burjét (I. 13D II. 3D1) l. burját

burját mn és fn  burát (rég) , burét (rég) , burjét (rég)

I. mn 13A

1. ’többségében a Bajkál-tó vidékén, az Oroszországhoz tartozó Burjátföld Autonóm Köztársaságban, kisebb részben Mongóliában és Kínában élő, a mongol nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy〉’ ❖ Az egész mongol népcsalád […] három fő törzsből áll. Először a’ tulajdonképi mongolból, melly Mongolhon vagy is Gobi tartomány’ keleti felét lakja. 2-szor a’ burätből, az előbbitől éjszakra, a’ Bajkal tó, és Nertschinsk körül Sziberiában. 3-szor az ölőtből, melly […] az európaiaknál a’ Kalmükk név alatt ismeretes (1850 Reguly Antal 8390001, 4) | Burjét v. buraët, dél-szibériai mongol eredetű, de a XIV. sz. óta orosz vérrel keveredett nép orosz fenhatóság alatt Irkutszk kormányzóságban (1912 RévaiNagyLex. C5700, 126) | egy vad burját vadászt (1936 Illyés Gyula 9274152, 330) | [a monda szerint] a jó szellemek küldte saskeselyűtől egy burját asszonynak fia született, s ez a csodaszülött lett az első sámán (1973 e. Pais Dezső 9505001, 305).

2. (tulajdonnév részeként is) ’e néppel kapcs., azzal összefüggő, arra vonatk.’ ❖ Szobájában egymás mellett állnak a keresztyén szent szobrok meg a Buddha-bálvány és a burját Sjadei Hahe meg a Bafomet-idol (1888 Jókai Mór CD18) | [1917 után Szibériában] Oroszország kötelékében szovjet-köztársaságok alakultak, külön irkutszki autonom burjét területtel (1925 RévaiNagyLex. C5713, 583) | [Sebestyén Gyula] hatalmas adatismeretre támaszkodva – lapp, szamojéd, osztják, vogul, altaji török, jakut, burját és tungúz példákat idézve – jelöli ki a mágikus erejű dob északeurázsiai elterjedtségi területét (1972 Diószegi Vilmos CD30) | [1990-ben] a Burját Legfelső Tanács szovjet szocialista köztársaságnak kiáltja ki az addigi autonóm köztársaságot és nyilatkozatot fogad el Burjátia állami szuverenitásáról (1991 Tények könyve CD37).

3. (Nyelvt is) ’e nép által beszélt 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű v. e nyelvvel kapcs.’ ❖ Burjét nyelv, grammatikáját s szótárát Castrén hagyatékából adta ki Schiefner (Pétervár 1857) (1893 PallasLex. CD02) | [Aharamba Agvan Dorgyev tibeti államférfi] igyekezett a műveltséget terjeszteni Tibetben, új burjét ábécét szerkesztett, könyveket adott ki (1935 RévaiNagyLex. C5717, 266) | [a fordítás] igyekszik visszaadni a burját [népi] eposz minden ősi jellegzetességét (1971 Képes Géza 9323051, 56).

II. fn 3A1

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’többségében a Bajkál-tó vidékén, az Oroszországhoz tartozó Burjátföld Autonóm Köztársaságban, kisebb részben Mongóliában és Kínában élő, a mongol nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő nép, ill. ennek egy csoportja’ ❖ a’ napnyugoti Indiának lakosi, a’ tunguzok és a’ burétok, a’ himlőt és a fakadékokat ördögöknek tartyák (1790 Verseghy Ferenc 7033004, 196) | Eleink az Istent Tangrinak nevezték egykor. A Burátok is az Istent Tengerinek mondják (1801 Sándor István C1532, 71) | [Miklós cár] fogadta a budhista burjétek-küldöttségét, a kik orosz alattvalók (1902 Budapesti Hírlap dec. 2. C4690, 6) | [a belső-ázsiai mongol népek közé] sorozhatók a Baikal-tó körül lakó buriatok (1911 RévaiNagyLex. C5699, 358) | A mongoloknál, tubinceknál, burjátoknál, jakutoknál a birkózás a nagy ünnepségek látnivalója (1985 László Gyula¹ 2007011, 342).

1a. ’e néphez tartozó személy’ ❖ [a zene ritmusát érzi] minden ember, a’ kiben tsak egy morzsányi érzékenység vagyon: a’ Burét és a’ Kaschinz a’ Szibériai puſztákban […] ſzinte úgy, mint a’ fínomabb-hallású hajdani Görög (1792 Verseghy Ferenc ford. 7448017, 207) | [az Irkutszki Kormányzóság bennszülött lakosai közt] a legszámosabbak a burjatok (1895 PallasLex. CD02) | A szojotok, karagaszok, burjátok között végzett gyűjtőmunka célja a sámánhit minél több emlékének felkutatása volt (1999 Új Könyvek CD29).

2. (Nyelvt) ’e nép által beszélt, a mongol nyelvcsaládba tartozó, a halha mongolhoz közel álló nyelv’ ❖ A mongol [nyelvcsalád] legismertebb tagjai: a kalmük (Asztrachán és Orenburg környékén), a khalkha (a mai Mongol Népköztársaságban), a burját (Szibériában a Bajkál-tótól nyugatra, délre és keletre) (1937 Zsirai Miklós 9805001, 19) | burját: a mongol nyelvcsaládhoz tartozó […] nyelv, amelyet Burjátföldön (Oroszo.) kb. 300 ezer, továbbá a szomszédos két – Irkutszk és Csita területeihez tartozó – nemzeti körzetben (uszty-ordai és agai burját) összesen kb. 50 ezer, valamint Mongóliában kb. 70 ezer, Kínában 5 ezer fő beszél (1995 MagyarNagyLex. C5817, 784).

ÖE: ~-mongol.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

burjét lásd burját
burját melléknév és főnév
burát I. 13A II. 3A1 (rég)
burét I. 13D II. 3D1 (rég)
burjét I. 13D II. 3D1 (rég)
I. melléknév 13A
1.
többségében a Bajkál-tó vidékén, az Oroszországhoz tartozó Burjátföld Autonóm Köztársaságban, kisebb részben Mongóliában és Kínában élő, a mongol nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő 〈nép〉, ill. e néphez tartozó, ilyen származású 〈személy〉
Az egész mongol népcsalád […] három fő törzsből áll. Először a’ tulajdonképi mongolból, melly Mongolhon vagy is Gobi tartomány’ keleti felét lakja. 2-szor a’ burätből, az előbbitől éjszakra, a’ Bajkal tó, és Nertschinsk körül Sziberiában. 3-szor az ölőtből, melly […] az európaiaknál a’ Kalmükk név alatt ismeretes
(1850 Reguly Antal)
Burjét v.vagy buraët, dél-szibériai mongol eredetű, de a XIV. sz.század óta orosz vérrel keveredett nép orosz fenhatóság alatt Irkutszk kormányzóságban
(1912 RévaiNagyLex.)
egy vad burját vadászt
(1936 Illyés Gyula)
[a monda szerint] a jó szellemek küldte saskeselyűtől egy burját asszonynak fia született, s ez a csodaszülött lett az első sámán
(1973 e. Pais Dezső)
2. (tulajdonnév részeként is)
e néppel kapcs., azzal összefüggő, arra vonatk.
Szobájában egymás mellett állnak a keresztyén szent szobrok meg a Buddha-bálvány és a burját Sjadei Hahe meg a Bafomet-idol
(1888 Jókai Mór)
[1917 után Szibériában] Oroszország kötelékében szovjet-köztársaságok alakultak, külön irkutszki autonom burjét területtel
(1925 RévaiNagyLex.)
[Sebestyén Gyula] hatalmas adatismeretre támaszkodva – lapp, szamojéd, osztják, vogul, altaji török, jakut, burját és tungúz példákat idézve – jelöli ki a mágikus erejű dob északeurázsiai elterjedtségi területét
(1972 Diószegi Vilmos)
[1990-ben] a Burját Legfelső Tanács szovjet szocialista köztársaságnak kiáltja ki az addigi autonóm köztársaságot és nyilatkozatot fogad el Burjátia állami szuverenitásáról
(1991 Tények könyve)
3. (Nyelvt is)
e nép által beszélt 〈nyelv〉, ill. ilyen nyelvű v. e nyelvvel kapcs.
Burjét nyelv, grammatikáját s szótárát Castrén hagyatékából adta ki Schiefner (Pétervár 1857)
(1893 PallasLex.)
[Aharamba Agvan Dorgyev tibeti államférfi] igyekezett a műveltséget terjeszteni Tibetben, új burjét ábécét szerkesztett, könyveket adott ki
(1935 RévaiNagyLex.)
[a fordítás] igyekszik visszaadni a burját [népi] eposz minden ősi jellegzetességét
(1971 Képes Géza)
II. főnév 3A1
1. (hat ne-vel, tbsz-ban)
többségében a Bajkál-tó vidékén, az Oroszországhoz tartozó Burjátföld Autonóm Köztársaságban, kisebb részben Mongóliában és Kínában élő, a mongol nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélő nép, ill. ennek egy csoportja
a’ napnyugoti Indiának lakosi, a’ tunguzok és a’ burétok, a’ himlőt és a fakadékokat ördögöknek tartyák
(1790 Verseghy Ferenc)
Eleink az Istent Tangrinak nevezték egykor. A Burátok is az Istent Tengerinek mondják
(1801 Sándor István)
[Miklós cár] fogadta a budhista burjétek-küldöttségét, a kik orosz alattvalók
(1902 Budapesti Hírlap dec. 2.)
[a belső-ázsiai mongol népek közé] sorozhatók a Baikal-tó körül lakó buriatok
(1911 RévaiNagyLex.)
A mongoloknál, tubinceknál, burjátoknál, jakutoknál a birkózás a nagy ünnepségek látnivalója
(1985 László Gyula¹)
1a.
e néphez tartozó személy
[a zene ritmusát érzi] minden ember, a’ kiben tsak egy morzsányi érzékenység vagyon: a’ Burét és a’ Kaschinz a’ Szibériai puſztákban […] ſzinte úgy, mint a’ fínomabb-hallású hajdani Görög
(1792 Verseghy Ferenc ford.)
[az Irkutszki Kormányzóság bennszülött lakosai közt] a legszámosabbak a burjatok
(1895 PallasLex.)
A szojotok, karagaszok, burjátok között végzett gyűjtőmunka célja a sámánhit minél több emlékének felkutatása volt
(1999 Új Könyvek)
2. (Nyelvt)
e nép által beszélt, a mongol nyelvcsaládba tartozó, a halha mongolhoz közel álló nyelv
A mongol [nyelvcsalád] legismertebb tagjai: a kalmük (Asztrachán és Orenburg környékén), a khalkha (a mai Mongol Népköztársaságban), a burját (Szibériában a Bajkál-tótól nyugatra, délre és keletre)
(1937 Zsirai Miklós)
burját: a mongol nyelvcsaládhoz tartozó […] nyelv, amelyet Burjátföldön (Oroszo.Oroszország) kb.körülbelül 300 ezer, továbbá a szomszédos két – Irkutszk és Csita területeihez tartozó – nemzeti körzetben (uszty-ordai és agai burját) összesen kb.körülbelül 50 ezer, valamint Mongóliában kb.körülbelül 70 ezer, Kínában 5 ezer fő beszél
(1995 MagyarNagyLex.)
ÖE: burját-mongol
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások