bújik tn ige 11a1 (rég) , búj (rég) , búv (rég) , búvik (rég v. nyj)

1. ’〈rendsz. szűk helyre, vmi közé, alá, mögé v. vmibe〉 kúszik, mászik(, hogy elrejtőzzék)’ ❖ hogy ugyan-is a’ vizböl élhessenek, a’ra meg kívántatik: hogy úszni, a’ Víz alá búvni, a’ Víznek méllységébe bé-látni, vagy bé-szaglalni tudjanak (1775 Sófalvi József ford.–Sulzer C3751, 84) | Hasra fekſzik tehát Miskei-is, és buj a’ Gondvisel [= felügyelő, gondnok] után az elég ſzük tsatornában (1809 Szekér Joákim 8435006, 185) | Mosolyogva búv ez [ti. a tündér] a sürűbe (1864 e. Madách Imre CD01) | Hova bujtál kölyök? A szomszédasszony elment – vagy a kosárban akarsz maradni? (1870 Ozoray Árpád ford.–Kock 8343005, 123) | [az asszony] a kemence mögé bújt és ott sírt (1961 Lányi Sarolta ford.–Tolsztoj² 9380020, 307) | Másnap egy postaautóval, zsákok közé bújva jutottunk el Répcevisre, majd át a határon (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈ágyba〉 fekszik(, és betakarózik)’ ❖ ágyába bujva, vánkosai között álmélkodott tovább a’ világ’ álnokságáról (1845 Eötvös József 8126006, 295) | a mint a dada meggyujtja a kis éjjeli lámpást, [a gyerekek] bujnak az ágyba engedelmesen (1894 Rákosi Viktor C3603, 167) | bujt ima nélkül az ágyába, s azonnal elaludt (1965 Németh László² 9485042, 396).

1b. ’〈csírázó vetemény, növény〉 a földből kezd kinőni, kihajtani’ ❖ A vetés kifelé jőni törekedik, Melyik bujjék elébb: mintegy veszekedik (1785 k. Debreceni diákirodalom 7495008, 26) | [fűszál] az Omlásbúl nehezen bújhatik (1790 Nagyváthy János ford.–Fridrich 7239002, 6) | Ott az ember nem születik, Csak mint gomba földből buvik (1849 e. Petőfi Sándor C1965, 178) | Sereggel nőnek az ut szélén a gaz gyomok. Kutyatej, csallán, szarkaláb, a hervadt berze búj alább (1909 Babits Mihály 9014023, 69) | Az áldott csíra, a szent napra búvó, Mely tavaszt hirdet (1925 Juhász Gyula¹ C2454, 286).

2. (átv is) ’〈ruhadarabba, lábbelibe〉 öltözik, ill. azt felveszi’ ❖ Nincsen az emberi társaságban [= társadalomban] nevetségesebb magaviselet, mint [amilyet] az olly személyek mutatnak, kik természeti tulajdonságoknak minéműségéből ki akarván vetkezni, másba bujnak (1777 Bessenyei György¹ ford.–Halifax C1078, 43) | Most megyek, mert közelget a’ dél, új ruhába bújni, hogy az embercsék meg ne szóljanak (1829 Uránia C0422, 284) | csalárdság nem bújhat ilyen tisztes mezbe (1871 Arany László ford.–Shakespeare C3734, 43) | egyenruhába bujt, kardot kötött és ugy várta az admirálist (1908 Rákosi Viktor 8387005, 149) | pongyolába, papucsba bújt és kiment (1961 Benedek Marcell 9042001, 70).

2a. ’〈vmely lény〉 más alakot ölt, ill. más külsőt vesz föl’ ❖ Ti ember-Alakba bújt ludak (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare CD11) | a Mastroianni bőrébe bújt Fellini (1964 Pilinszky János 9531186, 239) | van olyan alkotó típus, amelyik csak úgy tudja kifejezni a világot, hogy folyton más és más formába bújik (1973 Weöres Sándor 2025038, 630) | [az írónő] a mai turista szerepébe bújva számol be a megtekintett műemlékekről (1996 Boronkai Szabolcs CD52).

3. ’〈könyvbe, újságba stb.〉 mélyed, temetkezik’ ❖ Bujni a’ könyvekbe. Involvere se libris, Abdere se in libros (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 35) | [Ady] a szálló olvasójában várt következő nap, magyar újságokba bújva (1919 Elek Artúr CD10) | A fiú könyvekbe bújik s pár hét alatt színjelesen levizsgázik a negyedik polgáriról (1943 Juhász Géza¹ 9283004, 23).

4. (vki v. vmi elől) behúzódik, elrejtőzik (vhova)’ ❖ az annyok már kurrant, ’s jelt ád a’ tsirkéjinek; hogy bújjanak (1775 Molnár János 7232028, 191) | Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában (1823 Kölcsey Ferenc 8253013, 102) | Én hunytam, ő bujt (1853 Tompa Mihály 8484091, 245) | A varasbéka nem állja ki nap sütését, irtódzik tőle s a sötétbe buj (1881 Teleki Sándor 8474009, 232) | Itt élnek ők, a kedveskék, e járdán, Letaposott cipősarokkal, árván, Kávémérésbe bújva hallgatag (1913 Kosztolányi Dezső 9359081, 6) | szinte csak csellel tudták Nellit megmutatni: mert Nelli bútt a vendégek elől (1926 Babits Mihály C0698, 220) | a simogató őszi napsugár elől napernyő alá bújó, mosolygón kacsintó nagypapa (1992 Józsa Ágnes 2027048, 47).

4a. ’vminek a takarásába, védelmébe húzódik, hogy leplezze magát(, és így érvényesíti szándékát, akaratát)’ ❖ Benedek Mihály Debreczeni Predikator … a’ Domokos segéde [ti. segítsége] által igyekszik Superintendens lenni, ’s mindég a’ Domokos pallástja alá , hogy eltitkolt czéljait annál bizonyosabban elérhesse (1802 Kazinczy Ferenc C2555, 499) | a gonoszszal, ha törvény redőibe búvik is, tudom éreztetni haragomat (1838 Vörösmarty Mihály C4538, 76) | ők mindig Kossuth neve alá bújtak, őket is ezzel csalogatták, apró conspiratiókkal jártak, miről az osztrák kormány is tudott (1866 Tanárky Gyula 8460004, 339) | nem bújhat az olyan kifogások mögé, melyeket a latinból vagy más tantárgyból való elbukáskor használnak (1891 Imre József 8673001, 388) | Az utolsó költői álnevem … Szántovay Gusztáv volt. A Budapesti Hirlap-ban bujtam mögé (1934 Móra Ferenc C3203, 257) | nem volna jó, ha személyiségi jogok mögé bújva lehetne a hasznot lefölözni (2000 Magyar Hírlap CD09).

5. (vki oltalmába helyezve magát) közel húzódik, (szorosan) hozzásimul vkihez’ ❖ Dél-után keletre téritſe nyájait: Mert nagyon árt, nézvén a’ napra ſzemekkel: Azért bújnak egybe Júhok a’ fejekkel [= fejükkel] (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 52) | Este, miként gyermek búvik az anyjához (1862–1863 Arany János C0639, 170) | Az ura melléje bújt s kezük összeért (1911 Kosztolányi Dezső 9359333, 79) | másfél évtizeddel az első világháború előtt micsoda magányosság érzetével bújtak már egymáshoz az emberies emberek (1955 Benedek Marcell 9042006, 202) | Hideg, téli estéken a rövidkarmú fakuszok valamelyik, hótól és esőtől védett vaskosabb ág alatt csoportokba gyűlnek, néha tucatnyi vagy akár húsz madár bújik egymáshoz (1995 Magyarország állatvilága CD14).

Ö: alá, át~, be~, bele~, el~, elő~, keresztül~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~, vissza~.

Fr: báránybőr, ördög.

ÖU: félre~, hozzá~, mellé~.

Vö. CzF. bú², búj¹ · buj, bújhatik, bujik · bújik, bujó, búvik · buvik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bújik · búvik; ÚMTsz.

bújik tárgyatlan ige 11a1
9a7 (rég)
búj 1a6 (rég)
búv 2a (rég)
búvik 19a8 (rég v. nyj)
1.
〈rendsz. szűk helyre, vmi közé, alá, mögé v. vmibe〉 kúszik, mászik(, hogy elrejtőzzék)
hogy ugyan-is a’ vizböl élhessenek, a’ra meg kívántatik: hogy úszni, a’ Víz alá búvni, a’ Víznek méllységébe bé-látni, vagy bé-szaglalni tudjanak
(1775 Sófalvi József ford.Sulzer)
Hasra fekſzik tehát Miskei-is, és buj a’ Gondvisel [= felügyelő, gondnok] után az elég ſzük tsatornában
(1809 Szekér Joákim)
Mosolyogva búv ez [ti. a tündér] a sürűbe
(1864 e. Madách Imre)
Hova bujtál kölyök? A szomszédasszony elment – vagy a kosárban akarsz maradni?
(1870 Ozoray Árpád ford.Kock)
[az asszony] a kemence mögé bújt és ott sírt
(1961 Lányi Sarolta ford.Tolsztoj²)
Másnap egy postaautóval, zsákok közé bújva jutottunk el Répcevisre, majd át a határon
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
〈ágyba〉 fekszik(, és betakarózik)
ágyába bujva, vánkosai között álmélkodott tovább a’ világ’ álnokságáról
(1845 Eötvös József)
a mint a dada meggyujtja a kis éjjeli lámpást, [a gyerekek] bujnak az ágyba engedelmesen
(1894 Rákosi Viktor)
bujt ima nélkül az ágyába, s azonnal elaludt
(1965 Németh László²)
1b.
〈csírázó vetemény, növény〉 a földből kezd kinőni, kihajtani
A vetés kifelé jőni törekedik, Melyik bujjék elébb: mintegy veszekedik
(1785 k. Debreceni diákirodalom)
[fűszál] az Omlásbúl nehezen bújhatik
(1790 Nagyváthy János ford.Fridrich)
Ott az ember nem születik, Csak mint gomba földből buvik
(1849 e. Petőfi Sándor)
Sereggel nőnek az ut szélén a gaz gyomok. Kutyatej, csallán, szarkaláb, a hervadt berze búj alább
(1909 Babits Mihály)
Az áldott csíra, a szent napra búvó, Mely tavaszt hirdet
(1925 Juhász Gyula¹)
2. (átv is)
〈ruhadarabba, lábbelibe〉 öltözik, ill. azt felveszi
Nincsen az emberi társaságban [= társadalomban] nevetségesebb magaviselet, mint [amilyet] az olly személyek mutatnak, kik természeti tulajdonságoknak minéműségéből ki akarván vetkezni, másba bujnak
(1777 Bessenyei György¹ ford.Halifax)
Most megyek, mert közelget a’ dél, új ruhába bújni, hogy az embercsék meg ne szóljanak
(1829 Uránia)
csalárdság nem bújhat ilyen tisztes mezbe
(1871 Arany László ford.Shakespeare)
egyenruhába bujt, kardot kötött és ugy várta az admirálist
(1908 Rákosi Viktor)
pongyolába, papucsba bújt és kiment
(1961 Benedek Marcell)
2a.
〈vmely lény〉 más alakot ölt, ill. más külsőt vesz föl
Ti ember-Alakba bújt ludak
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
a Mastroianni bőrébe bújt Fellini
(1964 Pilinszky János)
van olyan alkotó típus, amelyik csak úgy tudja kifejezni a világot, hogy folyton más és más formába bújik
(1973 Weöres Sándor)
[az írónő] a mai turista szerepébe bújva számol be a megtekintett műemlékekről
(1996 Boronkai Szabolcs)
3.
〈könyvbe, újságba stb.〉 mélyed, temetkezik
Bujni a’ könyvekbe. Involvere se libris, Abdere se in libros
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
[Ady] a szálló olvasójában várt következő nap, magyar újságokba bújva
(1919 Elek Artúr)
A fiú könyvekbe bújik s pár hét alatt színjelesen levizsgázik a negyedik polgáriról
(1943 Juhász Géza¹)
4.
(vki v. vmi elől) behúzódik, elrejtőzik (vhova)
az annyok már kurrant, ’s jelt ád a’ tsirkéjinek; hogy bújjanak
(1775 Molnár János)
Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában
(1823 Kölcsey Ferenc)
Én hunytam, ő bujt
(1853 Tompa Mihály)
A varasbéka nem állja ki nap sütését, irtódzik tőle s a sötétbe buj
(1881 Teleki Sándor)
Itt élnek ők, a kedveskék, e járdán, Letaposott cipősarokkal, árván, Kávémérésbe bújva hallgatag
(1913 Kosztolányi Dezső)
szinte csak csellel tudták Nellit megmutatni: mert Nelli bútt a vendégek elől
(1926 Babits Mihály)
a simogató őszi napsugár elől napernyő alá bújó, mosolygón kacsintó nagypapa
(1992 Józsa Ágnes)
4a.
vminek a takarásába, védelmébe húzódik, hogy leplezze magát(, és így érvényesíti szándékát, akaratát)
Benedek Mihály Debreczeni Predikator … a’ Domokos segéde [ti. segítsége] által igyekszik Superintendens lenni, ’s mindég a’ Domokos pallástja alá , hogy eltitkolt czéljait annál bizonyosabban elérhesse
(1802 Kazinczy Ferenc)
a gonoszszal, ha törvény redőibe búvik is, tudom éreztetni haragomat
(1838 Vörösmarty Mihály)
ők mindig Kossuth neve alá bújtak, őket is ezzel csalogatták, apró conspiratiókkal jártak, miről az osztrák kormány is tudott
(1866 Tanárky Gyula)
nem bújhat az olyan kifogások mögé, melyeket a latinból vagy más tantárgyból való elbukáskor használnak
(1891 Imre József)
Az utolsó költői álnevem … Szántovay Gusztáv volt. A Budapesti Hirlap-ban bujtam mögé
(1934 Móra Ferenc)
nem volna jó, ha személyiségi jogok mögé bújva lehetne a hasznot lefölözni
(2000 Magyar Hírlap)
5.
(vki oltalmába helyezve magát) közel húzódik, (szorosan) hozzásimul vkihez
Dél-után keletre téritſe nyájait: Mert nagyon árt, nézvén a’ napra ſzemekkel: Azért bújnak egybe Júhok a’ fejekkel [= fejükkel]
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
Este, miként gyermek búvik az anyjához
(1862–1863 Arany János)
Az ura melléje bújt s kezük összeért
(1911 Kosztolányi Dezső)
másfél évtizeddel az első világháború előtt micsoda magányosság érzetével bújtak már egymáshoz az emberies emberek
(1955 Benedek Marcell)
Hideg, téli estéken a rövidkarmú fakuszok valamelyik, hótól és esőtől védett vaskosabb ág alatt csoportokba gyűlnek, néha tucatnyi vagy akár húsz madár bújik egymáshoz
(1995 Magyarország állatvilága)
ÖU: félrebújik, hozzábújik, mellébújik
Vö. CzF. ², búj¹ · buj, bújhatik, bujik · bújik, bujó, búvik · buvik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. bújik · búvik; ÚMTsz.

Beállítások