böjti mn 18B4

1. ’olyan 〈nap v. időszak〉, amelyre a vallási előírás böjtöt rendel el, ill. amikor böjtöt tartanak’ ❖ Mi nállunk [Rómában] a’ meg-tiltott böjti napokon valósággal ſemmi húſt nem eſznek (1786 Szacsvay Sándor ford. 7301006, 46) | lesz húsunk ünnepnapokon, halunk bőjti időben (1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | A mózesi törvény csak egy bőjti napot ismer, a bűnbocsánat v. engesztelés napját (Jom Kippur, hosszúnap), amelyet általában ma is szigorúan megtart a zsidóság (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 260) | éppen akkor volt a Ramazán bőjti hónap; ilyenkor egy álló hónapon keresztül napkeltétől napnyugtáig sem enni, sem inni nem szabad az igazhívőnek (1937 Bartók Béla CD10) | [a vaj és étolaj használata] elsősorban a böjtöléshez kapcsolódott, s így főként a katolikus lakosságnál, az év két hosszú böjti időszakában számottevő (1982 NéprajziLex. CD47).

1a. ’böjtre, böjtölésre vonatk., azzal kapcs. 〈előírás, gyakorlat stb.〉’ ❖ a kath. püspök böjti parancsa a protestánsok lelkiösmereti meggyőződését […] sem sértette (1917 Márki Sándor CD55) | a böjti szigort enyhítő egyházi intézkedés (1991 Magyar néprajz CD47) | a nyugati kereszténység böjti gyakorlatából és absztinenciaszabályaiból a tejtermék, tojás fogyasztásának tilalma fokozatosan kikerült a 15–17. század folyamán (1997 Magyar néprajz CD47).

1b. ’a böjtre vonatk. előírásoknak megfelelő(en zsír és hús nélkül készült) 〈ennivaló, étel〉, ill. böjt idején szokásos 〈étkezés〉’ ❖ a’ szegényeknek szép böjti ebédet adatott (1785 Magyar Hírmondó C0273, 133) | [Mária Terézia] Bécsben bőjtben eltiltotta a nem bőjti ételeket a vendéglőkben és a nyilvános zenét (1891 Marczali Henrik CD55) | A délről érkező szerzetesek észak felé lépésről-lépésre magukkal hozták a kedvelt böjti eledelt: a pontyot (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [a napraforgóolaj] főleg a szegények táplálkozásában és néhol a böjti étkezésben játszott fontos szerepet (1980 NéprajziLex. CD47).

1c. (rég) ’böjtre, ill. böjtölő személyre valló v. emlékeztető’ ❖ [a török seregbe beállt albánok] igen bjti módra tartatnak a’ Törököktl (1789 Magyar Kurír C0315, 1421) | Egy bőjti termet lép a terembe (1842 Kuthy Lajos C2861, 43) | Hát téged mi lelt, hogy olyan bőjti színben vagy? (1894 Malonyay Dezső C3022, 184).

2. ’nagyböjt idejére eső, ill. azt felölelő 〈nap v. időszak〉’ ❖ az évnek színi előadásokra legkedvezőbb szaka, t. i. a’ böjti hónapok már Győrnek vannak lekötve (1841 Pesti Hírlap CD61) | az 5-ik bőjti vasárnapra (1913 Csánki Dezső CD33) | Nem vallási tilalomhoz való igazodásból, hanem közösségi illemből, sok helyen ők [ti. a protestánsok] sem tartottak adventi és böjti időszakban lakodalmakat és mulatságokat (1990 Magyar néprajz CD47).

2a. ’nagyböjt idején szokásos, előforduló, ill. nagyböjt idejére való’ ❖ igen ’siros [= zsíros, bőséges] böjti hoval elegyedett szélveszes essök kezdettenek vala lenni (1786 Magyar Hírmondó C0274, 206) | [a képviselők a szónokot hallgatva] pirulnak és miként ha böjti prédikációt hallgatnának, bűnbánattal magukba szállanak (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Böjti szelek nyargalásztak a berekben, és hideg szél fütyült a kopasz réteken is, akár októberben (1968 Fekete István 9142006, 112) | [a nagyböjt harmadik vasárnapján a görögkatolikus hívek] fölkeresték az útszéli kereszteket, ahol közös ájtatosságot tartottak, böjti énekeket énekeltek (1990 Magyar néprajz CD47).

2b. böjti boszorkány a) (rég v. nyj) bűdi boszorkány ’〈a népi hiedelemben:〉 vénasszony alakjában megjelenő, ártó szándékú természetfölötti lény’ ❖ nints máſsa itt a’ Vároſon: Fekete a’ haja, ’s borzaſsan áll, mint a’ bjti boſzorkánynak (1789 Fejér György ford.–Gottsched 7485001, 14) | mindég ki szoktam azokat nevetni, kik a’ bőjti boszorkányról, ’s más efféle piszkafán járó öreg aszszonyságokról beszéltek (1819 Vörösmarty Mihály 8524390, 76) | ugyan hová gondoltál, hogy kinyisd az ablakot naplemente után? Az kell, hogy bejöjjön a büdi boszorkány, elcserélni a gyerekedet, elváltani a magáéval? (1882 Jókai Mór CD18) | [Pengő Kovács:] Isten ments [elvinni az álmunkat]. (leül.) Mikor íppen jó álomcsinálót keresek itt. [Biróné:] Nono, nem vagyunk még bűdi boszorkányok (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 94) b) (rég v. nyj) ’téltemetéskor elégetett, öregasszonyt ábrázoló szalmabáb’ ❖ Böjti boszorkány, igy nevezték sok helyütt a farsang végén, v. böjt elején, másutt pedig husvéthoz közelebb eső időben „kihordani”, v. elégetni szokott szalma-bábot, melynek rendesen nő-alakja van s amelylyel eredetileg mindenütt a tél kiüzését, vagy kihordását jelképezték (1893 PallasLex. CD02).

J: böjtös.

Sz: böjties.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. böjt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

böjti melléknév 18B4
1.
olyan 〈nap v. időszak〉, amelyre a vallási előírás böjtöt rendel el, ill. amikor böjtöt tartanak
Mi nállunk [Rómában] a’ meg-tiltott böjti napokon valósággal ſemmi húſt nem eſznek
(1786 Szacsvay Sándor ford.)
lesz húsunk ünnepnapokon, halunk bőjti időben
(1871 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
A mózesi törvény csak egy bőjti napot ismer, a bűnbocsánat v.vagy engesztelés napját (Jom Kippur, hosszúnap), amelyet általában ma is szigorúan megtart a zsidóság
(1926 TolnaiÚjLex.)
éppen akkor volt a Ramazán bőjti hónap; ilyenkor egy álló hónapon keresztül napkeltétől napnyugtáig sem enni, sem inni nem szabad az igazhívőnek
(1937 Bartók Béla)
[a vaj és étolaj használata] elsősorban a böjtöléshez kapcsolódott, s így főként a katolikus lakosságnál, az év két hosszú böjti időszakában számottevő
(1982 NéprajziLex.)
1a.
böjtre, böjtölésre vonatk., azzal kapcs. 〈előírás, gyakorlat stb.〉
a kath.katolikus püspök böjti parancsa a protestánsok lelkiösmereti meggyőződését […] sem sértette
(1917 Márki Sándor)
a böjti szigort enyhítő egyházi intézkedés
(1991 Magyar néprajz)
a nyugati kereszténység böjti gyakorlatából és absztinenciaszabályaiból a tejtermék, tojás fogyasztásának tilalma fokozatosan kikerült a 15–17. század folyamán
(1997 Magyar néprajz)
1b.
a böjtre vonatk. előírásoknak megfelelő(en zsír és hús nélkül készült) 〈ennivaló, étel〉, ill. böjt idején szokásos 〈étkezés〉
a’ szegényeknek szép böjti ebédet adatott
(1785 Magyar Hírmondó)
[Mária Terézia] Bécsben bőjtben eltiltotta a nem bőjti ételeket a vendéglőkben és a nyilvános zenét
(1891 Marczali Henrik)
A délről érkező szerzetesek észak felé lépésről-lépésre magukkal hozták a kedvelt böjti eledelt: a pontyot
(1933 Az állatok világa ford.)
[a napraforgóolaj] főleg a szegények táplálkozásában és néhol a böjti étkezésben játszott fontos szerepet
(1980 NéprajziLex.)
1c. (rég)
böjtre, ill. böjtölő személyre valló v. emlékeztető
[a török seregbe beállt albánok] igen bjti módra tartatnak a’ Törököktl
(1789 Magyar Kurír)
Egy bőjti termet lép a terembe
(1842 Kuthy Lajos)
Hát téged mi lelt, hogy olyan bőjti színben vagy?
(1894 Malonyay Dezső)
2.
nagyböjt idejére eső, ill. azt felölelő 〈nap v. időszak〉
az évnek színi előadásokra legkedvezőbb szaka, t. i.tudniillik a’ böjti hónapok már Győrnek vannak lekötve
(1841 Pesti Hírlap)
az 5-ik bőjti vasárnapra
(1913 Csánki Dezső)
Nem vallási tilalomhoz való igazodásból, hanem közösségi illemből, sok helyen ők [ti. a protestánsok] sem tartottak adventi és böjti időszakban lakodalmakat és mulatságokat
(1990 Magyar néprajz)
2a.
nagyböjt idején szokásos, előforduló, ill. nagyböjt idejére való
igen ’siros [= zsíros, bőséges] böjti hoval elegyedett szélveszes essök kezdettenek vala lenni
(1786 Magyar Hírmondó)
[a képviselők a szónokot hallgatva] pirulnak és miként ha böjti prédikációt hallgatnának, bűnbánattal magukba szállanak
(1896 Mikszáth Kálmán)
Böjti szelek nyargalásztak a berekben, és hideg szél fütyült a kopasz réteken is, akár októberben
(1968 Fekete István)
[a nagyböjt harmadik vasárnapján a görögkatolikus hívek] fölkeresték az útszéli kereszteket, ahol közös ájtatosságot tartottak, böjti énekeket énekeltek
(1990 Magyar néprajz)
2b.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
böjti boszorkány
a) (rég v. nyj)
bűdi boszorkány
〈a népi hiedelemben:〉 vénasszony alakjában megjelenő, ártó szándékú természetfölötti lény
nints máſsa itt a’ Vároſon: Fekete a’ haja, ’s borzaſsan áll, mint a’ bjti boſzorkánynak
(1789 Fejér György ford.Gottsched)
mindég ki szoktam azokat nevetni, kik a’ bőjti boszorkányról, ’s más efféle piszkafán járó öreg aszszonyságokról beszéltek
(1819 Vörösmarty Mihály)
ugyan hová gondoltál, hogy kinyisd az ablakot naplemente után? Az kell, hogy bejöjjön a büdi boszorkány, elcserélni a gyerekedet, elváltani a magáéval?
(1882 Jókai Mór)
[Pengő Kovács:] Isten ments [elvinni az álmunkat]. (leül.) Mikor íppen jó álomcsinálót keresek itt. [Biróné:] Nono, nem vagyunk még bűdi boszorkányok
(1910 Móricz Zsigmond)
b) (rég v. nyj)
téltemetéskor elégetett, öregasszonyt ábrázoló szalmabáb
Böjti boszorkány, igy nevezték sok helyütt a farsang végén, v.vagy böjt elején, másutt pedig husvéthoz közelebb eső időben „kihordani”, v.vagy elégetni szokott szalma-bábot, melynek rendesen nő-alakja van s amelylyel eredetileg mindenütt a tél kiüzését, vagy kihordását jelképezték
(1893 PallasLex.)
Sz: böjties
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. böjt; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások