botfülű mn 18C (biz, pejor is)

1. ’teljesen fejletlen zenei hallással, ritmikai érzékkel rendelkező 〈személy〉’ ❖ a városi zenekarban, ebben a botfülű zenei bolondok gyülekezetében (1906 Krúdy Gyula CD54) | Henrik botfülü volt, beérte a cigányzenével és a bécsi keringőkkel (1942 Márai Sándor 9421005, 46) | Rézi Jakob Grebnerrel keringőzött, aki botfülű volt, és gyalázatosan rosszul táncolt (1973 Gion Nándor 9190006, 162).

2. (ritk)(vmely területen, vmiben) műveletlen, járatlan, hozzá nem értő’ ❖ Nyelv dolgában botfülű volt, beszéd közben örökké használta a szenvedő igealakot (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 131) | [Gál Gyula] megtévesztette ugyan a színészileg botfülűeket […] az igazi hozzáértőket azonban nem (1957 Csathó Kálmán C1267, 272).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

botfülű melléknév 18C (biz, pejor is)
1.
teljesen fejletlen zenei hallással, ritmikai érzékkel rendelkező 〈személy〉
a városi zenekarban, ebben a botfülű zenei bolondok gyülekezetében
(1906 Krúdy Gyula)
Henrik botfülü volt, beérte a cigányzenével és a bécsi keringőkkel
(1942 Márai Sándor)
Rézi Jakob Grebnerrel keringőzött, aki botfülű volt, és gyalázatosan rosszul táncolt
(1973 Gion Nándor)
2. (ritk)
(vmely területen, vmiben) műveletlen, járatlan, hozzá nem értő
Nyelv dolgában botfülű volt, beszéd közben örökké használta a szenvedő igealakot
(1939 Herczeg Ferenc)
[Gál Gyula] megtévesztette ugyan a színészileg botfülűeket […] az igazi hozzáértőket azonban nem
(1957 Csathó Kálmán)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások