búkór fn 4A7 (rég, irod)

1. ’kórosan nagyfokú levertség, búskomorság’ ❖ Búkór: melancholia (1843 Újdon bővített szófüzér C2855, 14) | A búkór, melly rágta szivemet, eloszlott már (1844 Szigligeti Ede C3996, 125) | Részint szervi okok, részint érzékeny kedélyének némely csalódásai miatt a magányban búkór tünetei kezdtek nála [ti. Berzsenyi Dánielnél] jelentkezni már előbb is (1896 Négyesy László CD44).

2. (ritk) ’búskomor(ságban szenvedő) személy’ ❖ [a tánc] az egészséget kellemesen segítvén elő, csak életunta búkórok előtt lehet gyűlöletes (1838 Zsoldos Ignác 8540001, 40).

Sz: búkóros, búkórság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.

búkór főnév 4A7 (rég, irod)
1.
kórosan nagyfokú levertség, búskomorság
Búkór: melancholia
(1843 Újdon bővített szófüzér)
A búkór, melly rágta szivemet, eloszlott már
(1844 Szigligeti Ede)
Részint szervi okok, részint érzékeny kedélyének némely csalódásai miatt a magányban búkór tünetei kezdtek nála [ti. Berzsenyi Dánielnél] jelentkezni már előbb is
(1896 Négyesy László)
2. (ritk)
búskomor(ságban szenvedő) személy
[a tánc] az egészséget kellemesen segítvén elő, csak életunta búkórok előtt lehet gyűlöletes
(1838 Zsoldos Ignác)
Sz: búkóros, búkórság
Vö. CzF.; ÉrtSz.

Beállítások