buksza fn 6A

1. (rég) ’pénzgyűjtő persely’ ❖ Fejérpléhből a’ Bádogosok minden helyeken a’ hol laknak sok gyertyatartókat, lámpásokat, thea-üstöket-pixiseket, – kávékannákat, bukszákat vagy perselyeket (Büchsen) ’s a’ t. szoktak készíteni (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315008, 117) | [az asztalon állt] egy fekete ládikó, három lakattal bezárva oldalt és egy szűk nyílással ellátva a tetején. Legigazabban buksza volt, amibe a bírságpénzeket eregette be a tanács s azért nevezte el a város tyúkjának, mert derekasan tojt a városnak (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 101) | persely, buksza: többnyire gömbölyű formájú, tetején kis csúccsal, oldalt nyílással ellátott cserépedény. De lehet gyümölcs, körte-, almaformájú és van figurális (asszonyi alakot, malacot utánzó) forma is (1981 NéprajziLex. CD47).

2. (nyj v. biz, átv is) ’a nálunk levő pénz tárolására haszn. (kis) tartó, pénztárca, erszény’ ❖ [a katona] a láda fenekéről előkereste a bukszát. A buksza egy bőrből való valami, aminek igen nagy hasonlatossága van a pénzes erszényhez, sőt valósággal az is, de hát sokkal szebb, ha azt bukszának hívja az ember. Abból aztán kiszórta maga elé a pénzt (1893 Tömörkény István 8493001, 212) | Csatrajáró bukszájában ugyan lapul még néhány bankjegy, de a jövő, ami előtte áll, majdnem kilátástalan (1937 Remenyik Zsigmond 2045045, 187) | Megkérdezte, mennyi a pénzem! Mondtam neki, nincs sok, nagyon kevés… Mennyi az a pár forint! Itt a bukszám, nézd meg! (1982 Géczi János 1058001, 329) | Az államháztartás bukszája pedig végtelenül üres (1994 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’〈vki anyagi helyzetének jelképeként〉’ ❖ Újdonsült párizsiként a Diáknegyedben laktam. Azt gondoltam: szűk bukszámmal csak azt a céda örömet engedhetem meg magamnak, hogy felzarándokolok a Dombra, s nézem a kéjt (1967 Bajomi Lázár Endre 9016001, 5) | A diplomára áhítozó, de még a középiskolák padjait koptató diákok látszólag megkönnyebbülhetnek. Akik csak éppen nem ugorják át a lécet, és ahol a papa bukszája is bírja, nos, ők egyetemi, főiskolai polgárok lehetnek (1997 Magyar Hírlap CD09) | [Az üdülőhelyen] van mindenféle [szállás]: jól felszerelt apartman, meg snassz szobácska. Buksza szerint (2000 Figyelő CD2601).

3. (durva)(fiatal) nő’ ❖ Az utcán azonban feltűnik, amikor egy elhaladó fiatal nőre azt mondják: Jó kis buksza! (1993 Szilágyi István³ CD52) | tisztára lealázó, hogy egy izomagyú állat fetreng a[z énekesnő] lába előtt. Taposd má’ szét azt a férget, kisanyám! Á, semmi, csak áll ez [!] fonnyadó buksza, és virgácsait [= kezeit] tördeli (2000 Magyar Hírlap CD09).

4. (durva) ’női szeméremtest, vagina’ ❖ buksza […] 2. ált hum vagina (1998 Kövecses Zoltán C6262, 47).

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

buksza főnév 6A
1. (rég)
pénzgyűjtő persely
Fejérpléhből a’ Bádogosok minden helyeken a’ hol laknak sok gyertyatartókat, lámpásokat, thea-üstöket-pixiseket, – kávékannákat, bukszákat vagy perselyeket (Büchsen) ’s a’ t.s a többi szoktak készíteni
(1818 Mokry Benjámin ford.Möller²)
[az asztalon állt] egy fekete ládikó, három lakattal bezárva oldalt és egy szűk nyílással ellátva a tetején. Legigazabban buksza volt, amibe a bírságpénzeket eregette be a tanács s azért nevezte el a város tyúkjának, mert derekasan tojt a városnak
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
persely, buksza: többnyire gömbölyű formájú, tetején kis csúccsal, oldalt nyílással ellátott cserépedény. De lehet gyümölcs, körte-, almaformájú és van figurális (asszonyi alakot, malacot utánzó) forma is
(1981 NéprajziLex.)
2. (nyj v. biz, átv is)
a nálunk levő pénz tárolására haszn. (kis) tartó, pénztárca, erszény
[a katona] a láda fenekéről előkereste a bukszát. A buksza egy bőrből való valami, aminek igen nagy hasonlatossága van a pénzes erszényhez, sőt valósággal az is, de hát sokkal szebb, ha azt bukszának hívja az ember. Abból aztán kiszórta maga elé a pénzt
(1893 Tömörkény István)
Csatrajáró bukszájában ugyan lapul még néhány bankjegy, de a jövő, ami előtte áll, majdnem kilátástalan
(1937 Remenyik Zsigmond)
Megkérdezte, mennyi a pénzem! Mondtam neki, nincs sok, nagyon kevés… Mennyi az a pár forint! Itt a bukszám, nézd meg!
(1982 Géczi János)
Az államháztartás bukszája pedig végtelenül üres
(1994 Országgyűlési Napló)
2a.
〈vki anyagi helyzetének jelképeként〉
Újdonsült párizsiként a Diáknegyedben laktam. Azt gondoltam: szűk bukszámmal csak azt a céda örömet engedhetem meg magamnak, hogy felzarándokolok a Dombra, s nézem a kéjt
(1967 Bajomi Lázár Endre)
A diplomára áhítozó, de még a középiskolák padjait koptató diákok látszólag megkönnyebbülhetnek. Akik csak éppen nem ugorják át a lécet, és ahol a papa bukszája is bírja, nos, ők egyetemi, főiskolai polgárok lehetnek
(1997 Magyar Hírlap)
[Az üdülőhelyen] van mindenféle [szállás]: jól felszerelt apartman, meg snassz szobácska. Buksza szerint
(2000 Figyelő)
3. (durva)
(fiatal)
Az utcán azonban feltűnik, amikor egy elhaladó fiatal nőre azt mondják: Jó kis buksza!
(1993 Szilágyi István³)
tisztára lealázó, hogy egy izomagyú állat fetreng a[z énekesnő] lába előtt. Taposd má’ szét azt a férget, kisanyám! Á, semmi, csak áll ez [!] fonnyadó buksza, és virgácsait [= kezeit] tördeli
(2000 Magyar Hírlap)
4. (durva)
női szeméremtest, vagina
buksza […] 2. áltáltalánosan használt vagy ismert humhumoros vagina
(1998 Kövecses Zoltán)
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások