ár¹ fn 2A

1. ’árunak pénzben kifejezett értéke’ ❖ a’ vékony gyapjunak, mindenkor meg-marad az ö illendö árra, és a’ Fabrikáſok [= a gyártók]-is, nagyobb árron kedveebben veſzik azt (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 98) | mérsékelt árért tiszta lakást ’s jó asztalt találni (1844 Tóth Lőrinc 8490017, 18) | Tetemes csökkenés várható az árakban […] Olcsó lesz a kenyér (1904 Thury Zoltán 8479015, 274) | – Potom áron – elvesztegetni? (1931 Oláh Gábor CD10) | liberalizálták az árak többségét (1991 Heti Világgazdaság ford. 2014019, 33) | A fogyasztói ár a termelői áron felül a nagy- és kiskereskedelmi árréseket tartalmazza (1998 Tények könyve CD37) ára van vminek ’nagy értéke van vminek a piacon, jól eladható vmi’ ❖ borainknak ára lesz (1807 Kazinczy Ferenc C2557, 497) | lesz tavaszra tudom ára a szénának (1841 Kovács Pál² 8251001, 74) | A mi van, az olcsó, nincsen semmi ára (1854 Arany János C0656, 79) | A földnek nincs most ára (1885 Tolnai Lajos C4202, 149) | piacra termelt, de gabonájának nem volt ára (1952 Pach Zsigmond Pál 9504001, 230).

1a. (birtokszóként -n raggal, hsz-szerűen) (rég) ’értékének megfelelő összegért’ ❖ Árrán kérem: Pretium offero (1810 Simai Kristóf C3748, 72) | Isten neki! árán kérik lyányomat, biz én od’adom! (1861 Fáy András¹ C1720, 116) | egy kocsi dinnyét adott el Szabadkán. Árán vették (1898 Móra István C3208, 95).

2. ’áru értékének megfelelő pénzösszeg’ ❖ Árkosi Barabás Mihály őkegyelmitől kiváltván Köntés Ferenc egy darab szántóföldet, melyet minthogy megtrágyázott és a trágyázás után csak két ugarszeren volt birodalmában, pretendálja [= követeli] a trágyázás árát (1781 A rendtartó székely falu 7154031, 163) | Ha kell, eladom még a két lovamat is, voksokat veszek az árán, de megmutatjuk, isten úgy segéljen, János királynak, hogy ez lesz a követünk (1897 Mikszáth Kálmán 8312011, 77) | ott a sok májusi cseresznye, aminek árából egy malac is kitelne (1955 Sütő András 9620005, 88).

3. (egysz 3. sz-ű birt szjellel, jelzőként is) (/nyj) ’rendsz. pénzben kifejezett ellenértéke, csereértéke vminek’ ❖ Ángliából ſok ezer ſterling font árra üſt pénz Hollandiába vitetett (1795 Németh László¹ 7246003, 89) | Fraknónn, Neustienn, ’s Wiezenenn a’ hol jóféle almák teremnek. Maga Fraknó, 5000 forint árra gyümltsöt is adott már el, egy eſzendbenn (1799 Magyar Hírmondó 7444179, 841) | [Hiripi] az utósó itcét már ki sem tudta fizetni … egy szennyes, rongyos zsebkendőt adott az árába (1846 Petőfi Sándor C3509, 50) | Ebben az üzletben tíz fillér ára érdekeltsége sem volt (1954 Vidor Miklós 9778002, 198).

4. ’Vmely cselekedetnek, magatartásnak az erkölcsi (ellen)értéke.’

4a. ’vmiért meghozott áldozat, erőfeszítés’ ❖ Ha ſzeretett, a’ leg-nagyobb tékozlásokat vitte véghez, és a’ bújaságnak ára soha sem lehetett eltte nagy (1789 Vitéz Imre ford.–Dusch 7155002, 203) | Ne mondjátok, hogy semmi a vers! […] mert legnagyobb kincs, melynek ára a szenvedés (1920 Babits Mihály C0695) | az ily csábító bölcsességnek bizonyos lemondás az ára (1958 Gyergyai Albert 9202011, 34) ára van vminek (vmilyen) áldozatot, erőfeszítést kíván vmi’ ❖ Világhirt, gazdagságot, dicsőséget […] Ennek azonban nagy ára van (1922 Csathó Kálmán 9086002, 95) | tapasztalatból tudta, hogy mindennek ára van a földön, ő eddig minden parányi örömért keményen megfizetett (1972 Kertész Ákos 9327001, 75) | a szabadságnak ára van (1992 Bossányi Katalin 2027034, 35).

4b. (-n raggal, hsz-szerűen, rendsz. ált, ill. kérdő nm-i jelzővel)(vmilyen) erőfeszítést téve, áldozatot hozva, kockázatot, ill. vmi rosszat vállalva’ ❖ Áron vegyétek-meg az időt (1775 Aranka György ford.–Drelincourt C5210, 279) | Azt az örömet ugyan nem szeretném ily drága áron megvásárlani (1816 Kazinczy Ferenc 8228111, 143) | Bátyám […], mi áron nyerhetem meg bocsánatát? Mindenre kész vagyok, mindenre… (1845 Petőfi Sándor C3503, 9) | pénzt akar szerezni bármi áron (1913 Babits Mihály C0694, 165) | Ő a gőzfürdőben semmi áron sem akart levetkőzni (1924 Kosztolányi Dezső 9359001, 145) | [Mátyás] birodalmi álmokat szőtt, s igen nagy áron fölösleges területi hódításokkal terhelte meg hazáját (1983 Cs. Szabó László 9093002, 165).

4c. ’vminek súlyos v. kellemetlen következménye, büntetése’ ❖ halál legyen ára csalának [= cselének] (1790–1796 Dayka Gábor ford.–Vergilius 7075008, 96) | Meglehet, hogy az [ti. a cár] megkegyelmez neki, de ennek az lesz az ára, hogy az ő befolyása megsemmisül (1879 Jókai Mór C2305) | a baklövésért súlyos árat fizetett (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 589) megadja az árát ’megfizet, megbűnhődik vmiért’ ❖ Nemes János úr iúkorában ért nagy előmenetelt […]. De ugyan megadá az árát, mert majd többet szállott alá, mint amennyire felhágott volt (1779 Rettegi György 7282005, 407) | Egyszer életében vállalt magára Maszlaczky úr emberbaráti szerepet, annak is […] megadta az árát (1854 Jókai Mór C2244, 181) | rosz tanács ez, melynek első sorban te fogod megadni az árát (1891 Cziklay Lajos 8075004, 86) | bölcsesség s tapasztalat El nem múló javunk, melyért Bőven fizettünk drága bért. Én is, ha mindezt jól tudom: Megadtam árát egykoron (1983 Mészöly Dezső ford.–Jean de Meung 9437017, 185).

4d. ’vmiért kapott jutalom, fizetség, megbecsülés’ ❖ borostyán lehet fáradságunk ára (1789 Batsányi János 7023013, 24) | mi volt munkája és küzdelmi ára? (1859 Szász Károly² 8426023, 278) | Kék csönd, te légy már harcaimnak ára, Hol a galamb és az öröm lebeg (1918 Juhász Gyula¹ C2454, 141).

5. (ritk) ’vminek, vkinek az értéke, fontossága’ ❖ Betsüld meg lelkedet, mellyel Teremtö Ura ugy meg nemetet, hogy a’ forgó Ég alatt nintsen oly látſzatos teremtmény, ſe kints, mely árát fel érje (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley 7097001, 4) | bajtárs! Mért nem jösz csatára? Illy legénynek, mint te, ott van ám nagy ára (1846 Arany János 8014001, 103) nincsen ára vminek (rég, átv is) ’felbecsülhetetlen értékű, megfizethetetlen’ ❖ Méltóság az asszony, mikor gyermekeket Szül véredben s nevel derék embereket. Bötsüllyed, mert nintsen ára érdemének (1797–1801 Bessenyei György¹ 7044016, 322) | A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

Ö: alap~, átlag~, becs~, darab~, egység~, fel~, hely~, irány~, reklám~, uzsora~, vétel~.

ÖE: ~becslő, ~drágulás, ~ingadozás, ~jelentés, ~mérséklés, ~szökkenés, ~táblázat.

Sz: árú.

Vö. CzF. ár³; ÉrtSz. ár¹; SzólKm. ár¹; ÉKsz. ár¹; SzT. ár¹; ÚMTsz. ár¹

ár¹ főnév 2A
1.
árunak pénzben kifejezett értéke
a’ vékony gyapjunak, mindenkor meg-marad az ö illendö árra, és a’ Fabrikáſok [= a gyártók]-is, nagyobb árron kedveebben veſzik azt
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
mérsékelt árért tiszta lakást ’s jó asztalt találni
(1844 Tóth Lőrinc)
Tetemes csökkenés várható az árakban […] Olcsó lesz a kenyér
(1904 Thury Zoltán)
– Potom áron – elvesztegetni?
(1931 Oláh Gábor)
liberalizálták az árak többségét
(1991 Heti Világgazdaság ford.)
A fogyasztói ár a termelői áron felül a nagy- és kiskereskedelmi árréseket tartalmazza
(1998 Tények könyve)
ára van vminek
nagy értéke van vminek a piacon, jól eladható vmi
borainknak ára lesz
(1807 Kazinczy Ferenc)
lesz tavaszra tudom ára a szénának
(1841 Kovács Pál²)
A mi van, az olcsó, nincsen semmi ára
(1854 Arany János)
A földnek nincs most ára
(1885 Tolnai Lajos)
piacra termelt, de gabonájának nem volt ára
(1952 Pach Zsigmond Pál)
1a. (birtokszóként -n raggal, hsz-szerűen) (rég)
értékének megfelelő összegért
Árrán kérem: Pretium offero
(1810 Simai Kristóf)
Isten neki! árán kérik lyányomat, biz én od’adom!
(1861 Fáy András¹)
egy kocsi dinnyét adott el Szabadkán. Árán vették
(1898 Móra István)
2.
áru értékének megfelelő pénzösszeg
Árkosi Barabás Mihály őkegyelmitől kiváltván Köntés Ferenc egy darab szántóföldet, melyet minthogy megtrágyázott és a trágyázás után csak két ugarszeren volt birodalmában, pretendálja [= követeli] a trágyázás árát
(1781 A rendtartó székely falu)
Ha kell, eladom még a két lovamat is, voksokat veszek az árán, de megmutatjuk, isten úgy segéljen, János királynak, hogy ez lesz a követünk
(1897 Mikszáth Kálmán)
ott a sok májusi cseresznye, aminek árából egy malac is kitelne
(1955 Sütő András)
3. (egysz 3. sz-ű birt szjellel, jelzőként is) (/nyj)
rendsz. pénzben kifejezett ellenértéke, csereértéke vminek
Ángliából ſok ezer ſterling font árra üſt pénz Hollandiába vitetett
(1795 Németh László¹)
Fraknónn, Neustienn, ’s Wiezenenn a’ hol jóféle almák teremnek. Maga Fraknó, 5000 forint árra gyümltsöt is adott már el, egy eſzendbenn
(1799 Magyar Hírmondó)
[Hiripi] az utósó itcét már ki sem tudta fizetni … egy szennyes, rongyos zsebkendőt adott az árába
(1846 Petőfi Sándor)
Ebben az üzletben tíz fillér ára érdekeltsége sem volt
(1954 Vidor Miklós)
4.
Vmely cselekedetnek, magatartásnak az erkölcsi (ellen)értéke.
4a.
vmiért meghozott áldozat, erőfeszítés
Ha ſzeretett, a’ leg-nagyobb tékozlásokat vitte véghez, és a’ bújaságnak ára soha sem lehetett eltte nagy
(1789 Vitéz Imre ford.Dusch)
Ne mondjátok, hogy semmi a vers! […] mert legnagyobb kincs, melynek ára a szenvedés
(1920 Babits Mihály)
az ily csábító bölcsességnek bizonyos lemondás az ára
(1958 Gyergyai Albert)
ára van vminek
(vmilyen) áldozatot, erőfeszítést kíván vmi
Világhirt, gazdagságot, dicsőséget […] Ennek azonban nagy ára van
(1922 Csathó Kálmán)
tapasztalatból tudta, hogy mindennek ára van a földön, ő eddig minden parányi örömért keményen megfizetett
(1972 Kertész Ákos)
a szabadságnak ára van
(1992 Bossányi Katalin)
4b. (-n raggal, hsz-szerűen, rendsz. ált, ill. kérdő nm-i jelzővel)
(vmilyen) erőfeszítést téve, áldozatot hozva, kockázatot, ill. vmi rosszat vállalva
Áron vegyétek-meg az időt
(1775 Aranka György ford.Drelincourt)
Azt az örömet ugyan nem szeretném ily drága áron megvásárlani
(1816 Kazinczy Ferenc)
Bátyám […], mi áron nyerhetem meg bocsánatát? Mindenre kész vagyok, mindenre…
(1845 Petőfi Sándor)
pénzt akar szerezni bármi áron
(1913 Babits Mihály)
Ő a gőzfürdőben semmi áron sem akart levetkőzni
(1924 Kosztolányi Dezső)
[Mátyás] birodalmi álmokat szőtt, s igen nagy áron fölösleges területi hódításokkal terhelte meg hazáját
(1983 Cs. Szabó László)
4c.
vminek súlyos v. kellemetlen következménye, büntetése
halál legyen ára csalának [= cselének]
(1790–1796 Dayka Gábor ford.Vergilius)
Meglehet, hogy az [ti. a cár] megkegyelmez neki, de ennek az lesz az ára, hogy az ő befolyása megsemmisül
(1879 Jókai Mór)
a baklövésért súlyos árat fizetett
(1974 Munkácsi Miklós)
megadja az árát
megfizet, megbűnhődik vmiért
Nemes János úr iúkorában ért nagy előmenetelt […]. De ugyan megadá az árát, mert majd többet szállott alá, mint amennyire felhágott volt
(1779 Rettegi György)
Egyszer életében vállalt magára Maszlaczky úr emberbaráti szerepet, annak is […] megadta az árát
(1854 Jókai Mór)
rosz tanács ez, melynek első sorban te fogod megadni az árát
(1891 Cziklay Lajos)
bölcsesség s tapasztalat El nem múló javunk, melyért Bőven fizettünk drága bért. Én is, ha mindezt jól tudom: Megadtam árát egykoron
(1983 Mészöly Dezső ford.Jean de Meung)
4d.
vmiért kapott jutalom, fizetség, megbecsülés
borostyán lehet fáradságunk ára
(1789 Batsányi János)
mi volt munkája és küzdelmi ára?
(1859 Szász Károly²)
Kék csönd, te légy már harcaimnak ára, Hol a galamb és az öröm lebeg
(1918 Juhász Gyula¹)
5. (ritk)
vminek, vkinek az értéke, fontossága
Betsüld meg lelkedet, mellyel Teremtö Ura ugy meg nemetet, hogy a’ forgó Ég alatt nintsen oly látſzatos teremtmény, ſe kints, mely árát fel érje
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
bajtárs! Mért nem jösz csatára? Illy legénynek, mint te, ott van ám nagy ára
(1846 Arany János)
nincsen ára vminek (rég, átv is)
felbecsülhetetlen értékű, megfizethetetlen
Méltóság az asszony, mikor gyermekeket Szül véredben s nevel derék embereket. Bötsüllyed, mert nintsen ára érdemének
(1797–1801 Bessenyei György¹)
A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne
(1996 Katolikus Biblia ford.)
ÖE: árbecslő, árdrágulás, áringadozás, árjelentés, ármérséklés, árszökkenés, ártáblázat
Sz: árú
Vö. CzF. ár³; ÉrtSz. ár¹; SzólKm. ár¹; ÉKsz. ár¹; SzT. ár¹; ÚMTsz. ár¹

ár² fn 2A4

1. ’áramló, hullámzó víztömeg, ill. ennek sodrása’ ❖ Nem mindég azon egy ſzín [= szintű] a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad (1774 Révai Miklós ford. 7283004, 14) | eggy patak’ csendes árja, Melly öntözi kertünket (1815 Kis János¹ 8240013, 19) | Vészét kitárja Sós tenger árja (1868 Győry Vilmos ford. C1974, 109) | Egyszer a nap süt, majd meg az őszi eső ver, s úszik a sok pici csónak ezer evezővel. Megindul az árban a khároni csónak (1966 Simon István 9601006, 25).

1a. ’folyóvíz (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a medréből kilépő folyó szétáradó vize’ ❖ az álom, ’S étel félbe ſzakatt gyakran? vagy el hordta vizek Árja (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | A’ Nilus árja idején csónakokon, máskor pedig ſzáraz lábbal lehet azon által járni (1803 Decsy Sámuel 7078020, 29) | [a falon] perczről perczre magasabb vízállást mutatott a növekedő ár (1854 Jókai Mór C2244, 179) | Patak! tudod-e: nemsokára itt lesz a tavaszi ár (1925 Babits Mihály C0695, 328) | Jött egy korai olvadás, egyszer csak megindult az ár s elvitte és összetörte a malmot (1939 Móricz Zsigmond C5087, 119).

1b. ’a tengerszint emelkedése az árapály során; dagály’ ❖ tengeri ár és apály (1841 Széchenyi István CD1501) | árban és apályon – Szirt a habok közt – hűséged megálljon! (1860 Arany János 8014103, 298) | [delta] olyan folyóvizek torkolatánál képződik, melyek […] oly tengeröbölbe ömlenek, ahol az ár és apály közötti különbség csekély (1893 PallasLex. CD02) | Az ár és apály közötti szintkülönbség ebben az öbölben egy kisebbfajta torony magasságát is meghaladja (1974 Rákos Sándor 9550036, 46).

1c. (irod) ’〈a vér〉 áramlása, keringése’ ❖ ne járja Sziveink a vér zavarékos árja (1784 Ákáb István C0575, 29) | A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat (1928 Tóth Árpád C4230, 169).

2. ’Kifogyhatatlannak látszó sokasága, bősége vminek.’

2a. (irod) ’könnyek patakzása, ömlése’ ❖ Knyveinek árja az halotra tsorgott (1775 Kónyi János ford.–Gessner C2732, 140) | Bágyadtságom ha bézárja Néha fáradt szememet, Kinyitja könnyeim’ árja, ’S mossa halvány képemet (1797–1799 Berzsenyi Dániel 8054006, 14) | Suttogsz, könnyed árja foly, És a szived zakatol (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Shelley 9359438, 47) | a könnyek árja s a felcsukló zokogás (1964 Gárdos Mariska 9174001, 52).

2b. ’hang, levegő, fény stb. bőséges áradása, terjedése’ ❖ önté nyögésének árját (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 53) | bűbájjal önti Fénye árját a’ világra (1846 Pájer Antal 8344003, 12) | A hangszerekbül édes hangok árja Özönlött (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164005, 281) | az édes levegő árjában (1928 Tóth Árpád C4230, 143).

2c. ’beszéd, szó, panasz stb. áradata, szűnni nem akaró özöne’ ❖ átkok árjával fizeti (1815 Kis János¹ 8240018, 99) | Vagy tán tőled ered sajnos panaszoknak ez árja? (1817 Vörösmarty Mihály 8524005, 44) | az édes vallomások árja (1867–1897 Endrődi Sándor 8125002, 224) | Félbeszakítottam beszéde árját (1962 Rónay György ford.–Goethe 9573056, 195).

2d. ’vminek, pl. cselekedetnek, eseménynek, gondolatnak nem szűnő, szakadatlan sora’ ❖ Gonoszságnak árja (1779 e. Faludi Ferenc C1664, 153) | a bajok árja (1802 k. Fazekas Mihály 8138045, 62) | az új eszmék árja (1843 Kemény Zsigmond 8235001, 21) | Körülöttünk már tíz holdtölte óta a csodáknak … árja zuhog (1919 Krúdy Gyula C2843, 138).

3. ’emberek, embercsoportok mozgó tömege, áradata’ ❖ büszkén végigpillanta gyülöngő Bajnokain, s tenger bolgár, s görög ezredek árján (1825 Vörösmarty Mihály 8524376, 124) | Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet (1898 Pekár Gyula C3459, 78) | Itt Párisban is jön nyáron így, parkok zöldje között az elandalodott emberek árja (1933 Radnóti Miklós 9543051, 43).

4. ’érzelem, indulat eláradása, elhatalmasodása’ ❖ a’ setétes bokrokban magamat búmnak árjaiban usztatom (1774 Kónyi János ford.–Kotzebue C2740, 171) | [Zrínyi] csatákban tölté életét, hol a lelkesedés legtöbbet határoz. Ilyenkor átengedé magát honszerelmi érzete árjainak (1848 Vasvári Pál C4683, 73) | a népdüh felkorbácsolt vad árja (1880 Jakab Elek C2189, 57) | az apáról fia felé sodró szeretet árja (1961 e. Hatvany Lajos 9229001, 210).

5. ’események, folyamatok magával ragadó, sodró ereje’ ❖ Ludányi is a’ nagy-világ’ árjába vetette magát (1808 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel C2550, 194) | a világnak vannak nézetei, […] melyekhez a pályáját megalapítni akaró iunak okvetlen alkalmazkodnia kell, ha az ár ellen úszni nem akar (1867 Rádl Ödön 8382001, 4) | Azokban a napokban ritka erkölcsi bátorság kellett volna ahhoz, hogy valaki az ár ellen úszni merészeljen (1884 Kvassay Ede C2870, 238) | a forradalom árjába (1900 Gyulai Pál 8173039, 399) | A közöny és elmaradottság árjában a múlt század végén Bourneville az egyetlen vigasztaló jelenség: ez az apostoli türelmű elmegyógyász (1957 Benedek István 9041008, 227) (az) ár ellen úszik ’szembefordul, szembeszáll vmivel, kül. a közvéleménnyel’ ❖ Mindenkinek kellemetlen vagyok – érzem ezt. Ár ellen úszom (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502) sodródik az árral ’vmilyen hatást tehetetlenül elszenved, elvisel’ ❖ De csak úgy sodródott az árral (1909 Móricz Zsigmond 9462034, 19) | Magyarország tehetetlenül sodródik az árral és a németek szövetségeseként a vesztesek oldalán találja magát (1999 Természet Világa CD50) úszik az árral ’a többség hatásának engedve, es. megalkuvó módon cselekszik’ ❖ ne úszszanak az árral (1878 Mikszáth Kálmán C3119, 156) | az árral úsztam és semmit a világon nem tettem, mint mulattam (1904 Magyar Nyelv C0357, 89) | A Clerambault hőse nem mint egyéniség kezdi: úszik az árral (1955 Benedek Marcell 9042006, 185) | puhán utánaengedni a tömegnyomásnak, úszni az árral (1996 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’vminek, pl. életnek, felejtésnek a megállíthatatlan folyamata, ellenállhatatlan sodra’ ❖ S ha elesnek a felejtés árja Foly sírjukon s neveiken végig (1848 Petőfi Sándor 8366427, 193) | Előre csak önhitten az útadon, Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von (1863 Madách Imre 8284006, 543) | Engem a tömegbe Vitt az élet árja (1899 Ady Endre C0537, 399) | nálam erősebb lét árja ragad, visz, emel (1946–1956 Keresztury Dezső 9326035, 21).

5b. ’〈az idő〉 folyása, múlása’ ❖ az annyi idő árjában elmaradozott gyöngyei felkerestetését … reménylhetnéd (1825 Nátly József C3311, 7) | az idők kegyetlen árja (1924 Bókay János CD10) | az idő rohanó árja nekünk is meghozta a napot, hol ügyeink felett komolyan gondolkozhatunk (1948 Mérei Gyula C3082, 194).

J: áradás, áradat.

Ö: fény~, illat~, jég~, könny~, szökő~, tenger~, víz~, zöld~.

Fr: föld, szem.

ÖE: ~dagály, ~horgony, ~özön.

Vö. CzF. ár²; ÉrtSz. ár²; SzólKm. ár²; TESz. ár²; ÉKsz. ár²; SzT. ár²; ÚMTsz. ár²

ár² főnév 2A4
1.
áramló, hullámzó víztömeg, ill. ennek sodrása
Nem mindég azon egy ſzín [= szintű] a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad
(1774 Révai Miklós ford.)
eggy patak’ csendes árja, Melly öntözi kertünket
(1815 Kis János¹)
Vészét kitárja Sós tenger árja
(1868 Győry Vilmos ford.)
Egyszer a nap süt, majd meg az őszi eső ver, s úszik a sok pici csónak ezer evezővel. Megindul az árban a khároni csónak
(1966 Simon István)
1a.
folyóvíz (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a medréből kilépő folyó szétáradó vize
az álom, ’S étel félbe ſzakatt gyakran? vagy el hordta vizek Árja
(1777 Baróti Szabó Dávid)
A’ Nilus árja idején csónakokon, máskor pedig ſzáraz lábbal lehet azon által járni
(1803 Decsy Sámuel)
[a falon] perczről perczre magasabb vízállást mutatott a növekedő ár
(1854 Jókai Mór)
Patak! tudod-e: nemsokára itt lesz a tavaszi ár
(1925 Babits Mihály)
Jött egy korai olvadás, egyszer csak megindult az ár s elvitte és összetörte a malmot
(1939 Móricz Zsigmond)
1b.
a tengerszint emelkedése az árapály során; dagály
tengeri ár és apály
(1841 Széchenyi István)
árban és apályon – Szirt a habok közt – hűséged megálljon!
(1860 Arany János)
[delta] olyan folyóvizek torkolatánál képződik, melyek […] oly tengeröbölbe ömlenek, ahol az ár és apály közötti különbség csekély
(1893 PallasLex.)
Az ár és apály közötti szintkülönbség ebben az öbölben egy kisebbfajta torony magasságát is meghaladja
(1974 Rákos Sándor)
1c. (irod)
〈a vér〉 áramlása, keringése
ne járja Sziveink a vér zavarékos árja
(1784 Ákáb István)
A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat
(1928 Tóth Árpád)
2.
Kifogyhatatlannak látszó sokasága, bősége vminek.
2a. (irod)
könnyek patakzása, ömlése
Knyveinek árja az halotra tsorgott
(1775 Kónyi János ford.Gessner)
Bágyadtságom ha bézárja Néha fáradt szememet, Kinyitja könnyeim’ árja, ’S mossa halvány képemet
(1797–1799 Berzsenyi Dániel)
Suttogsz, könnyed árja foly, És a szived zakatol
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Shelley)
a könnyek árja s a felcsukló zokogás
(1964 Gárdos Mariska)
2b.
hang, levegő, fény stb. bőséges áradása, terjedése
önté nyögésének árját
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
bűbájjal önti Fénye árját a’ világra
(1846 Pájer Antal)
A hangszerekbül édes hangok árja Özönlött
(1865 Greguss Gyula ford.Camões)
az édes levegő árjában
(1928 Tóth Árpád)
2c.
beszéd, szó, panasz stb. áradata, szűnni nem akaró özöne
átkok árjával fizeti
(1815 Kis János¹)
Vagy tán tőled ered sajnos panaszoknak ez árja?
(1817 Vörösmarty Mihály)
az édes vallomások árja
(1867–1897 Endrődi Sándor)
Félbeszakítottam beszéde árját
(1962 Rónay György ford.Goethe)
2d.
vminek, pl. cselekedetnek, eseménynek, gondolatnak nem szűnő, szakadatlan sora
Gonoszságnak árja
(1779 e. Faludi Ferenc)
a bajok árja
(1802 k. Fazekas Mihály)
az új eszmék árja
(1843 Kemény Zsigmond)
Körülöttünk már tíz holdtölte óta a csodáknak … árja zuhog
(1919 Krúdy Gyula)
3.
emberek, embercsoportok mozgó tömege, áradata
büszkén végigpillanta gyülöngő Bajnokain, s tenger bolgár, s görög ezredek árján
(1825 Vörösmarty Mihály)
Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet
(1898 Pekár Gyula)
Itt Párisban is jön nyáron így, parkok zöldje között az elandalodott emberek árja
(1933 Radnóti Miklós)
4.
érzelem, indulat eláradása, elhatalmasodása
a’ setétes bokrokban magamat búmnak árjaiban usztatom
(1774 Kónyi János ford.Kotzebue)
[Zrínyi] csatákban tölté életét, hol a lelkesedés legtöbbet határoz. Ilyenkor átengedé magát honszerelmi érzete árjainak
(1848 Vasvári Pál)
a népdüh felkorbácsolt vad árja
(1880 Jakab Elek)
az apáról fia felé sodró szeretet árja
(1961 e. Hatvany Lajos)
5.
események, folyamatok magával ragadó, sodró ereje
Ludányi is a’ nagy-világ’ árjába vetette magát
(1808 Kazinczy Ferenc ford.Marmontel)
a világnak vannak nézetei, […] melyekhez a pályáját megalapítni akaró iunak okvetlen alkalmazkodnia kell, ha az ár ellen úszni nem akar
(1867 Rádl Ödön)
Azokban a napokban ritka erkölcsi bátorság kellett volna ahhoz, hogy valaki az ár ellen úszni merészeljen
(1884 Kvassay Ede)
a forradalom árjába
(1900 Gyulai Pál)
A közöny és elmaradottság árjában a múlt század végén Bourneville az egyetlen vigasztaló jelenség: ez az apostoli türelmű elmegyógyász
(1957 Benedek István)
(az) ár ellen úszik
szembefordul, szembeszáll vmivel, kül. a közvéleménnyel
Mindenkinek kellemetlen vagyok – érzem ezt. Ár ellen úszom
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
sodródik az árral
vmilyen hatást tehetetlenül elszenved, elvisel
De csak úgy sodródott az árral
(1909 Móricz Zsigmond)
Magyarország tehetetlenül sodródik az árral és a németek szövetségeseként a vesztesek oldalán találja magát
(1999 Természet Világa)
úszik az árral
a többség hatásának engedve, es. megalkuvó módon cselekszik
ne úszszanak az árral
(1878 Mikszáth Kálmán)
az árral úsztam és semmit a világon nem tettem, mint mulattam
(1904 Magyar Nyelv)
A Clerambault hőse nem mint egyéniség kezdi: úszik az árral
(1955 Benedek Marcell)
puhán utánaengedni a tömegnyomásnak, úszni az árral
(1996 Magyar Hírlap)
5a.
vminek, pl. életnek, felejtésnek a megállíthatatlan folyamata, ellenállhatatlan sodra
S ha elesnek a felejtés árja Foly sírjukon s neveiken végig
(1848 Petőfi Sándor)
Előre csak önhitten az útadon, Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von
(1863 Madách Imre)
Engem a tömegbe Vitt az élet árja
(1899 Ady Endre)
nálam erősebb lét árja ragad, visz, emel
(1946–1956 Keresztury Dezső)
5b.
〈az idő〉 folyása, múlása
az annyi idő árjában elmaradozott gyöngyei felkerestetését … reménylhetnéd
(1825 Nátly József)
az idők kegyetlen árja
(1924 Bókay János)
az idő rohanó árja nekünk is meghozta a napot, hol ügyeink felett komolyan gondolkozhatunk
(1948 Mérei Gyula)
Fr: föld, szem
ÖE: árdagály, árhorgony, árözön
Vö. CzF. ár²; ÉrtSz. ár²; SzólKm. ár²; TESz. ár²; ÉKsz. ár²; SzT. ár²; ÚMTsz. ár²

ár³ fn 4A12

(bőr lyukasztására való) hegyes végű nyeles szerszám’ ❖ tr [=] ár (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 89) | [A tarisznya] oldalait és a fenekét széles árral körös-körül liggatták s a lyukakon kötésnek kétágú szíjjat húztak keresztül (1911 Malonyay Dezső CD07) | bábosok vagyunk, kötelet verünk, kötjük a kaskát, bárddal szólunk a fának, árral cipőnek, lókantárnak, foltot a lukas kannára kezeink zengőn kalapálnak (1956 Nagy László² 9473055, 96) | az élezett vagy a hegyezett csonttal, árral préselt vonalas, ill. pontozással alakított minta (1977 NéprajziLex. CD47).

Vö. CzF. ár⁴; ÉrtSz. ár³; SzólKm. ár³; TESz. ár³; ÉKsz. ár³; ÚMTsz. ár³

ár³ főnév 4A12
(bőr lyukasztására való) hegyes végű nyeles szerszám
tr [=] ár
(1784 Baróti Szabó Dávid)
[A tarisznya] oldalait és a fenekét széles árral körös-körül liggatták s a lyukakon kötésnek kétágú szíjjat húztak keresztül
(1911 Malonyay Dezső)
bábosok vagyunk, kötelet verünk, kötjük a kaskát, bárddal szólunk a fának, árral cipőnek, lókantárnak, foltot a lukas kannára kezeink zengőn kalapálnak
(1956 Nagy László²)
az élezett vagy a hegyezett csonttal, árral préselt vonalas, ill.illetve pontozással alakított minta
(1977 NéprajziLex.)
Vö. CzF. ár; ÉrtSz. ár³; SzólKm. ár³; TESz. ár³; ÉKsz. ár³; ÚMTsz. ár³

ár⁴ fn 2A4

’〈területmértékként:〉 száz négyzetméternek megfelelő területmérték’ ❖ 1 ár […] oly négyszög, melynek minden oldala 10 m (1893 PallasLex. CD02) | a királyi öl kétféle – törvényes és szokásos – méretét véve alapul, a hold nagysága 30.625 és 89.655 ár […] közt ingadozhat (1928 Hóman Bálint CD42) | 1 magyar hold = 1200 négyszögöl = 43,160 ár (1991 Magyar néprajz CD47).

a. (jelzőként) ’ennek megfelelő nagyságú’ ❖ Nyugat-Indiában 25 ár földbe 1600–2000 ananászt ültetnek (1893 PallasLex. CD02) | Kollektivizálás után, 1962-ben 30 ár földet lehetett a bennvalóból (a településen belül található házhely, udvar, kert) megtartani (2000 Magyar néprajz CD47).

Vö. ÉrtSz. ár⁴; TESz. ár⁴; ÉKsz. ár⁴; ÚMTsz. ár⁴

ár főnév 2A4
〈területmértékként:〉 száz négyzetméternek megfelelő területmérték
1 ár […] oly négyszög, melynek minden oldala 10 m
(1893 PallasLex.)
a királyi öl kétféle – törvényes és szokásos – méretét véve alapul, a hold nagysága 30.625 és 89.655 ár […] közt ingadozhat
(1928 Hóman Bálint)
1 magyar hold = 1200 négyszögöl = 43,160 ár
(1991 Magyar néprajz)
a. (jelzőként)
ennek megfelelő nagyságú
Nyugat-Indiában 25 ár földbe 1600–2000 ananászt ültetnek
(1893 PallasLex.)
Kollektivizálás után, 1962-ben 30 ár földet lehetett a bennvalóból (a településen belül található házhely, udvar, kert) megtartani
(2000 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz. ár; TESz. ár; ÉKsz. ár; ÚMTsz. ár

ár- (előtagként)

’árunak pénzben kifejezett értéke’ ❖ áralakulás fn (sajtó) | az áralakulás a valuta-ingadozások szempontjából (1891 Akadémiai Értesítő C0012, 45) | A községi, illetve a városi tanácsok […] felhatalmazást kaptak az áralakulás ellenőrzésére, s ha szükséges, az árak maximálására (1958 Népszabadság márc. 6. C1499, 6) | A januári áralakulás alapján az éves áralakulásra vonatkozóan természetesen még nem lehet teljes bizonyossággal következtetéseket levonni (1995 Magyar Hírlap CD09)  árcsökkenés fn | Devalvatio: … árcsökkenés (1835 Kunoss Endre C2852, 26) | A számtalan kis nyomda letörte ugyan a monopóliumokat, jelentős árcsökkenés azonban mégsem következett be (1991 Végh Ferenc 2037010, 1484)  áremelés fn | azzal köttessék meg a szerződés, kinek levelében … legnagyobb határozott vételár ígértetik; a fölbontás után újabb ígéretnek, vagy áremelésnek hely nem adatván (1863 Deák Ferenc C1367, 309) | Az áremelés következtében […] a villamos művek 22,4 milliárddal növelné bevételeit (1994 Magyar Hírlap CD09)  áremelkedés fn | Napi renden van a panasz a termesztmények, s az élet feltartására szükséges szerek áremelkedése ellen fővárosunkban (1845 Pesti Divatlap C3837, 1028) | Az áremelkedések hatására tehát az emberek többet költenek fogyasztási cikkekre (1985 Szurkos Mária 1151001, 6)  áresés fn (Ker) | emelkedő külföldi árakkal ágiónk csökken és megfordítva áreséssel emelkedik (1899 Akadémiai Értesítő C0013, 583) | vissza akarták fogni a [kőolaj]termelést, hogy a hideg idő elmúltával megakadályozzák a várható áresést (1991 Heti Világgazdaság 2014004, 15)  árfelhajtás fn (Ker) | a bécsi mészáros-ipartársulat elnöke, számos bécsi sertésbizományos ellen a nagy áremelkedés alkalmával árfelhajtás miatt följelentést tett (1915 Budapesti Hírlap okt. 16. C4703, 13) | Az indokolatlan árfelhajtás megakadályozása érdekében […] több búzára kiviteli engedélyt nem adtak ki (1996 Magyar Hírlap CD09)  árleszállítás fn | Az árleszállitás, meg a társaskocsi hiánya … ujjmutatókul szolgálhattak volna (1860 Ormós Zsigmond C3364, 130) | A kormány a fegyverszünet aláírása után azonnal árleszállítást hajtott végre és az állami áruházakban is, a szabadpiacon is erősen lementek a közszükségleti cikkek árai (1953 Szabad Nép aug. 8. C0400, 3) | Lett ugye a földosztás, később csináltak árleszállításokat (1973 László-Bencsik Sándor 9383003, 314).

ár- (előtagként)
árunak pénzben kifejezett értéke
áralakulás főnév (sajtó)
az áralakulás a valuta-ingadozások szempontjából
(1891 Akadémiai Értesítő)
A községi, illetve a városi tanácsok […] felhatalmazást kaptak az áralakulás ellenőrzésére, s ha szükséges, az árak maximálására
(1958 Népszabadság márc. 6.)
A januári áralakulás alapján az éves áralakulásra vonatkozóan természetesen még nem lehet teljes bizonyossággal következtetéseket levonni
(1995 Magyar Hírlap)
árcsökkenés főnév
Devalvatio: … árcsökkenés
(1835 Kunoss Endre)
A számtalan kis nyomda letörte ugyan a monopóliumokat, jelentős árcsökkenés azonban mégsem következett be
(1991 Végh Ferenc)
áremelés főnév
azzal köttessék meg a szerződés, kinek levelében … legnagyobb határozott vételár ígértetik; a fölbontás után újabb ígéretnek, vagy áremelésnek hely nem adatván
(1863 Deák Ferenc)
Az áremelés következtében […] a villamos művek 22,4 milliárddal növelné bevételeit
(1994 Magyar Hírlap)
áremelkedés főnév
Napi renden van a panasz a termesztmények, s az élet feltartására szükséges szerek áremelkedése ellen fővárosunkban
(1845 Pesti Divatlap)
Az áremelkedések hatására tehát az emberek többet költenek fogyasztási cikkekre
(1985 Szurkos Mária)
áresés főnév (Ker)
emelkedő külföldi árakkal ágiónk csökken és megfordítva áreséssel emelkedik
(1899 Akadémiai Értesítő)
vissza akarták fogni a [kőolaj]termelést, hogy a hideg idő elmúltával megakadályozzák a várható áresést
(1991 Heti Világgazdaság)
árfelhajtás főnév (Ker)
a bécsi mészáros-ipartársulat elnöke, számos bécsi sertésbizományos ellen a nagy áremelkedés alkalmával árfelhajtás miatt följelentést tett
(1915 Budapesti Hírlap okt. 16.)
Az indokolatlan árfelhajtás megakadályozása érdekében […] több búzára kiviteli engedélyt nem adtak ki
(1996 Magyar Hírlap)
árleszállítás főnév
Az árleszállitás, meg a társaskocsi hiánya … ujjmutatókul szolgálhattak volna
(1860 Ormós Zsigmond)
A kormány a fegyverszünet aláírása után azonnal árleszállítást hajtott végre és az állami áruházakban is, a szabadpiacon is erősen lementek a közszükségleti cikkek árai
(1953 Szabad Nép aug. 8.)
Lett ugye a földosztás, később csináltak árleszállításokat
(1973 László-Bencsik Sándor)

Beállítások