boszorkányégetés fn 4B

’〈kül. a középkorban:〉 boszorkány hírében álló személy(ek) máglyán való elégetése mint halálbüntetés’ ❖ a’ különböző népek és idők’ szerint a rabszolgaság, az eretnek- és boszorkány égetés, fegyverreli térités … szükséges dolgok voltak (1844 Bajza József ford.–Kolb C0726, 19) | Ballagi-tó nevet viselt Szeged-alsóváros és a Boszorkánysziget közt az a tó, ahol 1728. a hirhedt szegedi boszorkányégetést megelőzőleg a vádlottakat vízpróba alá vetették (1911 RévaiNagyLex. C5698, 509) | még a múlt század első felében is micsoda középkori módszereket alkalmaztak az elmebajosok ápolására […]. Megjegyzendő, hogy nem a tényleges középkori kínzásokról van szó, a máglyáról, tömlöcről, boszorkányégetésről és ördögűzésről, hanem orvosi módszerekről (1957 Benedek István 9041008, 225) | Franciaországban 1670-ben, Magyarországon 1757-ben volt az utolsó boszorkányégetés (1999 Magyar László András CD58).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

boszorkányégetés főnév 4B
〈kül. a középkorban:〉 boszorkány hírében álló személy(ek) máglyán való elégetése mint halálbüntetés
a’ különböző népek és idők’ szerint a rabszolgaság, az eretnek- és boszorkány égetés, fegyverreli térités … szükséges dolgok voltak
(1844 Bajza József ford.Kolb)
Ballagi-tó nevet viselt Szeged-alsóváros és a Boszorkánysziget közt az a tó, ahol 1728. a hirhedt szegedi boszorkányégetést megelőzőleg a vádlottakat vízpróba alá vetették
(1911 RévaiNagyLex.)
még a múlt század első felében is micsoda középkori módszereket alkalmaztak az elmebajosok ápolására […]. Megjegyzendő, hogy nem a tényleges középkori kínzásokról van szó, a máglyáról, tömlöcről, boszorkányégetésről és ördögűzésről, hanem orvosi módszerekről
(1957 Benedek István)
Franciaországban 1670-ben, Magyarországon 1757-ben volt az utolsó boszorkányégetés
(1999 Magyar László András)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások