botos¹ mn és fn 

I. mn 15A2

1. ’kezében botot tartó, azt támaszkodásra, fegyverként stb. használó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉’ ❖ görbe botos Papok (1789 Mátyási József C3065, 219) | Nem fél a’ veréb a’ kbl faragott botos embertl (1793 Kovács Pál¹ C2763, 23) | az utcára botosan jár és fenyegetődzik (1826 Deák Ferenc CD51) | [a] Kállay Péter úr udvarába rohant csoport hátulja összecsapván az utszán álló botos néppel, […] két ember leverettetett (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a botos juhásznak (1853 Arany János 8014055, 203) | besurranó, nyápic, beteges, rossz szagú embervakarcsnak képzelte, akit a botos rendőr bekísér (1917 Krúdy Gyula CD54) | a palánkok tövében járt a gyalognép: lajbis, keménykalapos, botos férfiak, harangszoknyás dámák (1988 Lengyel Péter 9397005, 19).

2. ’bot használatát igénylő, bot segítségével végzett 〈tevékenység〉’ ❖ A botos táncz leírása (1905 Róka Pál CD27) | szőlőkarót használtak például a botos játékokhoz (1990 Magyar néprajz CD47) | a dunántúli és a tiszántúli botos pásztortáncaink elsősorban az eszközhasználat módjában különböznek egymástól (1990 Magyar néprajz CD47).

II. fn 4A (rég)

’tekintélyt jelképező, es. fegyverként haszn. botot a kezében tartó, ill. ezzel megbízott (hivatalos) személy’ ❖ [a] leghitetlenebbek is templomi botosokká lettek (1804 Bessenyei György¹ C1097, 25) | Én méltóságos uram kismajoros vagyok: […] Botos vagyok [a kismajorosok között] (1856 Vas Gereben C4376, 257) | a nagygazda, kormányos, botos, vagyis a halászbokor „eleje” föltétlen tiszteletben részesűl (1885 Herman Ottó C2084, 15) | Eimiunak módja volt ellentüntetésről gondoskodni és botosokat ültetett be a nézőtérre. Ezek a legények […] hivatásos verekedők, akik egyik, vagy másik, sőt leginkább egyszerre több politikai párt szolgálatában tüntetéseket rendeznek, az ellenpárt gyüléseit zavarják meg (1925 Budapesti Hírlap nov. 8. C4713, 5) | [a napszámosnak] dolgoznia kell, mert nyakában a botos (1937 Féja Géza 9138003, 95) | a házak sorrendjében választott botosoknak a tized botja adott nevet, amelyet közszolgálatuk alatt magukkal hordoztak, majd a szolgálatban következő társuknak továbbadtak (1997 Magyar néprajz CD47).

ÖU: kis~, nagy~.

Vö. CzF. botos²; ÉrtSz. botos¹; ÉKsz. botos¹; SzT. botos², botosan; ÚMTsz. botos¹

botos¹ melléknév és főnév
I. melléknév 15A2
1.
kezében botot tartó, azt támaszkodásra, fegyverként stb. használó 〈személy〉, ill. ilyen személyekből álló 〈csoport〉
görbe botos Papok
(1789 Mátyási József)
Nem fél a’ veréb a’ kbl faragott botos embertl
(1793 Kovács Pál¹)
az utcára botosan jár és fenyegetődzik
(1826 Deák Ferenc)
[a] Kállay Péter úr udvarába rohant csoport hátulja összecsapván az utszán álló botos néppel, […] két ember leverettetett
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
a botos juhásznak
(1853 Arany János)
besurranó, nyápic, beteges, rossz szagú embervakarcsnak képzelte, akit a botos rendőr bekísér
(1917 Krúdy Gyula)
a palánkok tövében járt a gyalognép: lajbis, keménykalapos, botos férfiak, harangszoknyás dámák
(1988 Lengyel Péter)
2.
bot használatát igénylő, bot segítségével végzett 〈tevékenység〉
A botos táncz leírása
(1905 Róka Pál)
szőlőkarót használtak például a botos játékokhoz
(1990 Magyar néprajz)
a dunántúli és a tiszántúli botos pásztortáncaink elsősorban az eszközhasználat módjában különböznek egymástól
(1990 Magyar néprajz)
II. főnév 4A (rég)
tekintélyt jelképező, es. fegyverként haszn. botot a kezében tartó, ill. ezzel megbízott (hivatalos) személy
[a] leghitetlenebbek is templomi botosokká lettek
(1804 Bessenyei György¹)
Én méltóságos uram kismajoros vagyok: […] Botos vagyok [a kismajorosok között]
(1856 Vas Gereben)
a nagygazda, kormányos, botos, vagyis a halászbokor „eleje” föltétlen tiszteletben részesűl
(1885 Herman Ottó)
Eimiunak módja volt ellentüntetésről gondoskodni és botosokat ültetett be a nézőtérre. Ezek a legények […] hivatásos verekedők, akik egyik, vagy másik, sőt leginkább egyszerre több politikai párt szolgálatában tüntetéseket rendeznek, az ellenpárt gyüléseit zavarják meg
(1925 Budapesti Hírlap nov. 8.)
[a napszámosnak] dolgoznia kell, mert nyakában a botos
(1937 Féja Géza)
a házak sorrendjében választott botosoknak a tized botja adott nevet, amelyet közszolgálatuk alatt magukkal hordoztak, majd a szolgálatban következő társuknak továbbadtak
(1997 Magyar néprajz)
ÖU: kisbotos, nagybotos
Vö. CzF. botos²; ÉrtSz. botos¹; ÉKsz. botos¹; SzT. botos², botosan; ÚMTsz. botos¹

Beállítások