búskomorság fn 3A8

1. ’tartós és erős lehangoltság, kedvetlenség mint érzés, állapot’ ❖ gyengéd szivű leányát … csaknem búskomorságba fajuló szomorúságba meríté [halála] (1832 Mulattató ford. C3235, 82) | A tetemes veszteség vagy változtathatlan szenvedés miatti búskomorság csak kevéssé különbözik a búslakodástól (1861 Mátray Gábor 8300003, 82) | [a kávéházban] egy-egy francia ült búskomorságban, egy-egy sárga arc derengett a szögletben, egy ujsághoz ragadt bajusszal, egy kis csésze kávé mellett (1929 Szomory Dezső 9683001, 125) | egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy még nagyon sokáig tart a háború. Előbb türelmetlenkedtünk, aztán búskomorságba estünk, végül elfásultunk, s nem vártunk semmire (1944 Németh Andor 9480003, 80) | Délutánonként gyakran rám tör a búskomorság, estére már semmi kedvem élni, aztán megint egy fellobbanás este kilenc után. Reggel tiszta fej, munkavágy (1989 Konrád György 9351007, 645).

1a. (ritk) ’ennek jele, kül. az arcon’ ❖ A szaladó kutyának a vadászat hevében oly vérszomjazó s éjeteg szemében ekkor kimondhatlan búskomorság s gyöngédségi érzet ült (1843 Récsi Emil ford.–Sand 8389001, 36) | Lajos értette Marie arcán azt a búskomorságot (1877 Jókai Mór CD18) | Egy felvillanó mosoly elűzte Pálma arcáról a búskomorságot (1880 Jókai Mór CD18).

1b. (ritk) ’vminek a lehangoló, elszomorító volta’ ❖ Az elhagyott telkek búskomorságát érzi e helyen minden régi pesti ember (1921 Krúdy Gyula CD54).

2. (Orvos is/nem szakny) ’a lelki működések tartós gátoltságában és állandó kedvetlenségben megnyilvánuló kóros állapot, depresszió’ ❖ később legmélyebb búskomorsággá enyhült állapota (1843 Nagy Ignác ford.–Paalzow C3275, 53) | [Kálmán] búskomorsága évről évre gyógyíthatlanabbá lett; került minden szórakozást, minden társaságot, legkedvencebb tanyája volt ez a kert (1865 Jókai Mór CD18) | Az elsőleges tébolyodottságnál a téveszmék minden indulatos alap nélkül elsőlegesen, mindennemű kedélyváltozás nélkül keletkeznek, ez a megkülönböztető kórismei jel a tébolyodottság és a téveszmékkel járó búskomorság és dühösség között (őrültség némely szerzők szerint) (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 138) | Cirkuláris elmezavar, azon kórkép, melyben a mánia tünetei a búskomorság tüneteivel [váltakoznak] (1893 PallasLex. CD02) | 18 éves korában jelentkezett a betegsége búskomorsággal és félelmekkel; bizonyára mindenféle más tünettel is (1957 Benedek István 9041009, 270).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

búskomorság főnév 3A8
1.
tartós és erős lehangoltság, kedvetlenség mint érzés, állapot
gyengéd szivű leányát … csaknem búskomorságba fajuló szomorúságba meríté [halála]
(1832 Mulattató ford.)
A tetemes veszteség vagy változtathatlan szenvedés miatti búskomorság csak kevéssé különbözik a búslakodástól
(1861 Mátray Gábor)
[a kávéházban] egy-egy francia ült búskomorságban, egy-egy sárga arc derengett a szögletben, egy ujsághoz ragadt bajusszal, egy kis csésze kávé mellett
(1929 Szomory Dezső)
egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy még nagyon sokáig tart a háború. Előbb türelmetlenkedtünk, aztán búskomorságba estünk, végül elfásultunk, s nem vártunk semmire
(1944 Németh Andor)
Délutánonként gyakran rám tör a búskomorság, estére már semmi kedvem élni, aztán megint egy fellobbanás este kilenc után. Reggel tiszta fej, munkavágy
(1989 Konrád György)
1a. (ritk)
ennek jele, kül. az arcon
A szaladó kutyának a vadászat hevében oly vérszomjazó s éjeteg szemében ekkor kimondhatlan búskomorság s gyöngédségi érzet ült
(1843 Récsi Emil ford.Sand)
Lajos értette Marie arcán azt a búskomorságot
(1877 Jókai Mór)
Egy felvillanó mosoly elűzte Pálma arcáról a búskomorságot
(1880 Jókai Mór)
1b. (ritk)
vminek a lehangoló, elszomorító volta
Az elhagyott telkek búskomorságát érzi e helyen minden régi pesti ember
(1921 Krúdy Gyula)
2. (Orvos is/nem szakny)
a lelki működések tartós gátoltságában és állandó kedvetlenségben megnyilvánuló kóros állapot, depresszió
később legmélyebb búskomorsággá enyhült állapota
(1843 Nagy Ignác ford.Paalzow)
[Kálmán] búskomorsága évről évre gyógyíthatlanabbá lett; került minden szórakozást, minden társaságot, legkedvencebb tanyája volt ez a kert
(1865 Jókai Mór)
Az elsőleges tébolyodottságnál a téveszmék minden indulatos alap nélkül elsőlegesen, mindennemű kedélyváltozás nélkül keletkeznek, ez a megkülönböztető kórismei jel a tébolyodottság és a téveszmékkel járó búskomorság és dühösség között (őrültség némely szerzők szerint)
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
Cirkuláris elmezavar, azon kórkép, melyben a mánia tünetei a búskomorság tüneteivel [váltakoznak]
(1893 PallasLex.)
18 éves korában jelentkezett a betegsége búskomorsággal és félelmekkel; bizonyára mindenféle más tünettel is
(1957 Benedek István)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások