akaratos mn 15A3 

1. ’szándékához v. véleményéhez makacsul ragaszkodó 〈személy〉’ ❖ Az asszony azonban igen akaratos (1790 Andrád Sámuel ford. C0617, 54) | a’ kényes ’s akaratos gyermekek el-ſzakadnak Attyoktól, Annyoktól, hogy ſzabadon tehessék, a’ mit akarnak (1792 e. Szép dalos dínomdánomok 7480001, 10) | akaratos, szófogadatlan gyerek az a Pista! (1867 Tolnai Lajos C4213, 147) | szeszélyes, akaratos, különcködö lény Margit (1886 Reviczky Gyula 8392098, 330) | Nem volt könnyű boldogulni velem. Akaratos és keményfejű voltam (1926 Kassák Lajos CD10) | Furcsák néha az áldozatok; akaratosak, míg lehet, aztán egyszer csak milyen szófogadóak, jajgatással kedveskednek pofozójuknak (1969 Konrád György 9351002, 92).

1a. ’ilyen emberre valló v. jellemző 〈magatartás, megnyilvánulás, ill. külső jegy〉’ ❖ Akaratos maga meg-kötés (1779 e. Faludi Ferenc C1664, 145) | a katonai pálya Fene sik; Legkivált az olyfélének, mint magam, Kinek kissé akaratos feje van (1844 Petőfi Sándor 8366040, 64) | Nem! Nem akarom! és lábával akaratosan dobbant (1911 Bán Ferenc CD10) | Meredek homloka, búzavirágszínű szeme volt, kemény tekintete, akaratos álla (1916 e. F. Kernách Ilona CD10) | Közönséges fekete szem: inkább férfias akaratos szem, hogysem női (1918 Gárdonyi Géza C1846, 117) | legkisebb fiam feleségem akaratos szeszélye folytán kapta már a nevét is. Ő ehez a fura névhez [ti. Amádé] ragaszkodott (1933 Füst Milán CD10) | nincs szó arról, hogy [a gyerek] akaratos viselkedésével a saját életét, testi épségét [mindig] veszélyeztetné (1997 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’gazdája akaratának nem v. nehezen engedelmeskedő 〈állat〉’ ❖ Ha az illy akaratos madarat nehány napig eltarthatjuk, könnyen megszokik, ’s azután tétetik az úgy nevezett fülmilekalitkába (1829 Pák Dienes 8346010, 197) | Én ezen útat, részint egy fogadott igen makacs és akaratos lovon, részint […] gyalog [tettem meg] (1865 e. Jósika Miklós 8212021, 169) | [Az őz,] amíg fiatal, nagyon kedvesnek mutatkozik, idősebb korában azonban akaratos, dacos és rosszindulatú (1929 Az állatok világa ford. CD46).

1c. (ritk) ’merev, nehezen kezelhető 〈haj〉’ ❖ A kendő gyors leoldása folytán akaratos fürtökbe bomlott fel a leányka göndör fekete haja (1881 Vajkay Károly C4675, 19) | [az asszony] akaratos, nagy haját begyűrte a kendője alá (1898 Móra István 8321002, 154) | [Etel] a gyerek akaratos haját bontogatta (1927 Móra Ferenc 9459034, 32).

2. (rég) ’lankadatlan, kitartó 〈szándék, ill. cselekvési mód, magatartás〉’ ❖ erös, lántzos, akaratos egy indulattal igérd-meg az Iſtennek az ö ſzerelméért, hogy az felötte való bor-italt el-kerülöd (1775 Molnár János 7232025, 54) | hogyan jött oly akaratos állandó szokásba, ez a botránkoztató és kárhozatos farsangolás (1778–1781 Révai Miklós 7283022, 44) | épen ez a szilaj, akaratos kevélységed visz minden rosszra (1881 Abonyi Lajos C0484, 11).

3. ’Akaratlagos.’

3a. (kissé rég, Pszich is) ’az akarat részvételével végbemenő 〈lelki folyamat, ill. cselekvés〉’ ❖ Az Erkltsi Tudomány nints az ember’ akaratos tetſzéſe alá vetve; nem változtatja az embert üd, vagy helyhez-képeſt, egy, ’s oſzólhatatlan (1783 Benyák Bernát ford.–Brueys 7039002, 1) | néha némely akaratos mozgások bizonyos környülállásokban [= körülményekben] az akaratnak nem engednek (1789 Rácz Sámuel 7278009, 98) | [az ájulás elteltével] az öntudat és ezzel az érzés és az akaratos mozgás is visszatérnek (1893 PallasLex. CD02) | [a japánok] aranykeretes szemüvegeik mögül cselszövő arccal lesnek a tanár szavára s oly akaratos figyelemmel, annyira erőlködve, hogy majd megreped a homlok erük (1925 Kosztolányi Dezső CD10) | megfutamodásuk vagy lázadásuk [ti. a hisztériás betegeké] nem az értelem műve, nem tudatos és akaratos aktus, hanem a tudattalanból […] előtörő támadás önnön értelmi világukkal szemben (1957 Benedek István 9041011, 335).

3b. (kissé rég) ’(előre) megfontolt, szándékos 〈tett, cselekvés〉’ ❖ erdőben, akaratos ravaszság nélkül kárt tenni alig lehet (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | [Kossuth] a magyar kir. kanczelláriát […] az országos sérelmek akaratos elodázásának vádjával terhelte (1885 Paskay Gyula C3432, 18) | Igen sokszor akaratosan sántít a vers egy lábbal, mint a csúfolkodó uccakölyök (1913 Szabó Dezső 9623020, 111).

Sz: akaratosság.

Vö. CzF. ~, akaratosan; ÉrtSz.; TESz. akar; ÉKsz.; SzT.