budi fn 1A1 (nyj v. biz)

’gödör fölé épült, deszkaülőkéjű illemhely; árnyékszék’ ❖ mikor budit söpröttem (1878 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból C2480, 94) | Júlcsā, hun a budi kúlcsā? (1951 Gyermekjátékok C5370, 7) | A kerti budit körülültették illatos rezedapalántákkal (1967 Örkény István 9500034, 175) | Billy megkérte Bellt, kísérje ki a kerti budiba (1994 Hahner Péter CD17).

a. (tréf) ’illemhely, vécé’ ❖ Menj ki szépen a budira, kisfiam, és hányd ki magad alaposan. De el ne felejtsd lehúzni (1979 László-Bencsik Sándor 9383005, 159).

ÖE: ~tisztítás.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. budé¹, ~

budi főnév 1A1 (nyj v. biz)
gödör fölé épült, deszkaülőkéjű illemhely; árnyékszék
mikor budit söpröttem
(1878 Koszorúk az Alföld vadvirágaiból)
Júlcsā, hun a budi kúlcsā?
(1951 Gyermekjátékok)
A kerti budit körülültették illatos rezedapalántákkal
(1967 Örkény István)
Billy megkérte Bellt, kísérje ki a kerti budiba
(1994 Hahner Péter)
a. (tréf)
illemhely, vécé
Menj ki szépen a budira, kisfiam, és hányd ki magad alaposan. De el ne felejtsd lehúzni
(1979 László-Bencsik Sándor)
ÖE: buditisztítás
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. budé¹, ~

Beállítások