bukó¹ fn 1A

1. (Áll) ’megjelenésében a bukórécékre emlékeztető, de vékonyabb és hosszabb nyakú, haltáplálékát a víz alá bukva kereső madár, amelyet hosszú, fűrészes élű, kampós végű csőre is segít a zsákmányolásban’ ❖ csak a bukóréczék, bukók, buvárok, vöcskök stb. képesek hosszú ideig a víz alatt maradni (1898 Chernel István CD34) | A bukók kevéssé felemelt testelejükkel totyogva és dülöngve járnak, kitünően úsznak, nagyon könnyen buknak és hosszú ideig képesek víz alatt maradni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a bukók és a búvárok is […] minden ősszel menetrendszerűen megérkeznek észak felől, hogy a hazai vizeken, mindenekelőtt a Dunán töltsék a téli hónapokat (1995 Magyarország állatvilága CD14).

1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll) ’〈az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ 13. Nem: Bukó. Mergus L. 1758 (1899 Chernel István CD34) | Örvös bukó (Mergus serrator L.) (1901 Herman Ottó CD34) | Kis bukó Mergus albellus (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. (Műsz) ’bukógát’ ❖ a zsilip főászkára [= főgerendájára] […] egy v. két padlódeszkát eresztenek be, melyeken mint egy bukón a viz átcsaphat (1894 PallasLex. CD02) | a csehszlovák fél a dunakiliti duzzasztóhoz hasonló mű helyett egy egyszerű, nyitható-zárható zsiliptáblák nélküli létesítménnyel, úgynevezett bukóval zárja el saját területén a Duna medrét (1989 Magyar Hírlap CD09).

3. (biz) ’bukósisak’ ❖ amikor feltették a bukót, szokatlan, kényelmetlen viseletnek találták a fejvédőt, és kevesebben vásároltak, mint ahányan próbáltak (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (-ban raggal, hsz-szerűen) ’Ereszkedő, hanyatló helyzetben.’

4a. (átv is) ’〈tárgy, ill. személy〉 eldőlés v. vhova borulás helyzetében 〈van〉’ ❖ rohannak, zászlók, lepedők, egy hasonlíthatatlan szisszenéssel lehasadt orrvitorla, rongy, a szünhetetlen zöld mezőben bukóban, kelőben (1957–1967 Nemes Nagy Ágnes 9479057, 8) | Olyan volt ő, mint egy görcsös szálfa, de a siker simára sikálta. Bukóban – bár elkésve felé dől –, kisiklik az öröklét kezéből (1968 Horváth Imre 9260072, 89).

4b. ’〈nap〉 lemenőben, leáldozóban, lenyugvóban 〈van〉’ ❖ A nap a szemközti töltés felé volt bukóban, noha fönt még, hogy rátenyereljen a homokon tikkadó hátakra, lábakra, a tocsogóban játszó gyerekekre (1969 Domahidy András 1036006, 183).

4c. ’〈személy, intézmény, vállalkozás, ill. ügy, eszme, gondolat stb.〉 hanyatlóban, pusztulóban, letűnőben, ill. a megbukás, elbukás folyamatában 〈van〉’ ❖ az iabb Clérambeau ház bukóban volt (1842 Nagy Ignác–Vajda Péter ford.–Scribe C5293, 313) | bukóban levő forradalom (1915 Schöpflin Aladár CD10) | Éppen bukóban volt Széll Kálmán (1929 Marczali Henrik CD10) | fehérvári hizlaldájuk már bukóban volt (1934 Németh László² C6784, 409) | A Fradi-ellenzék állítja: bukóban a három E[.] A Ferencvárosi Torna Club híres három E-je, az erő, az erkölcs és az egyetértés nem igazán jellemző a mai Fradira (1999 Magyar Hírlap CD09).

ÖE: ~ablak, ~félben, ~szerkezet.

Vö. ÉrtSz. bukó¹; ÉKsz. bukó¹

bukó¹ főnév 1A
1. (Áll)
megjelenésében a bukórécékre emlékeztető, de vékonyabb és hosszabb nyakú, haltáplálékát a víz alá bukva kereső madár, amelyet hosszú, fűrészes élű, kampós végű csőre is segít a zsákmányolásban
csak a bukóréczék, bukók, buvárok, vöcskök stb.s a többi képesek hosszú ideig a víz alatt maradni
(1898 Chernel István)
A bukók kevéssé felemelt testelejükkel totyogva és dülöngve járnak, kitünően úsznak, nagyon könnyen buknak és hosszú ideig képesek víz alatt maradni
(1933 Az állatok világa ford.)
a bukók és a búvárok is […] minden ősszel menetrendszerűen megérkeznek észak felől, hogy a hazai vizeken, mindenekelőtt a Dunán töltsék a téli hónapokat
(1995 Magyarország állatvilága)
1a. (egysz-ban, rendsz. kötött szókapcsolat részeként fajnévben) (Áll)
〈az ilyen madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉
13. Nem: Bukó. Mergus L.Linnaeus 1758
(1899 Chernel István)
Örvös bukó (Mergus serrator L.Linnaeus)
(1901 Herman Ottó)
Kis bukó Mergus albellus
(1995 Magyarország állatvilága)
2. (Műsz)
a zsilip főászkára [= főgerendájára] […] egy v.vagy két padlódeszkát eresztenek be, melyeken mint egy bukón a viz átcsaphat
(1894 PallasLex.)
a csehszlovák fél a dunakiliti duzzasztóhoz hasonló mű helyett egy egyszerű, nyitható-zárható zsiliptáblák nélküli létesítménnyel, úgynevezett bukóval zárja el saját területén a Duna medrét
(1989 Magyar Hírlap)
3. (biz)
amikor feltették a bukót, szokatlan, kényelmetlen viseletnek találták a fejvédőt, és kevesebben vásároltak, mint ahányan próbáltak
(1998 Magyar Hírlap)
4. (-ban raggal, hsz-szerűen)
Ereszkedő, hanyatló helyzetben.
4a. (átv is)
〈tárgy, ill. személy〉 eldőlés v. vhova borulás helyzetében 〈van〉
rohannak, zászlók, lepedők, egy hasonlíthatatlan szisszenéssel lehasadt orrvitorla, rongy, a szünhetetlen zöld mezőben bukóban, kelőben
(1957–1967 Nemes Nagy Ágnes)
Olyan volt ő, mint egy görcsös szálfa, de a siker simára sikálta. Bukóban – bár elkésve felé dől –, kisiklik az öröklét kezéből
(1968 Horváth Imre)
4b.
〈nap〉 lemenőben, leáldozóban, lenyugvóban 〈van〉
A nap a szemközti töltés felé volt bukóban, noha fönt még, hogy rátenyereljen a homokon tikkadó hátakra, lábakra, a tocsogóban játszó gyerekekre
(1969 Domahidy András)
4c.
〈személy, intézmény, vállalkozás, ill. ügy, eszme, gondolat stb.〉 hanyatlóban, pusztulóban, letűnőben, ill. a megbukás, elbukás folyamatában 〈van〉
az iabb Clérambeau ház bukóban volt
(1842 Nagy Ignác–Vajda Péter ford.Scribe)
bukóban levő forradalom
(1915 Schöpflin Aladár)
Éppen bukóban volt Széll Kálmán
(1929 Marczali Henrik)
fehérvári hizlaldájuk már bukóban volt
(1934 Németh László²)
A Fradi-ellenzék állítja: bukóban a három E[.] A Ferencvárosi Torna Club híres három E-je, az erő, az erkölcs és az egyetértés nem igazán jellemző a mai Fradira
(1999 Magyar Hírlap)
ÖE: bukóablak, bukófélben, bukószerkezet
Vö. ÉrtSz. bukó¹; ÉKsz. bukó¹

Beállítások