bököd ige 2c 

1. ts ’〈vkit, élő testet, ill. annak vmely részét〉 hegyes, csúcsos végével, hirtelen beléje mélyedve(, és így felsértve) szurkál(ja), döfköd(i) vmi’ ❖ [a rózsabokor] kezedet böködi (1786 Nagy János¹ 7235001, 23) | fegyverünk böködi tomporunkat (1926 József Attila CD01) | Sarjutüske böködi a tenyered! (1952 Magyar néprajz CD47) | szög szurinkál, rúd bököd (1980 Marsall László 1103035, 120).

1a. (ritk) ’bánt, aggaszt, nyugtalanít vkit vmi’ ❖ a fiatalok pótcselekvéseiből sejteni, hogy valami böködi, zavarja őket (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ts (ritk) ’〈hegyes tárgyat, eszközt〉 hirtelen, erőteljes mozdulatokkal (úgy) szurkál, döfköd vmibe(, hogy az beléje hatoljon)’ ❖ A tatárok a kenyérbe nyársot böködtek (2000 Buza Péter CD36).

3. ts ’〈hegyes (végű) tárggyal〉(fájdalmat okozva) ismételten megszúr, döfköd, ill. szurkál(va piszkál) vmit’ ❖ a földet böködve botjával (1884 Győry Vilmos C1971, 86) | késével a kenyérbe hasított és sötét arccal böködte a töpörtyüt (1922 Kodolányi János CD10) | a hajcsár a végén meghegyezett hajtó-botjával addig üti, szurkálja, böködi, csapkodja [a szamarat], amíg az vágtatni kezd (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [a medúzát a kisfiú] homokozólapátjával böködte (1999 Magyar Hírlap CD09).

3a. tn ’ismételten beledöf, beleszúr vmibe v. vkibe’ ❖ Puskájával izgatottan böködött egy bokor aljába (1896 Bársony István C0844, 122) | kecskéjük szarva, rege, róka, ejtem, böködjön a paplanukba! (1930 József Attila 9282050, 98).

3b. ts ’〈billentyűket〉 erőteljes mozdulatokkal nyomogat (vmivel)’ ❖ ceruzája végével a telefon számlapját böködve az üzemvezetőt hívja (1994 Magyar Hírlap CD09) | mutatóujjával böködi a számítógép billentyűit (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. ts ’hirtelen(, erőteljes mozdulatokkal) többször megtaszítva lökdös vkit, vmit’ ❖ elkezdte sétabotjával böködni a kavicsokat az uton (1875 Vértesi Arnold C4459, 141) | kitolongott a kocsikból mindenki s egymást böködve rontottak rá az éttermekre (1894–1906 Thury Zoltán 8479008, 56) | innen is, onnan is előkerültek ácsorgó katonák, kik egymást könyökükkel böködve, nagyokat hahotázva, hol őt [ti. Egidiust], hol a furcsa vitézt méregették szemükkel (1927 Sinkó Ervin CD10) | bökködte Sárát, hogy nevessen vele (1941 Örkény István 9500005, 80).

4a. (rég) ’〈állat〉 szarvával döfve, taszítva öklel vmit’ ❖ [a kecskék] ellenkezöiket böködni [szokták] (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 298) | [a bika] Bömböl, s’ a’ Szarvára akar haragudni, böködvén A’ Fák Törsökeit (1806 Nagy János² ford.–Vergilius C3282, 88).

5. tn ’hirtelen mozdulatokkal vmerre, vmire, vkire mutat vki’ ❖ Ő meg aztán, felfele bököd, tudja jól, mit akar! (1979 Kornis Mihály 1082001, 116) | állukkal szemrehányóan a fiú felé böködve konzultálnak (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. ts (rég, ritk) ’〈hegyes (végű) eszközzel, ujjával〉 hirtelen mozdulatokkal többször megérint(ve mutat) vmit’ ❖ Joákim haditanácsa a mappát böködte az ujjával (1892 Jókai Mór CD18) | egy gyufával az előtte levő könyvben a betűket nagy sebességgel össze-vissza böködte (1901 A magyar anekdotakincs C4255, 277).

6. ts (kissé rég) ’csipkelődve (gúnyos szavakkal) bánt vkit’ ❖ Nem akart ő is nekem engedni, hanem ismét böködött mondásival (1805–1809 Horvát István 8186008, 200) | Halmit böködö Satyrád reám nem tartozik (1805 Szentgyörgyi József C2556, 295) | Ezek az irók t. i. valami kimondhatlan örömöt, kecset, gyönyört éreznek, ha egymást piszkálhatják, szurkálhatják, böködhetik (1842 Pesti Hírlap CD61) | Aristophanes böködi a többi vígjátékírót (1940 Németh László² 9485010, 23) | piszkálódó cikkben böködöm a honatyákat (1996 Magyar Hírlap CD09).

ÖU: meg~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bök; ÉKsz.; ÚMTsz.