈tél〉
El-zte tsikorgó, komor borzas Telét
(1787 Gvadányi József)
Izenget a’ borzas tél, hogy nem ſokára Jég tsapokat aggat a’ bak’ ſzakállára
(1787 Pálóczi Horváth Ádám)
Isten a’ borzas telet újra hozza, ’S el-viszi ismét
(1789 Főldi János ford.Horatius)
Sz: borzasít
Vö. CzF. ~, borzasan; ÉrtSz.; SzólKm. borzas · borzos; TESz. borzad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások