buffant tn ige 4a7 (tárgyragos határozóval is) (nyj)

’〈állat〉 rövid, tompa, mély, öblös hangot ad’ ❖ döndit: buffant, dönget (1862 Kriza János C2827, 495) | Nagyot buffantott a disznó, osz főment a partnak (1936–1940 Kocs 1936-ban C6052, 140).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

buffant tárgyatlan ige 4a7 (tárgyragos határozóval is) (nyj)
〈állat〉 rövid, tompa, mély, öblös hangot ad
döndit: buffant, dönget
(1862 Kriza János)
Nagyot buffantott a disznó, osz főment a partnak
(1936–1940 Kocs 1936-ban)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások