bőgőzik tn ige 14c1

(rendszeresen v. foglalkozásszerűen, kül. zenekarban) nagybőgőn játszik, ill. tud e hangszeren játszani’ ❖ Bgzök: Cano soni gravioris barbito (1810 Végtagokra szedett szótár C3748, 62) | [panaszolja] a’ bőgős, hogy fiatal kora olta állva kellett bőgőznie (1847 Malatides Dániel 8291003, 76) | Pali, a nagybőgős, mindig is napszámba járt, de egyszer csak nagyon eszébe vette Batyi prímás beszédét az ujjak elrontásáról és attól kezdve ő sem járt többet napszámba, mert majd azontúl nem tud jól bőgőzni (1947 Barta Lajos 9033002, 117) | A Gonda–Kruza együttes. Bőgőzik Losó Miklós, dobol Kovács Gyula (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | Üknagyapámig bezárólag mindenki bőgőzött a családban, így a nagybőgőjáték gyerekkoromtól természetes és magától értetődő volt számomra (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Rácz Ödön] édesapja cigányzenekarban bőgőzik, egy körúti étteremben (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. bőgőz; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

bőgőzik tárgyatlan ige 14c1
(rendszeresen v. foglalkozásszerűen, kül. zenekarban) nagybőgőn játszik, ill. tud e hangszeren játszani
Bgzök: Cano soni gravioris barbito
(1810 Végtagokra szedett szótár)
[panaszolja] a’ bőgős, hogy fiatal kora olta állva kellett bőgőznie
(1847 Malatides Dániel)
Pali, a nagybőgős, mindig is napszámba járt, de egyszer csak nagyon eszébe vette Batyi prímás beszédét az ujjak elrontásáról és attól kezdve ő sem járt többet napszámba, mert majd azontúl nem tud jól bőgőzni
(1947 Barta Lajos)
A Gonda–Kruza együttes. Bőgőzik Losó Miklós, dobol Kovács Gyula
(1993 A magyarság kézikönyve)
Üknagyapámig bezárólag mindenki bőgőzött a családban, így a nagybőgőjáték gyerekkoromtól természetes és magától értetődő volt számomra
(1995 Magyar Hírlap)
[Rácz Ödön] édesapja cigányzenekarban bőgőzik, egy körúti étteremben
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. bőgőz; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások