bugyog tn ige 2a

1. ’〈folyékony anyag〉(szűk nyíláson át) lüktetve, kavarogva folyik, ömlik vhonnan, es. vhova’ ❖ bugyok [!] Szentséges orán ajakán a’ drágalátos vér (1777 Molnár János C3195, 233) | a víz buborékokat csinálva bugyog, s mintegy sisterékel föl a földből (1838 Kossuth Lajos CD32) | sziklák közől butyogó [!] forrás (1851 Székely József C3910, 68) | A vén nyomorék ember szeméből bugyogott a könny (1901 Gárdonyi Géza C1835, 42) | Bugyogott beléjük a szesz (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 82).

1a. ’〈nyílás, ill. edény, tartály〉 így távozó folyadékot enged ki magából’ ❖ nem csepegő, hanem bugyogó orral mentem vissza a’ fogadóba (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 68) | Itt is, ott is bugyog [a sebe] fakadva (1865 Tolnai Lajos C4218, 114) | a fordúlónál, a hol egy friss forrás, a „József császár kútja” bugyog (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | bugyog a szív hő zárványa (1965 Határ Győző 9227019, 406).

1b. (ritk) ’〈buborék〉 folyadék felszínére emelkedik(, és ott elpattan)’ ❖ Tajtékzó hólyagok bugyogtak fölfelé (1876 Csiky Gergely ford.–Szophoklész C1313, 465) | Léggyöngy bugyog, forr, már [a vízbe merült korsó] nyakán (1881 e. Szemere Miklós 8438012, 35).

2. (átv is) ’〈mozgásba jövő folyadék〉 halk, loccsanásszerű hangokat adva felszínén buborékokat vet’ ❖ A’ mord tsendességben tsak a’ bugy’gó lotsmoly’ [= patak] pesgése és a’ száraz levelek tsörgése zsibong (1806 Wándza Mihály 8525014, 81) | [a forró olaj] habzik és bugyog a szörnyű tűz felett (1846 Kuthy Lajos 8261001, 6) | [a vízbe esett] ember nem látszik. Csak a viz tajtékzik, bugyog és örvénylik szilajan (1910 Délmagyarország 2103001, 15) | a borral, mely pincéinkben bugyog, emelkedünk (1968 Illyés Gyula 9274230, 23).

2a. (átv is) ’〈edény, tartály〉 ilyen folyadékot tartalmaz, ill. ezáltal halk, loccsanásszerű hangokat hallat’ ❖ Pattogott és ropogott a tüz … bugyogtak és siszteregtek [!] a bögrék (1879 Vajkay Károly C4677, 21) | Jó a gőz? – kérdi még hunyorogva. Angelov a bugyogni kezdő nagyüstöt mutatja (1931 Gelléri Andor Endre 9179008, 149) | a bugyogó fazékba pillantok (1994 Szántó Piroska 1166004, 276).

2b. (ritk) ’〈vízbe merülve mozgásával〉 folyamatosan buborékokat képez, és halk, loccsanásszerű hangokat ad’ ❖ a szemerkélő eső bugyog a pocsolyákban (1960 Tabák András 9691001, 5).

3. (ritk) ’〈madár, rendsz. galamb〉 folyadékból távozó buborékok halk, loccsanásszerű hangjához hasonló, azokra emlékeztető hangot ad’ ❖ Mikor [a galamb] immár érzi a’ tojást méhében, Nyughatatlankodik: ’s nem ülhet hellyében, Félvén, hogy Véneknek ne eſsek [= essék] körmében, Bugyog a’ bak néki, ’s kergeti féſzkében (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 76) | A gazos vágás felől fáczánkakas átható kahintása hallik, egy másik meg itt bugyog … és hívja a tyúkjait (1895 Bársony István C0835, 42).

4. ’〈hang, beszéd stb.〉 folyadékból távozó buborékok csobbanás- v. loccsanásszerű hangjához hasonló, azokra emlékeztető módon hangzik’ ❖ Torkukból im e zagyva dal bugyog csak, S egy tiszta hang se hallik semmiképen (1883 Szász Károly² ford.–Dante C3835, 160) | halkan bugyogó zokogására (1922 Füst Milán CD10) | Bugyog az idült ugatás (1973 Kiss Benedek 9336003, 12) | Torkában különös hangok bugyogtak (1975 Kertész Imre² 1078001, 10).

5. ’〈érzés, gondolat, ill. annak megnyilvánulása〉 elevenen, buzogva jelentkezik, megállíthatatlanul előtör vkiből’ ❖ Allah’ és Mohamed’ neveivel bugyogó fohász (1847 Kemény Zsigmond C2597, 189) | a rejtett gúny, tréfa, humor csak úgy bugyog a szatmári emberből (1908 Móricz Zsigmond C3229, 12) | Mind mélyebbről bugyog e szerelem (1937 József Attila 9282184, 408) | Mindenkiből bugyogott, mi történt. […] „Nem engedték be a küldöttséget.” „A bennszorult ávósok belelőttek a tömegbe.” (1978 Kabdebó Tamás 9816001, 8).

6. ’〈érzés, gondolat stb.〉 nagy erővel, hosszan megnyilvánul, kavarog, forr vkiben, vmiben’ ❖ az ideák egyre bugyognak agyában (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 4) | friss humor bugyog benne [ti. Jókai Mór Hétköznapok című regényében] (1906 Mikszáth Kálmán C3138, 126) | Még a „lássuk Uristen, ki győzi jobban” indulata se bugyog bennem (1919 Fülep Lajos CD10).

7. (biz) ’elégedetlenségét, bosszúságát hosszasan, zsörtölődve, morgolódva kifejezi’ ❖ az oppositio [= ellenzék] utóljára bugyogott ’s puskázott a’ bill [= törvényjavaslat] ellen, de csak vakon töltve (1832 Jelenkor C0223, 227) | belőle hiányzott ez a hűvös nyugalom, ő mindig bugyogott, forrt, berzenkedett (1951 Örkény István 9500001, 169) | a találkozó elvtársi légkörben zajlott, a felek nem bugyogtak egymásra (1996 Magyar Hírlap CD09).

7a. (rég, biz) ’fecseg, locsog’ ❖ darálni: – bugyogni, gyagyatolni, … trécselni (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 18) | No, csak dologra; ne bugyogj olyan sokat (1813 Katona József C2504, 89) | Paplógó (szintén halkan). Ne bugyogj (1899 Dankó Pista C1350, 9).

8. (rég) ’〈a kelleténél bővebb ruhadarab〉 lazán lóg, lötyög vkin, vmin’ ❖ a’ legszűkebb ruhám is bugyog rajtam (1811 Kazinczy Ferenc C2562, 55) | szarvasbőr nadrága bugyogott lábszárain (1828 Kazinczy Ferenc C5318, 319).

Ö: fel~, ki~.

ÖU: elő~.

Sz: bugyogás.

Vö. CzF. ~, bugyogó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

bugyog tárgyatlan ige 2a
1.
〈folyékony anyag〉 (szűk nyíláson át) lüktetve, kavarogva folyik, ömlik vhonnan, es. vhova
bugyok [!] Szentséges orán ajakán a’ drágalátos vér
(1777 Molnár János)
a víz buborékokat csinálva bugyog, s mintegy sisterékel föl a földből
(1838 Kossuth Lajos)
sziklák közől butyogó [!] forrás
(1851 Székely József)
A vén nyomorék ember szeméből bugyogott a könny
(1901 Gárdonyi Géza)
Bugyogott beléjük a szesz
(1975 Lakatos Menyhért)
1a.
〈nyílás, ill. edény, tartály〉 így távozó folyadékot enged ki magából
nem csepegő, hanem bugyogó orral mentem vissza a’ fogadóba
(1803 Kazinczy Ferenc)
Itt is, ott is bugyog [a sebe] fakadva
(1865 Tolnai Lajos)
a fordúlónál, a hol egy friss forrás, a „József császár kútja” bugyog
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
bugyog a szív hő zárványa
(1965 Határ Győző)
1b. (ritk)
〈buborék〉 folyadék felszínére emelkedik(, és ott elpattan)
Tajtékzó hólyagok bugyogtak fölfelé
(1876 Csiky Gergely ford.Szophoklész)
Léggyöngy bugyog, forr, már [a vízbe merült korsó] nyakán
(1881 e. Szemere Miklós)
2. (átv is)
〈mozgásba jövő folyadék〉 halk, loccsanásszerű hangokat adva felszínén buborékokat vet
A’ mord tsendességben tsak a’ bugy’gó lotsmoly’ [= patak] pesgése és a’ száraz levelek tsörgése zsibong
(1806 Wándza Mihály)
[a forró olaj] habzik és bugyog a szörnyű tűz felett
(1846 Kuthy Lajos)
[a vízbe esett] ember nem látszik. Csak a viz tajtékzik, bugyog és örvénylik szilajan
(1910 Délmagyarország)
a borral, mely pincéinkben bugyog, emelkedünk
(1968 Illyés Gyula)
2a. (átv is)
〈edény, tartály〉 ilyen folyadékot tartalmaz, ill. ezáltal halk, loccsanásszerű hangokat hallat
Pattogott és ropogott a tüz … bugyogtak és siszteregtek [!] a bögrék
(1879 Vajkay Károly)
Jó a gőz? – kérdi még hunyorogva. Angelov a bugyogni kezdő nagyüstöt mutatja
(1931 Gelléri Andor Endre)
a bugyogó fazékba pillantok
(1994 Szántó Piroska)
2b. (ritk)
〈vízbe merülve mozgásával〉 folyamatosan buborékokat képez, és halk, loccsanásszerű hangokat ad
a szemerkélő eső bugyog a pocsolyákban
(1960 Tabák András)
3. (ritk)
〈madár, rendsz. galamb〉 folyadékból távozó buborékok halk, loccsanásszerű hangjához hasonló, azokra emlékeztető hangot ad
Mikor [a galamb] immár érzi a’ tojást méhében, Nyughatatlankodik: ’s nem ülhet hellyében, Félvén, hogy Véneknek ne eſsek [= essék] körmében, Bugyog a’ bak néki, ’s kergeti féſzkében
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
A gazos vágás felől fáczánkakas átható kahintása hallik, egy másik meg itt bugyog … és hívja a tyúkjait
(1895 Bársony István)
4.
〈hang, beszéd stb.〉 folyadékból távozó buborékok csobbanás- v. loccsanásszerű hangjához hasonló, azokra emlékeztető módon hangzik
Torkukból im e zagyva dal bugyog csak, S egy tiszta hang se hallik semmiképen
(1883 Szász Károly² ford.Dante)
halkan bugyogó zokogására
(1922 Füst Milán)
Bugyog az idült ugatás
(1973 Kiss Benedek)
Torkában különös hangok bugyogtak
(1975 Kertész Imre²)
5.
〈érzés, gondolat, ill. annak megnyilvánulása〉 elevenen, buzogva jelentkezik, megállíthatatlanul előtör vkiből
Allah’ és Mohamed’ neveivel bugyogó fohász
(1847 Kemény Zsigmond)
a rejtett gúny, tréfa, humor csak úgy bugyog a szatmári emberből
(1908 Móricz Zsigmond)
Mind mélyebbről bugyog e szerelem
(1937 József Attila)
Mindenkiből bugyogott, mi történt. […] „Nem engedték be a küldöttséget.” „A bennszorult ávósok belelőttek a tömegbe.”
(1978 Kabdebó Tamás)
6.
〈érzés, gondolat stb.〉 nagy erővel, hosszan megnyilvánul, kavarog, forr vkiben, vmiben
az ideák egyre bugyognak agyában
(1899 Budapesti Hírlap)
friss humor bugyog benne [ti. Jókai Mór Hétköznapok című regényében]
(1906 Mikszáth Kálmán)
Még a „lássuk Uristen, ki győzi jobban” indulata se bugyog bennem
(1919 Fülep Lajos)
7. (biz)
elégedetlenségét, bosszúságát hosszasan, zsörtölődve, morgolódva kifejezi
az oppositio [= ellenzék] utóljára bugyogott ’s puskázott a’ bill [= törvényjavaslat] ellen, de csak vakon töltve
(1832 Jelenkor)
belőle hiányzott ez a hűvös nyugalom, ő mindig bugyogott, forrt, berzenkedett
(1951 Örkény István)
a találkozó elvtársi légkörben zajlott, a felek nem bugyogtak egymásra
(1996 Magyar Hírlap)
7a. (rég, biz)
fecseg, locsog
darálni: – bugyogni, gyagyatolni, … trécselni
(1784 Baróti Szabó Dávid)
No, csak dologra; ne bugyogj olyan sokat
(1813 Katona József)
Paplógó (szintén halkan). Ne bugyogj
(1899 Dankó Pista)
8. (rég)
〈a kelleténél bővebb ruhadarab〉 lazán lóg, lötyög vkin, vmin
a’ legszűkebb ruhám is bugyog rajtam
(1811 Kazinczy Ferenc)
szarvasbőr nadrága bugyogott lábszárain
(1828 Kazinczy Ferenc)
ÖU: előbugyog
Sz: bugyogás
Vö. CzF. ~, bugyogó; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások