bozótos mn és fn 

I. mn 15A

1. (átv is) ’cserjékkel, fákkal, gazzal, sűrű, kusza növényzettel benőtt, nehezen járható v. áthatolhatatlan 〈hely〉, ill. olyan 〈terület〉, amelyen elszórtan kisebb-nagyobb bozótok vannak; bozontos’ ❖ Parnaſzſzus képét tevé ſzem eleibe a’ két ſzarvú nagy hegy: az allya bozótos, teteje tele vólt [borostyánnal] (1783 Molnár János C0292, 223) | [a vipera] vizenyős és bozótos helyeken tenyészik, hol az odvas fákban, vagy a buczkák közt telel ki (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A zsombikos, bozótos csatatér nem volt vágtató rohammal elfoglalható. Bokorrul bokorra lehetett azt védelmezni (1877 Jókai Mór CD18) | [Tersánszky Józsi Jenő] minden regényében a társadalom bozótos sűrűjét [rajzolja meg] (1928 Szegi Pál CD10) | [a cerkófmajom] Német-Kelet-Afrikában is szívesen látogatja a bozótos steppéket és a kókuszültetvényeket (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Itt fent még bozótos a part (1981 Tandori Dezső 9703002, 467).

2. (ritk) ’növények sűrűn nőtt 〈ágazata v. lombozata〉’ ❖ bozótos lombokat hajtván rendetlenül (1825 Kis János¹ ford.–Delille C2655, 84) | bozótos tüskefal (1956 Fekete István 9142002, 100).

3. (ritk, irod) ’sűrű, boglyasan kócos 〈haj〉’ ❖ eggy tizenöt esztends leányka bozótos hajjal (1808 Verseghy Ferenc C4428, 84) | a bozótos, vad, ionti fürtök (1918 Krúdy Gyula CD54).

II. fn 4A

1. (egy területen növő) cserjék, fák, gaz alkotta sűrű, kusza növényzet’ ❖ A Riovay-kert ajtaján két férfi lépett ki, köpenyben az egyik, a nélkül a másik, a bozótos kezdetén álltak (1857 Abonyi Lajos C0505, 116) | [A fogolymadár] nyáron magas növényzet közé veszi be magát, s csak miután a mezőt letarolták, huzódik bozótosokba (1899 Chernel István CD34) | Átfúrom magam egy bokron, erre valahogy ingoványosabb. Cuppog talpam alatt a föld, a bozótos megritkul (1972 Gera György 9183001, 89) | kiirtották a cecelegyeknek életteret nyújtó bozótosokat (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (birtokszóként) (pejor is) ’nehezen átlátható, szövevényes, gyakr. zűrzavaros jelenség, tárgykör’ ❖ [a magyarság] visszahúzódik népi műveltségének úttalan bozótosába (1940 Keresztury Dezső CD10) | [a gimnáziumi nyelvtanórákat] úgy ültem végig, mint akit kalodában görnyesztenek. Százszor inkább számtanórát, földrajzot, irodalmat, mint az ikes igék bozótosát (1973 Csoóri Sándor 9090074, 228) | És akkor megint elértünk […] a magyar politikai élet bozótosaihoz (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bozót; ÉKsz.

bozótos melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1. (átv is)
cserjékkel, fákkal, gazzal, sűrű, kusza növényzettel benőtt, nehezen járható v. áthatolhatatlan 〈hely〉, ill. olyan 〈terület〉, amelyen elszórtan kisebb-nagyobb bozótok vannak; bozontos
Parnaſzſzus képét tevé ſzem eleibe a’ két ſzarvú nagy hegy: az allya bozótos, teteje tele vólt [borostyánnal]
(1783 Molnár János)
[a vipera] vizenyős és bozótos helyeken tenyészik, hol az odvas fákban, vagy a buczkák közt telel ki
(1858 Vasárnapi Újság)
A zsombikos, bozótos csatatér nem volt vágtató rohammal elfoglalható. Bokorrul bokorra lehetett azt védelmezni
(1877 Jókai Mór)
[Tersánszky Józsi Jenő] minden regényében a társadalom bozótos sűrűjét [rajzolja meg]
(1928 Szegi Pál)
[a cerkófmajom] Német-Kelet-Afrikában is szívesen látogatja a bozótos steppéket és a kókuszültetvényeket
(1929 Az állatok világa ford.)
Itt fent még bozótos a part
(1981 Tandori Dezső)
2. (ritk)
növények sűrűn nőtt 〈ágazata v. lombozata〉
bozótos lombokat hajtván rendetlenül
(1825 Kis János¹ ford.Delille)
bozótos tüskefal
(1956 Fekete István)
3. (ritk, irod)
sűrű, boglyasan kócos 〈haj〉
eggy tizenöt esztends leányka bozótos hajjal
(1808 Verseghy Ferenc)
a bozótos, vad, ionti fürtök
(1918 Krúdy Gyula)
II. főnév 4A
1.
(egy területen növő) cserjék, fák, gaz alkotta sűrű, kusza növényzet
A Riovay-kert ajtaján két férfi lépett ki, köpenyben az egyik, a nélkül a másik, a bozótos kezdetén álltak
(1857 Abonyi Lajos)
[A fogolymadár] nyáron magas növényzet közé veszi be magát, s csak miután a mezőt letarolták, huzódik bozótosokba
(1899 Chernel István)
Átfúrom magam egy bokron, erre valahogy ingoványosabb. Cuppog talpam alatt a föld, a bozótos megritkul
(1972 Gera György)
kiirtották a cecelegyeknek életteret nyújtó bozótosokat
(1997 Magyar Hírlap)
2. (birtokszóként) (pejor is)
nehezen átlátható, szövevényes, gyakr. zűrzavaros jelenség, tárgykör
[a magyarság] visszahúzódik népi műveltségének úttalan bozótosába
(1940 Keresztury Dezső)
[a gimnáziumi nyelvtanórákat] úgy ültem végig, mint akit kalodában görnyesztenek. Százszor inkább számtanórát, földrajzot, irodalmat, mint az ikes igék bozótosát
(1973 Csoóri Sándor)
És akkor megint elértünk […] a magyar politikai élet bozótosaihoz
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bozót; ÉKsz.

Beállítások