ár² fn 2A4

1. ’áramló, hullámzó víztömeg, ill. ennek sodrása’ ❖ Nem mindég azon egy ſzín [= szintű] a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad (1774 Révai Miklós ford. 7283004, 14) | eggy patak’ csendes árja, Melly öntözi kertünket (1815 Kis János¹ 8240013, 19) | Vészét kitárja Sós tenger árja (1868 Győry Vilmos ford. C1974, 109) | Egyszer a nap süt, majd meg az őszi eső ver, s úszik a sok pici csónak ezer evezővel. Megindul az árban a khároni csónak (1966 Simon István 9601006, 25).

1a. ’folyóvíz (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a medréből kilépő folyó szétáradó vize’ ❖ az álom, ’S étel félbe ſzakatt gyakran? vagy el hordta vizek Árja (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 14) | A’ Nilus árja idején csónakokon, máskor pedig ſzáraz lábbal lehet azon által járni (1803 Decsy Sámuel 7078020, 29) | [a falon] perczről perczre magasabb vízállást mutatott a növekedő ár (1854 Jókai Mór C2244, 179) | Patak! tudod-e: nemsokára itt lesz a tavaszi ár (1925 Babits Mihály C0695, 328) | Jött egy korai olvadás, egyszer csak megindult az ár s elvitte és összetörte a malmot (1939 Móricz Zsigmond C5087, 119).

1b. ’a tengerszint emelkedése az árapály során; dagály’ ❖ tengeri ár és apály (1841 Széchenyi István CD1501) | árban és apályon – Szirt a habok közt – hűséged megálljon! (1860 Arany János 8014103, 298) | [delta] olyan folyóvizek torkolatánál képződik, melyek […] oly tengeröbölbe ömlenek, ahol az ár és apály közötti különbség csekély (1893 PallasLex. CD02) | Az ár és apály közötti szintkülönbség ebben az öbölben egy kisebbfajta torony magasságát is meghaladja (1974 Rákos Sándor 9550036, 46).

1c. (irod) ’〈a vér〉 áramlása, keringése’ ❖ ne járja Sziveink a vér zavarékos árja (1784 Ákáb István C0575, 29) | A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat (1928 Tóth Árpád C4230, 169).

2. ’Kifogyhatatlannak látszó sokasága, bősége vminek.’

2a. (irod) ’könnyek patakzása, ömlése’ ❖ Knyveinek árja az halotra tsorgott (1775 Kónyi János ford.–Gessner C2732, 140) | Bágyadtságom ha bézárja Néha fáradt szememet, Kinyitja könnyeim’ árja, ’S mossa halvány képemet (1797–1799 Berzsenyi Dániel 8054006, 14) | Suttogsz, könnyed árja foly, És a szived zakatol (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Shelley 9359438, 47) | a könnyek árja s a felcsukló zokogás (1964 Gárdos Mariska 9174001, 52).

2b. ’hang, levegő, fény stb. bőséges áradása, terjedése’ ❖ önté nyögésének árját (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225006, 53) | bűbájjal önti Fénye árját a’ világra (1846 Pájer Antal 8344003, 12) | A hangszerekbül édes hangok árja Özönlött (1865 Greguss Gyula ford.–Camões 8164005, 281) | az édes levegő árjában (1928 Tóth Árpád C4230, 143).

2c. ’beszéd, szó, panasz stb. áradata, szűnni nem akaró özöne’ ❖ átkok árjával fizeti (1815 Kis János¹ 8240018, 99) | Vagy tán tőled ered sajnos panaszoknak ez árja? (1817 Vörösmarty Mihály 8524005, 44) | az édes vallomások árja (1867–1897 Endrődi Sándor 8125002, 224) | Félbeszakítottam beszéde árját (1962 Rónay György ford.–Goethe 9573056, 195).

2d. ’vminek, pl. cselekedetnek, eseménynek, gondolatnak nem szűnő, szakadatlan sora’ ❖ Gonoszságnak árja (1779 e. Faludi Ferenc C1664, 153) | a bajok árja (1802 k. Fazekas Mihály 8138045, 62) | az új eszmék árja (1843 Kemény Zsigmond 8235001, 21) | Körülöttünk már tíz holdtölte óta a csodáknak … árja zuhog (1919 Krúdy Gyula C2843, 138).

3. ’emberek, embercsoportok mozgó tömege, áradata’ ❖ büszkén végigpillanta gyülöngő Bajnokain, s tenger bolgár, s görög ezredek árján (1825 Vörösmarty Mihály 8524376, 124) | Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet (1898 Pekár Gyula C3459, 78) | Itt Párisban is jön nyáron így, parkok zöldje között az elandalodott emberek árja (1933 Radnóti Miklós 9543051, 43).

4. ’érzelem, indulat eláradása, elhatalmasodása’ ❖ a’ setétes bokrokban magamat búmnak árjaiban usztatom (1774 Kónyi János ford.–Kotzebue C2740, 171) | [Zrínyi] csatákban tölté életét, hol a lelkesedés legtöbbet határoz. Ilyenkor átengedé magát honszerelmi érzete árjainak (1848 Vasvári Pál C4683, 73) | a népdüh felkorbácsolt vad árja (1880 Jakab Elek C2189, 57) | az apáról fia felé sodró szeretet árja (1961 e. Hatvany Lajos 9229001, 210).

5. ’események, folyamatok magával ragadó, sodró ereje’ ❖ Ludányi is a’ nagy-világ’ árjába vetette magát (1808 Kazinczy Ferenc ford.–Marmontel C2550, 194) | a világnak vannak nézetei, […] melyekhez a pályáját megalapítni akaró iunak okvetlen alkalmazkodnia kell, ha az ár ellen úszni nem akar (1867 Rádl Ödön 8382001, 4) | Azokban a napokban ritka erkölcsi bátorság kellett volna ahhoz, hogy valaki az ár ellen úszni merészeljen (1884 Kvassay Ede C2870, 238) | a forradalom árjába (1900 Gyulai Pál 8173039, 399) | A közöny és elmaradottság árjában a múlt század végén Bourneville az egyetlen vigasztaló jelenség: ez az apostoli türelmű elmegyógyász (1957 Benedek István 9041008, 227) (az) ár ellen úszik ’szembefordul, szembeszáll vmivel, kül. a közvéleménnyel’ ❖ Mindenkinek kellemetlen vagyok – érzem ezt. Ár ellen úszom (1978 Jékely Zoltán ford.–Széchenyi CD1502) sodródik az árral ’vmilyen hatást tehetetlenül elszenved, elvisel’ ❖ De csak úgy sodródott az árral (1909 Móricz Zsigmond 9462034, 19) | Magyarország tehetetlenül sodródik az árral és a németek szövetségeseként a vesztesek oldalán találja magát (1999 Természet Világa CD50) úszik az árral ’a többség hatásának engedve, es. megalkuvó módon cselekszik’ ❖ ne úszszanak az árral (1878 Mikszáth Kálmán C3119, 156) | az árral úsztam és semmit a világon nem tettem, mint mulattam (1904 Magyar Nyelv C0357, 89) | A Clerambault hőse nem mint egyéniség kezdi: úszik az árral (1955 Benedek Marcell 9042006, 185) | puhán utánaengedni a tömegnyomásnak, úszni az árral (1996 Magyar Hírlap CD09).

5a. ’vminek, pl. életnek, felejtésnek a megállíthatatlan folyamata, ellenállhatatlan sodra’ ❖ S ha elesnek a felejtés árja Foly sírjukon s neveiken végig (1848 Petőfi Sándor 8366427, 193) | Előre csak önhitten az útadon, Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von (1863 Madách Imre 8284006, 543) | Engem a tömegbe Vitt az élet árja (1899 Ady Endre C0537, 399) | nálam erősebb lét árja ragad, visz, emel (1946–1956 Keresztury Dezső 9326035, 21).

5b. ’〈az idő〉 folyása, múlása’ ❖ az annyi idő árjában elmaradozott gyöngyei felkerestetését … reménylhetnéd (1825 Nátly József C3311, 7) | az idők kegyetlen árja (1924 Bókay János CD10) | az idő rohanó árja nekünk is meghozta a napot, hol ügyeink felett komolyan gondolkozhatunk (1948 Mérei Gyula C3082, 194).

J: áradás, áradat.

Ö: fény~, illat~, jég~, könny~, szökő~, tenger~, víz~, zöld~.

Fr: föld, szem.

ÖE: ~dagály, ~horgony, ~özön.

Vö. CzF. ár²; ÉrtSz. ár²; SzólKm. ár²; TESz. ár²; ÉKsz. ár²; SzT. ár²; ÚMTsz. ár²

ár² főnév 2A4
1.
áramló, hullámzó víztömeg, ill. ennek sodrása
Nem mindég azon egy ſzín [= szintű] a’ tenger is, ím’ lásd, Most melyly mélyen apad, most magas árja dagad
(1774 Révai Miklós ford.)
eggy patak’ csendes árja, Melly öntözi kertünket
(1815 Kis János¹)
Vészét kitárja Sós tenger árja
(1868 Győry Vilmos ford.)
Egyszer a nap süt, majd meg az őszi eső ver, s úszik a sok pici csónak ezer evezővel. Megindul az árban a khároni csónak
(1966 Simon István)
1a.
folyóvíz (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a medréből kilépő folyó szétáradó vize
az álom, ’S étel félbe ſzakatt gyakran? vagy el hordta vizek Árja
(1777 Baróti Szabó Dávid)
A’ Nilus árja idején csónakokon, máskor pedig ſzáraz lábbal lehet azon által járni
(1803 Decsy Sámuel)
[a falon] perczről perczre magasabb vízállást mutatott a növekedő ár
(1854 Jókai Mór)
Patak! tudod-e: nemsokára itt lesz a tavaszi ár
(1925 Babits Mihály)
Jött egy korai olvadás, egyszer csak megindult az ár s elvitte és összetörte a malmot
(1939 Móricz Zsigmond)
1b.
a tengerszint emelkedése az árapály során; dagály
tengeri ár és apály
(1841 Széchenyi István)
árban és apályon – Szirt a habok közt – hűséged megálljon!
(1860 Arany János)
[delta] olyan folyóvizek torkolatánál képződik, melyek […] oly tengeröbölbe ömlenek, ahol az ár és apály közötti különbség csekély
(1893 PallasLex.)
Az ár és apály közötti szintkülönbség ebben az öbölben egy kisebbfajta torony magasságát is meghaladja
(1974 Rákos Sándor)
1c. (irod)
〈a vér〉 áramlása, keringése
ne járja Sziveink a vér zavarékos árja
(1784 Ákáb István)
A vérem titokzatos árja Hajtotta bennem muzsikára A vágyakat
(1928 Tóth Árpád)
2.
Kifogyhatatlannak látszó sokasága, bősége vminek.
2a. (irod)
könnyek patakzása, ömlése
Knyveinek árja az halotra tsorgott
(1775 Kónyi János ford.Gessner)
Bágyadtságom ha bézárja Néha fáradt szememet, Kinyitja könnyeim’ árja, ’S mossa halvány képemet
(1797–1799 Berzsenyi Dániel)
Suttogsz, könnyed árja foly, És a szived zakatol
(1921 Kosztolányi Dezső ford.Shelley)
a könnyek árja s a felcsukló zokogás
(1964 Gárdos Mariska)
2b.
hang, levegő, fény stb. bőséges áradása, terjedése
önté nyögésének árját
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
bűbájjal önti Fénye árját a’ világra
(1846 Pájer Antal)
A hangszerekbül édes hangok árja Özönlött
(1865 Greguss Gyula ford.Camões)
az édes levegő árjában
(1928 Tóth Árpád)
2c.
beszéd, szó, panasz stb. áradata, szűnni nem akaró özöne
átkok árjával fizeti
(1815 Kis János¹)
Vagy tán tőled ered sajnos panaszoknak ez árja?
(1817 Vörösmarty Mihály)
az édes vallomások árja
(1867–1897 Endrődi Sándor)
Félbeszakítottam beszéde árját
(1962 Rónay György ford.Goethe)
2d.
vminek, pl. cselekedetnek, eseménynek, gondolatnak nem szűnő, szakadatlan sora
Gonoszságnak árja
(1779 e. Faludi Ferenc)
a bajok árja
(1802 k. Fazekas Mihály)
az új eszmék árja
(1843 Kemény Zsigmond)
Körülöttünk már tíz holdtölte óta a csodáknak … árja zuhog
(1919 Krúdy Gyula)
3.
emberek, embercsoportok mozgó tömege, áradata
büszkén végigpillanta gyülöngő Bajnokain, s tenger bolgár, s görög ezredek árján
(1825 Vörösmarty Mihály)
Aztán a góthok barbár árja öntötte el e boldog földet
(1898 Pekár Gyula)
Itt Párisban is jön nyáron így, parkok zöldje között az elandalodott emberek árja
(1933 Radnóti Miklós)
4.
érzelem, indulat eláradása, elhatalmasodása
a’ setétes bokrokban magamat búmnak árjaiban usztatom
(1774 Kónyi János ford.Kotzebue)
[Zrínyi] csatákban tölté életét, hol a lelkesedés legtöbbet határoz. Ilyenkor átengedé magát honszerelmi érzete árjainak
(1848 Vasvári Pál)
a népdüh felkorbácsolt vad árja
(1880 Jakab Elek)
az apáról fia felé sodró szeretet árja
(1961 e. Hatvany Lajos)
5.
események, folyamatok magával ragadó, sodró ereje
Ludányi is a’ nagy-világ’ árjába vetette magát
(1808 Kazinczy Ferenc ford.Marmontel)
a világnak vannak nézetei, […] melyekhez a pályáját megalapítni akaró iunak okvetlen alkalmazkodnia kell, ha az ár ellen úszni nem akar
(1867 Rádl Ödön)
Azokban a napokban ritka erkölcsi bátorság kellett volna ahhoz, hogy valaki az ár ellen úszni merészeljen
(1884 Kvassay Ede)
a forradalom árjába
(1900 Gyulai Pál)
A közöny és elmaradottság árjában a múlt század végén Bourneville az egyetlen vigasztaló jelenség: ez az apostoli türelmű elmegyógyász
(1957 Benedek István)
(az) ár ellen úszik
szembefordul, szembeszáll vmivel, kül. a közvéleménnyel
Mindenkinek kellemetlen vagyok – érzem ezt. Ár ellen úszom
(1978 Jékely Zoltán ford.Széchenyi)
sodródik az árral
vmilyen hatást tehetetlenül elszenved, elvisel
De csak úgy sodródott az árral
(1909 Móricz Zsigmond)
Magyarország tehetetlenül sodródik az árral és a németek szövetségeseként a vesztesek oldalán találja magát
(1999 Természet Világa)
úszik az árral
a többség hatásának engedve, es. megalkuvó módon cselekszik
ne úszszanak az árral
(1878 Mikszáth Kálmán)
az árral úsztam és semmit a világon nem tettem, mint mulattam
(1904 Magyar Nyelv)
A Clerambault hőse nem mint egyéniség kezdi: úszik az árral
(1955 Benedek Marcell)
puhán utánaengedni a tömegnyomásnak, úszni az árral
(1996 Magyar Hírlap)
5a.
vminek, pl. életnek, felejtésnek a megállíthatatlan folyamata, ellenállhatatlan sodra
S ha elesnek a felejtés árja Foly sírjukon s neveiken végig
(1848 Petőfi Sándor)
Előre csak önhitten az útadon, Hidd, hogy te mégy, ha a sors árja von
(1863 Madách Imre)
Engem a tömegbe Vitt az élet árja
(1899 Ady Endre)
nálam erősebb lét árja ragad, visz, emel
(1946–1956 Keresztury Dezső)
5b.
〈az idő〉 folyása, múlása
az annyi idő árjában elmaradozott gyöngyei felkerestetését … reménylhetnéd
(1825 Nátly József)
az idők kegyetlen árja
(1924 Bókay János)
az idő rohanó árja nekünk is meghozta a napot, hol ügyeink felett komolyan gondolkozhatunk
(1948 Mérei Gyula)
Fr: föld, szem
ÖE: árdagály, árhorgony, árözön
Vö. CzF. ár²; ÉrtSz. ár²; SzólKm. ár²; TESz. ár²; ÉKsz. ár²; SzT. ár²; ÚMTsz. ár²

Beállítások