burdó fn 1Abordó, gordó

1. (rég)(bőr)tarisznya, (háton hordott) batyu, bugyor’ ❖ burdó [=] gyalogok’ háti turbájok, tüsz, töml-forma turba [= bőrtarsoly], bútyor (1784 Kisded szótár C0815, 12) | Itt nyúgtassd magadat, burdódat tedd le, ereszszd el A’ gödölyéket, azért még-is városba el érünk (1789 Rájnis József ford.–Vergilius C3578, 203) | Burdó: (bútyor) … Ascopera (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 93) | Burdó, batu, olly eszköz, mellybe az utazók s különösen mesterlegények holmijöket bele rakják, s hátukon viszik, das Felleisen (1843 Újdon bővített szófüzér C2855, 14).

2. (nyj)(állatbőrből készült,) étel, ital tartására való tömlő’ ❖ Burdó: nagyobbszerű tömlő. Mert tömlő = kis tömlő. Sőt így is mondják: kicsi burdó, kicsi burdócska (1872 Magyar Nyelvőr C0358, 135) | Burdu (burdó). Bortartó tömlő neve a hétfalusi csángóknál és részben a háromszéki székelyeknél, melyet többnyire juhbőrből szoktak készíteni (1893 PallasLex. CD02) | Magának a tömlőnek a neve a gyímesi csángóknál és a moldvai magyaroknál burdó […], míg a benne érlelt túró ugyanitt boronza (1982 NéprajziLex. CD47).

3. (rég v. nyj)(pásztor)síp, ill. duda basszussípja’ ❖ Gordó – Fistula maior Lyripipii, Basso (1786 Pázmándy Sámuel C6200, 176) | Gyakran Orpheus is megfujja gordóját (1788 Gvadányi József C5115, 111) | Nyolczadszor: Egy … bőgő hegedű, két tárigató sippal és … egy dudával, mellynek térd hajlásig ér a bordója (1792 Simai Kristóf ford.–Molière C2988, 135) | Két egyenlő … vastagságú … tilinkó illesztetik össze, az egyiken van 6 lyuk és nevezik dudasípnak, a másikat bordó- v. gordónak, ennek alsó végén egy lyuk hagyatik (1854 Magyarország és Erdély Képekben C2965, 127) | A basszussíp, az úgynevezett „gordó”, […] nyugaton [ti. Nyugat-Európában] is csak XIV–XV. századi fejlemény (1939 Bartha Dénes CD43) | [A magyar duda] fő részei: a birka-, kecske- vagy kutyabőrből, ritkábban csikó- vagy borjúbőrből készült tömlő, a dudafej, a kettős síp, a bordó és az emlő, ill. fújtató (1977 NéprajziLex. CD47).

4. (rég, ritk) ’üreges, ill. csöves növényi szár’ ❖ Dudich Endre járásorvos 1884-ben Lekéren a Megachile genalis Mor. nevű méhet figyelte meg munkája közben. A málnabokrok leveleit szabdalta és azokat üres hagymaszárba, az ú. n. „bordó”-ba gyömöszölte (1933 Az állatok világa ford. CD46).

J: berdő.

ÖE: ~síp, ~sípos.

Sz: burdócska.

Vö. CzF. bordó, burdó¹, gordó; TESz.; SzT.; ÚMTsz. gordó; IdSz. bordó¹, bordósíp

burdó főnév 1A
bordó 1A
gordó 1A
1. (rég)
(bőr)tarisznya, (háton hordott) batyu, bugyor
burdó [=] gyalogok’ háti turbájok, tüsz, töml-forma turba [= bőrtarsoly], bútyor
(1784 Kisded szótár)
Itt nyúgtassd magadat, burdódat tedd le, ereszszd el A’ gödölyéket, azért még-is városba el érünk
(1789 Rájnis József ford.Vergilius)
Burdó: (bútyor) … Ascopera
(1809 Végtagokra szedett szótár)
Burdó, batu, olly eszköz, mellybe az utazók s különösen mesterlegények holmijöket bele rakják, s hátukon viszik, das Felleisen
(1843 Újdon bővített szófüzér)
2. (nyj)
(állatbőrből készült,) étel, ital tartására való tömlő
Burdó: nagyobbszerű tömlő. Mert tömlő = kis tömlő. Sőt így is mondják: kicsi burdó, kicsi burdócska
(1872 Magyar Nyelvőr)
Burdu (burdó). Bortartó tömlő neve a hétfalusi csángóknál és részben a háromszéki székelyeknél, melyet többnyire juhbőrből szoktak készíteni
(1893 PallasLex.)
Magának a tömlőnek a neve a gyímesi csángóknál és a moldvai magyaroknál burdó […], míg a benne érlelt túró ugyanitt boronza
(1982 NéprajziLex.)
3. (rég v. nyj)
(pásztor)síp, ill. duda basszussípja
Gordó – Fistula maior Lyripipii, Basso
(1786 Pázmándy Sámuel)
Gyakran Orpheus is megfujja gordóját
(1788 Gvadányi József)
Nyolczadszor: Egy … bőgő hegedű, két tárigató sippal és … egy dudával, mellynek térd hajlásig ér a bordója
(1792 Simai Kristóf ford.Molière)
Két egyenlő … vastagságú … tilinkó illesztetik össze, az egyiken van 6 lyuk és nevezik dudasípnak, a másikat bordó- v.vagy gordónak, ennek alsó végén egy lyuk hagyatik
(1854 Magyarország és Erdély Képekben)
A basszussíp, az úgynevezett „gordó”, […] nyugaton [ti. Nyugat-Európában] is csak XIV–XV. századi fejlemény
(1939 Bartha Dénes)
[A magyar duda] fő részei: a birka-, kecske- vagy kutyabőrből, ritkábban csikó- vagy borjúbőrből készült tömlő, a dudafej, a kettős síp, a bordó és az emlő, ill.illetve fújtató
(1977 NéprajziLex.)
4. (rég, ritk)
üreges, ill. csöves növényi szár
Dudich Endre járásorvos 1884-ben Lekéren a Megachile genalis Mor. nevű méhet figyelte meg munkája közben. A málnabokrok leveleit szabdalta és azokat üres hagymaszárba, az ú. n.úgynevezettbordó”-ba gyömöszölte
(1933 Az állatok világa ford.)
J: berdő
ÖE: burdósíp, burdósípos
Sz: burdócska
Vö. CzF. bordó, burdó¹, gordó; TESz.; SzT.; ÚMTsz. gordó; IdSz. bordó¹, bordósíp

Beállítások