boszorkányos mn és fn 

I. mn 15A

1. ’boszorkány természetfölötti hatalmával, képességeivel rendelkező, boszorkányként működő, ill. boszorkányra hasonlító’ ❖ Orfeus, és boszorkányos varásló Aszszonyi sereg (1774 Kónyi János ford. C2738, 22) | Maszlaczky úr ott ült a lelkén [ti. Abellinóén], a nyelvén, a tüdején, mint a boszorkányos macska a mesében, melyet az álmodó nem bir magáról elhajtani (1854 Jókai Mór C2244, 485) | Ez egy olyan boszorkányos ember vót, ez a Paládi Gyuri bátyám. Tudott ráolvasni, verni, ódani, azt mondták, hogy be van avatva (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 134) | [Kretzenbacher] két Luca-alakról beszél: a katolikus szentről, szirakuzai Luciáról, akit „világos”-nak nevez, s akinek kultusza a katolikusoknál, főleg Itáliában élő, továbbá a népi tudatban élő „sötét”, boszorkányos Lucáról (1974 Dömötör Tekla 1039002, 127).

2. ’boszorkányra jellemző, ill. boszorkány vmely (természetfölötti) képességéhez, tulajdonságához v. cselekedetéhez hasonló, arra emlékeztető’ ❖ elaszott durva vonásinak boszorkányos lelkesedése (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367002, 80) | kicsapongása és nyomorúsága ellenére is megmaradt tekintete boszorkányos fénye és valami rejtelmes gonoszság, amely foszforlobogású szeme párjából villogott (1918 Török Gyula CD10) | boszorkányosan szétzilált hajjal (1930 Krúdy Gyula CD54) | nincs idő, hogy lényünket lekösse ez a boszorkányos színváltozás (1958 Rákos Sándor 2025098, 696).

2a. ’ördöngös, varázslatos, rendkívüli 〈képesség, tulajdonság, kül. gyorsaság, (testi) ügyesség〉, ill. azt igénylő v. arra valló, gyakr. bravúros, virtuóz 〈dolog, kül. mozgás〉’ ❖ Hallgattatok-e öreg bőgősöket, amint boszorkányos tréfákat űznek hangszerükön a generálbasszussal (1908 Csáth Géza CD10) | a rendőrségnek tehát nem volna boszorkányos feladat a levélirókat kinyomozni (1913 Besztercebánya és Vidéke 2101001, 4) | [Lotz Károly] boszorkányos gyorsasággal festett (1941 Horváth József² CD52) | Nézze csak őket! A lábuk boszorkányos járását… (1960 Népszava aug. 20. C4824, 9) | [Sandri] kihozta a szalmazsák alól a jojót, és nyelvét kidugva, boszorkányos ügyességgel játszatta őket kettesével (1974 Somogyi Tóth Sándor 2025008, 565) | nem is lenne boszorkányos dolog az ellenőrzés szigorítása (1996 Figyelő CD2601).

3. ’boszorkányokkal teli, boszorkányokkal benépesült, boszorkányok járta 〈terület v. időszak〉, ill. olyan 〈mese, történet〉, amelyben boszorkányok vannak, szerepelnek’ ❖ mentől beljebb mégy az időkbe, annál boszorkányosabb világra találsz (1778 Bessenyei György¹ 7044012, 18) | azokban a’ boszorkányos idkben (1792 e. Szaitz Leó C3796, 44) | gyermekkorából még holmi boszorkányos mesék’ rémes jeleneti lebegvén lelke előtt (1833 Kovács Pál² C0040, 273) | Boszorkányos kereszt uton (1880 e. Csepreghy Ferenc C1282, 37) | Legjobban tenné, ha elhagyná ezeket az őrülteket s ezt a boszorkányos várat (1926 Hajnik Miklós CD10) | A boszorkány elhárítását elsősorban a fent említett „boszorkányos” időpontokban [gyakorolták] (1977 NéprajziLex. CD47).

4. ’boszorkánytól eredő, ill. boszorkánysággal kapcs.(, ezért varázserejű, rendsz. rontó hatású, igéző), ill. ilyenre hasonlító 〈tevékenység〉’ ❖ boszorkányos jövendlések (1786 Mátyus István C3067, 308) | meg voltál rontva boszorkányos bűbáj által (1852 Jókai Mór C2240, 128) | boszorkányos szemfényvesztő fogással elhiteti (1978 Határ Győző 9227038, 189).

4a. ’különleges, rejtélyes(nek tűnő), rendsz. bonyolult 〈dolog, kül. szerkezet〉’ ❖ hires boszorkányos találmány (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 362) | ügyetlen azok között a boszorkányos fiókok között (1875 Baksay Sándor C0734, 347) | ami ma használati eszköz, tegnap még boszorkányos machina volt (1908 Ignotus CD10) | ez a boszorkányos szerkezet [ti. a tükörteleszkóp] mégis valósággal kitapogatja a millió kilométerek távolában keringő csillagokat és megmondja, milyen meleg v. hideg van rajtuk (1933 TolnaiÚjLex. C5736, 138) | lerántja a leplet erről a kevéssé ismert, boszorkányosan látványos, „az ördög varázsgömbjének” is nevezett eszközről (1998 Természet Világa CD50).

5. (rég, nyj is, szépítő) ’〈szitkozódásban is: bosszankodás v. csodálkozás kif-ére〉’ ❖ Boszorkányos! itt, mint látom, hat hónap sokat változtatott (1844 Petőfi Sándor ford.–Kock C3504, 25) | gatyájának halk krettyenése … megállitotta egy pillanatra [Jancsit a famászásban]: – Tyü basszerkányos! (1907 Gárdonyi Géza C1842, 73) | – Boszorkányos! – kiáltott a szép asszony. – Darab időre magára hagytam, és ezalatt elővették a téveszmék! (1922 Krúdy Gyula CD54).

II. fn 4A (rég)

’〈a népi hiedelemben és a középkori, kora újkori (vallásos) felfogásban:〉 az ördöggel való kapcsolata miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) tartott személy, kül. nő; boszorkány’ ❖ az Eretnekeknek tbb boszorkányosokkal, ezekhez hasonló kerengkkel, csillagba-nézkkel … való társalkodások (1784 Miháltz István ford.–Tertullianus C3102, 107) | Vóltanak hajdan nálunk ollyan Törvények-is, mellyek által a’ paráználkodók, házaſság-törk, babonáſok, boſzorkányoſok […] halállal meg-bntetni igazságosnak lenni itélték (1790 Laczkovics János ford.–Martinovics C2877, 96) | Az ország el volt árasztva varázslókkal és boszorkányosokkal (1860 Helfy Ignác C2054, 111).

Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. boszorkány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

boszorkányos melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
boszorkány természetfölötti hatalmával, képességeivel rendelkező, boszorkányként működő, ill. boszorkányra hasonlító
Orfeus, és boszorkányos varásló Aszszonyi sereg
(1774 Kónyi János ford.)
Maszlaczky úr ott ült a lelkén [ti. Abellinóén], a nyelvén, a tüdején, mint a boszorkányos macska a mesében, melyet az álmodó nem bir magáról elhajtani
(1854 Jókai Mór)
Ez egy olyan boszorkányos ember vót, ez a Paládi Gyuri bátyám. Tudott ráolvasni, verni, ódani, azt mondták, hogy be van avatva
(1935 Móricz Zsigmond)
[Kretzenbacher] két Luca-alakról beszél: a katolikus szentről, szirakuzai Luciáról, akit „világos”-nak nevez, s akinek kultusza a katolikusoknál, főleg Itáliában élő, továbbá a népi tudatban élő „sötét”, boszorkányos Lucáról
(1974 Dömötör Tekla)
2.
boszorkányra jellemző, ill. boszorkány vmely (természetfölötti) képességéhez, tulajdonságához v. cselekedetéhez hasonló, arra emlékeztető
elaszott durva vonásinak boszorkányos lelkesedése
(1836 Petrichevich Horváth Lázár)
kicsapongása és nyomorúsága ellenére is megmaradt tekintete boszorkányos fénye és valami rejtelmes gonoszság, amely foszforlobogású szeme párjából villogott
(1918 Török Gyula)
boszorkányosan szétzilált hajjal
(1930 Krúdy Gyula)
nincs idő, hogy lényünket lekösse ez a boszorkányos színváltozás
(1958 Rákos Sándor)
2a.
ördöngös, varázslatos, rendkívüli 〈képesség, tulajdonság, kül. gyorsaság, (testi) ügyesség〉, ill. azt igénylő v. arra valló, gyakr. bravúros, virtuóz 〈dolog, kül. mozgás〉
Hallgattatok-e öreg bőgősöket, amint boszorkányos tréfákat űznek hangszerükön a generálbasszussal
(1908 Csáth Géza)
a rendőrségnek tehát nem volna boszorkányos feladat a levélirókat kinyomozni
(1913 Besztercebánya és Vidéke)
[Lotz Károly] boszorkányos gyorsasággal festett
(1941 Horváth József²)
Nézze csak őket! A lábuk boszorkányos járását…
(1960 Népszava aug. 20.)
[Sandri] kihozta a szalmazsák alól a jojót, és nyelvét kidugva, boszorkányos ügyességgel játszatta őket kettesével
(1974 Somogyi Tóth Sándor)
nem is lenne boszorkányos dolog az ellenőrzés szigorítása
(1996 Figyelő)
3.
boszorkányokkal teli, boszorkányokkal benépesült, boszorkányok járta 〈terület v. időszak〉, ill. olyan 〈mese, történet〉, amelyben boszorkányok vannak, szerepelnek
mentől beljebb mégy az időkbe, annál boszorkányosabb világra találsz
(1778 Bessenyei György¹)
azokban a’ boszorkányos idkben
(1792 e. Szaitz Leó)
gyermekkorából még holmi boszorkányos mesék’ rémes jeleneti lebegvén lelke előtt
(1833 Kovács Pál²)
Boszorkányos kereszt uton
(1880 e. Csepreghy Ferenc)
Legjobban tenné, ha elhagyná ezeket az őrülteket s ezt a boszorkányos várat
(1926 Hajnik Miklós)
A boszorkány elhárítását elsősorban a fent említett „boszorkányos” időpontokban [gyakorolták]
(1977 NéprajziLex.)
4.
boszorkánytól eredő, ill. boszorkánysággal kapcs.(, ezért varázserejű, rendsz. rontó hatású, igéző), ill. ilyenre hasonlító 〈tevékenység〉
boszorkányos jövendlések
(1786 Mátyus István)
meg voltál rontva boszorkányos bűbáj által
(1852 Jókai Mór)
boszorkányos szemfényvesztő fogással elhiteti
(1978 Határ Győző)
4a.
különleges, rejtélyes(nek tűnő), rendsz. bonyolult 〈dolog, kül. szerkezet〉
hires boszorkányos találmány
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
ügyetlen azok között a boszorkányos fiókok között
(1875 Baksay Sándor)
ami ma használati eszköz, tegnap még boszorkányos machina volt
(1908 Ignotus)
ez a boszorkányos szerkezet [ti. a tükörteleszkóp] mégis valósággal kitapogatja a millió kilométerek távolában keringő csillagokat és megmondja, milyen meleg v. hideg van rajtuk
(1933 TolnaiÚjLex.)
lerántja a leplet erről a kevéssé ismert, boszorkányosan látványos, „az ördög varázsgömbjének” is nevezett eszközről
(1998 Természet Világa)
5. (rég, nyj is, szépítő)
〈szitkozódásban is: bosszankodás v. csodálkozás kif-ére〉
Boszorkányos! itt, mint látom, hat hónap sokat változtatott
(1844 Petőfi Sándor ford.Kock)
gatyájának halk krettyenése … megállitotta egy pillanatra [Jancsit a famászásban]: – Tyü basszerkányos!
(1907 Gárdonyi Géza)
Boszorkányos! – kiáltott a szép asszony. – Darab időre magára hagytam, és ezalatt elővették a téveszmék!
(1922 Krúdy Gyula)
II. főnév 4A (rég)
〈a népi hiedelemben és a középkori, kora újkori (vallásos) felfogásban:〉 az ördöggel való kapcsolata miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) tartott személy, kül. nő; boszorkány
az Eretnekeknek tbb boszorkányosokkal, ezekhez hasonló kerengkkel, csillagba-nézkkel … való társalkodások
(1784 Miháltz István ford.Tertullianus)
Vóltanak hajdan nálunk ollyan Törvények-is, mellyek által a’ paráználkodók, házaſság-törk, babonáſok, boſzorkányoſok […] halállal meg-bntetni igazságosnak lenni itélték
(1790 Laczkovics János ford.Martinovics)
Az ország el volt árasztva varázslókkal és boszorkányosokkal
(1860 Helfy Ignác)
Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. boszorkány; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások