bötű (1C) l. betű

betű fn 1Cbötű (nyj)

1. (Nyelvt is) ’〈hangjelölő írásban:〉 önmagában v. kombinációban vmely nyelv (bizonyos) fonémáinak megfelelő, (több elemből álló,) rendsz. több változatban élő jel, ill. ennek vmilyen nagyságú, rajzolatú képe’ ❖ minek-utánna Pánnoniában le-telepedtenek [eleink], a’ Deák bötket ſajátjaik-gyanánt bé-fogadták a’ végre, hogy azokkal élvén a’ Magyar beſzédnek hangjait ki-jelentenék (1773 Rájnis József 7201007, 85) | a’ nagyobb betknek ketts kötelességek van: t. i. hogy betk is, ſzámok is légyenek, és mint ſzámok jelentik az MDCXXVII-dik eſztendt (1789 Mindenes Gyűjtemény 7457025, 50) | [a könyv] annyi regét foglala magába, amennyi betűje a német ábécének van, s minthogy itt az Y betű is előfordul, erre az Ysopról monda egyet (1817 Kazinczy Ferenc 7163003, 53) | Hogy elmosódtak a betűk! Mily Sárgák s kopottak e lapok (1875 Reviczky Gyula 8392037, 36) | mindenféle nagy és kis, garmond és cziczeró, góth és lapidár [= lapidáris, ti. latin] betükkel láttam kinyomtatva első költeményemet (1877 Kvassay Ede C2871, 204) | a hangsúlyos szótag pedig dőlt betűvel van jelölve (1898 Arany László 8015005, 322) | [a cselédkönyvön] három sorba tördelve, felerészben nyomtatott, felerészben kézzel írott betűkkel: Törvényhatóság: Veszprém; Járás: Enying; Község: Szilasbalhás (1936 Illyés Gyula 9274057, 124) | minden [szoftver]készítő az általa kitalált helyre helyezi az ékezetes betűket (1987 Pajor Gábor 1116001, 20) | [betűrendbe soroláskor a] mellékjeles betűk […] keverednek az „igazi” mellékjel nélküli változatokkal (1989 Prószéky Gábor 1126002, 22) | kétjegyű betűvel kezdődő neveket (1999 Byte Magazin CD38) (a) betű(ke)t vet(i) (kissé rég v. nyj) ’〈alkotó tevékenységként is:〉 ír’ ❖ az oskolában csak muszájból tanulta vetni a’ betüket (1851 A Falu Könyve C1667, 70) | Irtam volna neked, drága jó uramnak, Jaj, de mikor irni sohse tanitottak! Irni – betüt vetni: Nem tudok én, rózsám – egyedül szeretni! (1883–1889 Kiss József³ 8245025, 277) | az asszonyoknak haszontalan betüket vetni. Írhatja azoknak Buddha könyvét, a két testamentumot, Hamletet vagy a Faustot (1910 Ady Endre C0533, 28) | A beteg béresnek, ki tanított irni engem, most is, hogyha betűt vetek itt érzem kezét kezemben (1931 Illyés Gyula 9274010, 97).

1a. ’ennek helyettesítésére való, nem vizuális érzékelés számára kialakított jel’ ❖ Anagliptikus nyomás […] a betűket helyettesítő Braille-féle jeleknek (l. Braille-írás) domború nyomtatása, melyek segélyével a vakok e betűknek tapintása útján olvashatnak (1911 RévaiNagyLex. C5697, 574) | ujjbegyeivel el tudja olvasni a papíroson a hat kidomborodó pontból összeszerkesztett „vakírás” betűit (1986 Az emberi test 1114003, 980) | a morze B betűje azonos Beethoven ötödik szimfóniájának főtémájával (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Nyelvt/) ’hangjelölő írásban haszn. egyelemű jel; írásjegy’ ❖ Az íratott rendeknek végeiken ki nem férhet ſzavaknak eltörött hangjaikat az elbbiektl elválaſztjuk a’ betfoglalás, és a’ jó kimondás utánn, hogy a’ betk, a’ mellyek együvé valók, a’ vagyis egy hanghozz tartozandók, együtt maradjanak (1779 Révai Miklós 7283025, 14) | A’ kettes pótolóbetk e’ következendk: I. A’ lágyúltak, mellyek a’ ſepit y Betvel egy hangot adnak: tudniillik gy. ly. ny. ty (1792 Rosenbacher Ferenc 7284001, 13) | a kettős betűket (pl. cs, ny, sz stb.) egy betű segítségével javasolja írni (1978 Gulya János CD30).

1c. ’vmely nem hangjelölő írásban haszn., fogalmak, szavak, szótagok jelölésére való (szimbolikus) jel’ ❖ japán betűket írnék (1910 Kosztolányi Dezső C2752, 38) | [A vietnamiak] kezdetben kínai betűkkel írtak, de európai hittérítők a 17. században latin betűs írást dolgoztak ki (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

1d. ’〈nyomdában:〉 betűtest’ ❖ Pesten, Royer Ferentz’ Betivel (1774 Orpheusz és Eurüdiké C2738, [1]) | [Szemere] tudassa velem: 1. La Rochefoucauldom előtt réz táblába metszett czím áll e, vagy mozgó betűkkel rakott? (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 487) | A magyar tudományosság, sajnos, jó részben vajákosság: szótárak és évszámok gyártása az akadémia költségén és betűivel (1906 Juhász Gyula¹ 9284834, 93) | A nyomdai anyag állapota, bizonyos betűk kopása, deformálódása a „Bártfa 1660 körüli” datálást teszik valószínűvé (1997 V. Ecsedy Judit CD40).

1e. (Nyelvt/nem szakny) ’fonéma, ill. beszédhang’ ❖ A’ magánhangzó bet az, mellyet más betnek ſegítéſe nélkl értelmeſen ki lehet mondaní (1779 Révai Miklós 7283025, 23) | A betük és a szók kiejtése az ember hangszerveinek anyagi müve (1871 Paulay Ede 8357001, 5) | Ha dolgozom, hiába várom, egyszer se mégy át a szobámon. Se lágyan pattogó, hibásan görgetett „r” betüiden nem derülhetek (1956 Vas István 2051051, 29).

2. (kül. tagadó szerkezetben) ’vminek apró, jelentéktelen mozzanata, eleme, kül. szövegnek, írásnak egészen kicsi részlete’ ❖ az ez által hozott levélbl még eddig tsak egy bett sem tudunk (1787 Magyar Kurír C0312, 655) | végső sarjuk ő, Vallásukból betűt sem engedő (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 308) | Ebből [ti. a tervezetből] azonban egyetlen szónak, egyetlen betűnek sem vehettem hasznát, mert házigazdám a közvetlenségével keresztülhúzta szándékomat (1934 Kosztolányi Dezső 9359259, 237) | Hát akkor mondjuk el szépen, közösen a mókus-tankölteményt. Ennek minden betűjét örökre eszetekbe véssétek! (1953 Tersánszky Józsi Jenő 9706014, 11) betűről betűre ’vmely szöveggel minden elemében megegyezően, teljes pontossággal, ill. minden részletre kiterjedően, teljesen; szóról szóra’ ❖ Magának  Kegyelmének azok fell tett túdósítását szóról szóra s … betrl betre ide írom (1781 Magyar Hírmondó C0269, 145) | hogy lássék, miszerint azon rideg […] katonák, miként beszéltek a nemzethez, s miként itéltek a polgárok élete fölött, ide iktatom egész terjedelmében, betüről betüre az emlitett falragaszt (1870 Orbán Balázs 8340017, 160) | egy regény adaptálása nem azt jelenti, hogy ahhoz betűről betűre hűnek kell lenni (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. (az egy szn-vel jelzőként, kül. tagadó szerkezetben) (rég) ’csepp, szemernyi’ ❖ A’ Szárazon való hadakozásból … egy betü hasznúnk sintsen (1794 Bécsi Magyar Merkurius C0343, 848) | Átok és hazudság minden ige szádban, Egy betű való sincs, Toldi György a vádban (1846 Arany János C0648, 13) | A II. Rudolf és a török porta közt 1606-ban létrejött zsitva-toroki békekötés is például a corpus jurisban egyszerűen előfordul a nélkül, hogy az országgyűlés e szerződés jóváhagyása tekintetében egy betű intézkedést tett volna (1898 Várnai Sándor 8604001, 323).

3. ’írás-olvasás (mint készség)’ ❖ Vannak gyermekek, kik mintha egy más világból emlékeket, tapasztalásokat és érzeseket hoznának magokkal, midőn még a betűket alig ismerik, már nagyok s értelmesek (1853 Kemény Zsigmond 8235027, 126) | Ekkortájt kezdődött az elemi. A betűket már tudtam… (1947 Szabó Lőrinc 9629137, 65) | Én csak szegény kis vénasszony vagyok, […] a betühöz sem értek (1980 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437026, 253).

4. ’leírt szöveg, írás, ill. irodalom’ ❖ mivel már másfél holnaptól fogva néki legkissebb betüjét sem vehettem, félek is, s nem is tudom illy hosszas hallgatását minek tulajdoníthassam (1785 Barcsay Ábrahám 7206001, 548) | Hűség, barátság aljas hitszegők’ Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a’ sápadt levél’ Halotti képe kárhoztatja el. Országok’ rongya! könyvtár a’ neved (1844 Vörösmarty Mihály 8524338, 102) | A kire ilyen szép birtok néz, bizony megélhet, ha soha bötűt nem látott (1878 Bodon József C1128, 79) | Cézár pedig szomjasan issza a félig értett szavakat, s éhesen falja a félig értett betűket (1931 Sárközi György 9587010, 44).

5. ’vmely szövegnek elsődleges, szó szerinti jelentése, ill. erre figyelő, a lényeget mellőző értelmezése’ ❖ Hogy pedig ezeknek a meséknek hasznos foganattya világos ki nyilatkozatban találtassék, nem a bötük magyarázattyát, hanem az elö adott példaknak igaz értelmét kelletik vizsgálatba venni (1777 Németh Antal¹ C3321, 4) | [a törvénytudó férfiak] fundamentomos tudományokra támaszkodván, a’ törvénynek nem tsupa betüjéhez, hanem annak valoságához, és lelkéhez ragaszkodnak (1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka C0348, 91) | magamat szorosan a testamentum betűjéhez s azontúl élő törvényeinkhez fogom tartani (1840 Csató Pál C1266, 310) | [Szent Ágoston fordítója] mer szóról-szóra fordítani ott ahol a filológikus fordító nem merne: máskor finoman eltér betűtől a szellemért (1917 Babits Mihály C0697, 92) | az alkotmány betűjével ellentétes rendelkezések (1992 Rubicon CD17) betű szerint ’elsődleges, nem átvitt értelemben; szó szerint’ ❖ Mikor tehát Jetherah Lelket mondottak a’ Rábinusok betü-szerínt értették k azt (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 160) | Azt szokta mondani anyám: – Éjjel majd a fejedbe megy a tudomány a vánkosodon át, – a mit én el is hittem, betű szerint (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 17) | Valamit, ami csak történelmi és társadalmi általánosításként lehet igaz, azt én betű szerint értelmeztem személyes környezetemben (1969 Csák Gyula 9083001, 100).

Ö: ajak~, apró~, arany~, bolha~, fog~, gyökér~, gyöngy~, íny~, kezdő~, kis~, nagy~, név~, nyelv~, ólom~, öreg~, szám~, varga~.

Fr: egy, első, holt, magánhangzó, mássalhangzó, megölő, mind, utolsó.

ÖU: kezdet~, vég~.

ÖE: ~cserélés, ~csoport, ~duplázás, ~éhség, ~erdő, ~faj, ~faló, ~forma, ~halmaz, ~hang, ~iszony, ~játék, ~kettőztetés, ~láda, ~moly, ~nem, ~nyomtatás, ~osztály, ~rágás, ~rajzolás, ~rendszer, ~szaporítás, ~tan, ~tenger, ~tudomány, ~vető, ~vonás.

Sz: betűcske, betűi.

Vö. CzF. bėtü · bėtű, bėtüszerénti; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bötű lásd betű
betű főnév 1C
bötű 1C (nyj)
1. (Nyelvt is)
〈hangjelölő írásban:〉 önmagában v. kombinációban vmely nyelv (bizonyos) fonémáinak megfelelő, (több elemből álló,) rendsz. több változatban élő jel, ill. ennek vmilyen nagyságú, rajzolatú képe
minek-utánna Pánnoniában le-telepedtenek [eleink], a’ Deák bötket ſajátjaik-gyanánt bé-fogadták a’ végre, hogy azokkal élvén a’ Magyar beſzédnek hangjait ki-jelentenék
(1773 Rájnis József)
a’ nagyobb betknek ketts kötelességek van: t. i.tudniillik hogy betk is, ſzámok is légyenek, és mint ſzámok jelentik az MDCXXVII-dik eſztendt
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
[a könyv] annyi regét foglala magába, amennyi betűje a német ábécének van, s minthogy itt az Y betű is előfordul, erre az Ysopról monda egyet
(1817 Kazinczy Ferenc)
Hogy elmosódtak a betűk! Mily Sárgák s kopottak e lapok
(1875 Reviczky Gyula)
mindenféle nagy és kis, garmond és cziczeró, góth és lapidár [= lapidáris, ti. latin] betükkel láttam kinyomtatva első költeményemet
(1877 Kvassay Ede)
a hangsúlyos szótag pedig dőlt betűvel van jelölve
(1898 Arany László)
[a cselédkönyvön] három sorba tördelve, felerészben nyomtatott, felerészben kézzel írott betűkkel: Törvényhatóság: Veszprém; Járás: Enying; Község: Szilasbalhás
(1936 Illyés Gyula)
minden [szoftver]készítő az általa kitalált helyre helyezi az ékezetes betűket
(1987 Pajor Gábor)
[betűrendbe soroláskor a] mellékjeles betűk […] keverednek az „igazi” mellékjel nélküli változatokkal
(1989 Prószéky Gábor)
kétjegyű betűvel kezdődő neveket
(1999 Byte Magazin)
(a) betű(ke)t vet(i) (kissé rég v. nyj)
〈alkotó tevékenységként is:〉 ír
az oskolában csak muszájból tanulta vetni a’ betüket
(1851 A Falu Könyve)
Irtam volna neked, drága jó uramnak, Jaj, de mikor irni sohse tanitottak! Irni – betüt vetni: Nem tudok én, rózsám – egyedül szeretni!
(1883–1889 Kiss József³)
az asszonyoknak haszontalan betüket vetni. Írhatja azoknak Buddha könyvét, a két testamentumot, Hamletet vagy a Faustot
(1910 Ady Endre)
A beteg béresnek, ki tanított irni engem, most is, hogyha betűt vetek itt érzem kezét kezemben
(1931 Illyés Gyula)
1a.
ennek helyettesítésére való, nem vizuális érzékelés számára kialakított jel
Anagliptikus nyomás […] a betűket helyettesítő Braille-féle jeleknek (l.lásd Braille-írás) domború nyomtatása, melyek segélyével a vakok e betűknek tapintása útján olvashatnak
(1911 RévaiNagyLex.)
ujjbegyeivel el tudja olvasni a papíroson a hat kidomborodó pontból összeszerkesztett „vakírás” betűit
(1986 Az emberi test)
a morze B betűje azonos Beethoven ötödik szimfóniájának főtémájával
(1999 Magyar Hírlap)
1b. (Nyelvt/)
hangjelölő írásban haszn. egyelemű jel; írásjegy
Az íratott rendeknek végeiken ki nem férhet ſzavaknak eltörött hangjaikat az elbbiektl elválaſztjuk a’ betfoglalás, és a’ jó kimondás utánn, hogy a’ betk, a’ mellyek együvé valók, a’ vagyis egy hanghozz tartozandók, együtt maradjanak
(1779 Révai Miklós)
A’ kettes pótolóbetk e’ következendk: I. A’ lágyúltak, mellyek a’ ſepit y Betvel egy hangot adnak: tudniillik gy. ly. ny. ty
(1792 Rosenbacher Ferenc)
a kettős betűket (pl.például cs, ny, sz stb.s a többi) egy betű segítségével javasolja írni
(1978 Gulya János)
1c.
vmely nem hangjelölő írásban haszn., fogalmak, szavak, szótagok jelölésére való (szimbolikus) jel
japán betűket írnék
(1910 Kosztolányi Dezső)
[A vietnamiak] kezdetben kínai betűkkel írtak, de európai hittérítők a 17. században latin betűs írást dolgoztak ki
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
1d.
〈nyomdában:〉 betűtest
Pesten, Royer Ferentz’ Betivel
(1774 Orpheusz és Eurüdiké)
[Szemere] tudassa velem: 1. La Rochefoucauldom előtt réz táblába metszett czím áll e, vagy mozgó betűkkel rakott?
(1810 Kazinczy Ferenc)
A magyar tudományosság, sajnos, jó részben vajákosság: szótárak és évszámok gyártása az akadémia költségén és betűivel
(1906 Juhász Gyula¹)
A nyomdai anyag állapota, bizonyos betűk kopása, deformálódása a „Bártfa 1660 körüli” datálást teszik valószínűvé
(1997 V. Ecsedy Judit)
1e. (Nyelvt/nem szakny)
fonéma, ill. beszédhang
A’ magánhangzó bet az, mellyet más betnek ſegítéſe nélkl értelmeſen ki lehet mondaní
(1779 Révai Miklós)
A betük és a szók kiejtése az ember hangszerveinek anyagi müve
(1871 Paulay Ede)
Ha dolgozom, hiába várom, egyszer se mégy át a szobámon. Se lágyan pattogó, hibásan görgetett „r” betüiden nem derülhetek
(1956 Vas István)
2. (kül. tagadó szerkezetben)
vminek apró, jelentéktelen mozzanata, eleme, kül. szövegnek, írásnak egészen kicsi részlete
az ez által hozott levélbl még eddig tsak egy bett sem tudunk
(1787 Magyar Kurír)
végső sarjuk ő, Vallásukból betűt sem engedő
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
Ebből [ti. a tervezetből] azonban egyetlen szónak, egyetlen betűnek sem vehettem hasznát, mert házigazdám a közvetlenségével keresztülhúzta szándékomat
(1934 Kosztolányi Dezső)
Hát akkor mondjuk el szépen, közösen a mókus-tankölteményt. Ennek minden betűjét örökre eszetekbe véssétek!
(1953 Tersánszky Józsi Jenő)
betűről betűre
vmely szöveggel minden elemében megegyezően, teljes pontossággal, ill. minden részletre kiterjedően, teljesen; szóról szóra
Magának  Kegyelmének azok fell tett túdósítását szóról szóra s … betrl betre ide írom
(1781 Magyar Hírmondó)
hogy lássék, miszerint azon rideg […] katonák, miként beszéltek a nemzethez, s miként itéltek a polgárok élete fölött, ide iktatom egész terjedelmében, betüről betüre az emlitett falragaszt
(1870 Orbán Balázs)
egy regény adaptálása nem azt jelenti, hogy ahhoz betűről betűre hűnek kell lenni
(2000 Magyar Hírlap)
2a. (az egy szn-vel jelzőként, kül. tagadó szerkezetben) (rég)
csepp, szemernyi
A’ Szárazon való hadakozásból … egy betü hasznúnk sintsen
(1794 Bécsi Magyar Merkurius)
Átok és hazudság minden ige szádban, Egy betű való sincs, Toldi György a vádban
(1846 Arany János)
A II. Rudolf és a török porta közt 1606-ban létrejött zsitva-toroki békekötés is például a corpus jurisban egyszerűen előfordul a nélkül, hogy az országgyűlés e szerződés jóváhagyása tekintetében egy betű intézkedést tett volna
(1898 Várnai Sándor)
3.
írás-olvasás (mint készség)
Vannak gyermekek, kik mintha egy más világból emlékeket, tapasztalásokat és érzeseket hoznának magokkal, midőn még a betűket alig ismerik, már nagyok s értelmesek
(1853 Kemény Zsigmond)
Ekkortájt kezdődött az elemi. A betűket már tudtam…
(1947 Szabó Lőrinc)
Én csak szegény kis vénasszony vagyok, […] a betühöz sem értek
(1980 Mészöly Dezső ford.Villon)
4.
leírt szöveg, írás, ill. irodalom
mivel már másfél holnaptól fogva néki legkissebb betüjét sem vehettem, félek is, s nem is tudom illy hosszas hallgatását minek tulajdoníthassam
(1785 Barcsay Ábrahám)
Hűség, barátság aljas hitszegők’ Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a’ sápadt levél’ Halotti képe kárhoztatja el. Országok’ rongya! könyvtár a’ neved
(1844 Vörösmarty Mihály)
A kire ilyen szép birtok néz, bizony megélhet, ha soha bötűt nem látott
(1878 Bodon József)
Cézár pedig szomjasan issza a félig értett szavakat, s éhesen falja a félig értett betűket
(1931 Sárközi György)
5.
vmely szövegnek elsődleges, szó szerinti jelentése, ill. erre figyelő, a lényeget mellőző értelmezése
Hogy pedig ezeknek a meséknek hasznos foganattya világos ki nyilatkozatban találtassék, nem a bötük magyarázattyát, hanem az elö adott példaknak igaz értelmét kelletik vizsgálatba venni
(1777 Németh Antal¹)
[a törvénytudó férfiak] fundamentomos tudományokra támaszkodván, a’ törvénynek nem tsupa betüjéhez, hanem annak valoságához, és lelkéhez ragaszkodnak
(1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka)
magamat szorosan a testamentum betűjéhez s azontúl élő törvényeinkhez fogom tartani
(1840 Csató Pál)
[Szent Ágoston fordítója] mer szóról-szóra fordítani ott ahol a filológikus fordító nem merne: máskor finoman eltér betűtől a szellemért
(1917 Babits Mihály)
az alkotmány betűjével ellentétes rendelkezések
(1992 Rubicon)
betű szerint
elsődleges, nem átvitt értelemben; szó szerint
Mikor tehát Jetherah Lelket mondottak a’ Rábinusok betü-szerínt értették k azt
(1783 Lethenyei János ford.Rosthy)
Azt szokta mondani anyám: – Éjjel majd a fejedbe megy a tudomány a vánkosodon át, – a mit én el is hittem, betű szerint
(1905 Vámbéry Ármin)
Valamit, ami csak történelmi és társadalmi általánosításként lehet igaz, azt én betű szerint értelmeztem személyes környezetemben
(1969 Csák Gyula)
ÖU: kezdetbetű, végbetű
ÖE: betűcserélés, betűcsoport, betűduplázás, betűéhség, betűerdő, betűfaj, betűfaló, betűforma, betűhalmaz, betűhang, betűiszony, betűjáték, betűkettőztetés, betűláda, betűmoly, betűnem, betűnyomtatás, betűosztály, betűrágás, betűrajzolás, betűrendszer, betűszaporítás, betűtan, betűtenger, betűtudomány, betűvető, betűvonás
Sz: betűcske, betűi
Vö. CzF. bėtü · bėtű, bėtüszerénti; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások