bújósdi fn és mn 1A9 (kissé rég)búvósdi

I. fn

1. (átv is) ’bújócska nevű gyermekjáték’ ❖ Bujós, Bujósdi, Bujóska. Bizonyos Játék (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 35) | Játszunk bujósdit! hunyj te, aztán Ha hallod, hogy szabad: keress! (1853 Tompa Mihály 8484091, 245) | A lépcső alatt volt egy bolthajtás, melybe galyakat raktak, itt jászottak [!] valaha bújósdit, testvéreivel (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 50) | Megzavart a játszás szó, mely számomra labdázást, fogócskát, bújósdit és hasonlókat jelentett (1957 Csathó Kálmán C1267, 175).

2. ’az a viselkedés, magatartás, hogy vki kerül vkit v. vmit, ill. vmely álca mögé rejtőzik’ ❖ legelőször is atyai tekintélyét vette igénybe, kérdvén: mit jelent ez indokolatlan bujosdi? (1891 Pálffy Albert C3403, 296) | A könyv álnév alatt jelent meg, […] ami akkoriban éppenséggel nem volt szokatlan irodalmi bujósdi (1895 PallasLex. CD02) | Zina hát megelégelte már a bujosdit s most e dallal akarja visszacsalni, hogy aztán kacagva boruljon a nyakába… (1899 Herczeg Ferenc 9241013, 73).

2a. (rég) bújósdit játszik ’kerüli a találkozást vkivel, vmivel, ill. gondolatait, szándékait rejtegeti vki előtt’ ❖ Hah! – szól az őrült szerető – Bujósdit játszol-e? ’S utánad én a’ földtekét Keresztűl fúrjam-e? (1835 Vörösmarty Mihály 8524249, 193) | Ez sok! Ezek igen régen játszanak buvósdit a királylyal (1842 Egressy Béni ford.–Mallefille C5789, 143) | [az eladósodott fiú] bujósdit játszott egy csomó váltóügyvéd, pincér, mesterember, mosóné, vendéglős és más egyéb fogdmegekkel esztendőkig (1856 Jókai Mór CD18) | nemzetével Silány bujósdit játszik a király (1879 Ábrányi Emil C0507, 136).

II. mn

1. (átv is) ’olyan 〈ajtó, kapu〉, amelyen keresztül ki lehet bújni, el lehet menekülni vhonnan’ ❖ ezen bujósdi lyuk be van tapasztva (1830 Széchenyi István C3886, 176) | de midőn cselekvésre jő a’ dolog, bujósdi ajtót kohol (1839 Bajza József C0721, 3) | Én ebben … bujósdi-ajtócskát látok (1845 Életképek C0102, 128).

2. ’elbújásra, elrejtőzésre való 〈hely〉’ ❖ Egy igen ügyesen készült bujósdi hely megvizsgáltatván, üresen találtatott (1832 Jelenkor C0224, 749) | azért e’ helyek bujósdi zugai a’ legromlottabb néposztálynak (1842 Athenaeum C0024, 487).

3. ’csak a beavatottaktól ismert, titkos’ ❖ A betyárok aztán nem is sokat késlekedtek, még abban a fertályórában útnak indultak azokon az alföldi bújósdi utakon, amelyeket csak ők ismertek (1923 Krúdy Gyula CD54).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; ÚMTsz.

bújósdi főnév és melléknév 1A9 (kissé rég)
búvósdi 1A9
I. főnév
1. (átv is)
bújócska nevű gyermekjáték
Bujós, Bujósdi, Bujóska. Bizonyos Játék
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Játszunk bujósdit! hunyj te, aztán Ha hallod, hogy szabad: keress!
(1853 Tompa Mihály)
A lépcső alatt volt egy bolthajtás, melybe galyakat raktak, itt jászottak [!] valaha bújósdit, testvéreivel
(1920 Kosztolányi Dezső)
Megzavart a játszás szó, mely számomra labdázást, fogócskát, bújósdit és hasonlókat jelentett
(1957 Csathó Kálmán)
2.
az a viselkedés, magatartás, hogy vki kerül vkit v. vmit, ill. vmely álca mögé rejtőzik
legelőször is atyai tekintélyét vette igénybe, kérdvén: mit jelent ez indokolatlan bujosdi?
(1891 Pálffy Albert)
A könyv álnév alatt jelent meg, […] ami akkoriban éppenséggel nem volt szokatlan irodalmi bujósdi
(1895 PallasLex.)
Zina hát megelégelte már a bujosdit s most e dallal akarja visszacsalni, hogy aztán kacagva boruljon a nyakába…
(1899 Herczeg Ferenc)
2a. (rég)
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
bújósdit játszik
kerüli a találkozást vkivel, vmivel, ill. gondolatait, szándékait rejtegeti vki előtt
Hah! – szól az őrült szerető – Bujósdit játszol-e? ’S utánad én a’ földtekét Keresztűl fúrjam-e?
(1835 Vörösmarty Mihály)
Ez sok! Ezek igen régen játszanak buvósdit a királylyal
(1842 Egressy Béni ford.Mallefille)
[az eladósodott fiú] bujósdit játszott egy csomó váltóügyvéd, pincér, mesterember, mosóné, vendéglős és más egyéb fogdmegekkel esztendőkig
(1856 Jókai Mór)
nemzetével Silány bujósdit játszik a király
(1879 Ábrányi Emil)
II. melléknév
1. (átv is)
olyan 〈ajtó, kapu〉, amelyen keresztül ki lehet bújni, el lehet menekülni vhonnan
ezen bujósdi lyuk be van tapasztva
(1830 Széchenyi István)
de midőn cselekvésre jő a’ dolog, bujósdi ajtót kohol
(1839 Bajza József)
Én ebben … bujósdi-ajtócskát látok
(1845 Életképek)
2.
elbújásra, elrejtőzésre való 〈hely〉
Egy igen ügyesen készült bujósdi hely megvizsgáltatván, üresen találtatott
(1832 Jelenkor)
azért e’ helyek bujósdi zugai a’ legromlottabb néposztálynak
(1842 Athenaeum)
3.
csak a beavatottaktól ismert, titkos
A betyárok aztán nem is sokat késlekedtek, még abban a fertályórában útnak indultak azokon az alföldi bújósdi utakon, amelyeket csak ők ismertek
(1923 Krúdy Gyula)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bújik; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások