ég¹ tn ige 2b6

1. ’〈tűz〉(vki által szándékoltan) melegítve és világítva lángol’ ❖ Veſzta, ki óltáraidon a’ Szent tüzet ſzüntelen égni látod (1776 Bessenyei György¹ ford.–Lucanus 7044040, 23) | A vizen túl, messzi távolban Pásztorok csöndes tüze ég (1858 Szász Károly² 8426017, 255) | A sparherdben égett a tűz, nagy fazék víz gőzölgött fölötte (1931 Kassák Lajos CD10) | Markológépekkel a tűz továbbterjedését megakadályozó sávot hoztak létre a Pekan várostól nyolc kilométernyire égő tűz körül (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’〈gyúlékony anyag〉 tüzet fogva lángol v. parázslik(, közben eredeti mivoltából vmivé, vmilyenné alakul)’ ❖ Égtek, zúgtak a’ ſzép él-fák (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 14) | Hej, tűz van, tűz van, ég a’ háztető (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 263) | mire hazafutottak, csak égő üszkökre találtak (1889 Pesti Hírlap 8657001, 6) | feketére égett tankok (1945 Illyés Gyula 9274069, 29) | megszokta, hogy időnként porrá ég városuk valamelyik sarka (1983 Cs. Szabó László 9093002, 160).

1b. ’〈meggyújtásra való anyag v. tárgy〉 lángol v. izzik(, és ez a folyamat rajta vmeddig elér)’ ❖ ſok nagy elmének nékem ég tömjénnye (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121004, 158) | Égő pipám kialudott, Alvó szívem meggyúladott (1843 Petőfi Sándor 8366024, 43) | a monogramos havanna is már tövig égett, a polgármester még egy utolsó füstfelhőt fútt, azután eldobta a csutkát (1893 Papp Dániel 8354001, 42) | vigyáz arra, hogy égő cigarettával a szájában ne aludjon el (1929 Krúdy Gyula CD54) | a gyufa egészen a körméig égett (1937 Darvas József CD10) | [Michéle Vasarely] misztikus hangulatot árasztó szobáit gregorián dallamok töltik be, mindenütt gyertyák és illatos füstölők égnek (1998 Lakáskultúra CD39) | a puskaporos hordó gyújtózsinórja már ég (2000 Magyar Hírlap CD09).

1c. (túlzó) ’〈a nagy forgalom kif-ére is: vezeték, berendezés〉 az állandó igénybevételtől felforrósodik’ ❖ ezután a felszólalás és hitvallás után, annak a drótnak, ami az elnök úr pulpitusához vezet, izzani és égnie kellene a reagálásra jelentkezőktől (1991 Országgyűlési Napló CD62) | [a] szavazás előtt tökéletesen működött a lobby, égtek a telefonvonalak még éjszaka is (1997 Magyar Hírlap CD09) | A kedvezményeket bejelentő keddi kormányülés után égtek a telefonok a banknál (2000 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈világítóeszköz, ill. fűtő- v. főzőberendezés〉 meggyújtott v. be-, felkapcsolt állapotban van, miközben világít, ill. melegít’ ❖ Kis játék’ nézö-hely kéſzült-el [az épület] közepén, Szvétnekek égtek, minden ſzegeletén (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 10) | Az oltáron tizenkét gyertya égett (1838 Jósika Miklós 8212011, 133) | égő kemencze (1855 e. Obernyik Károly 8339006, 11) | A kurátoréknál ülünk, égő tűzhely és kis petróleumlámpa világánál (1930 Balogh Edgár 9023002, 26) | Nincs borzasztóbb egy égve felejtett villanykörténél, egy nyitva felejtett vízcsapnál (1972 Tolnai Ottó 2054002, 428) | amikor kiszállt gépjárművéből és megkerülte azt, biztosan látta, hogy a helyzetjelző ég (1994 Magyar Hírlap CD09).

3. (irod, túlzó) ’〈nagy (és tartós) hőségtől〉 felhevül, és nedvességéből veszít vmi’ ❖ nehezebb volt viſzſzá térni a’ munkára, az égö borozdákon ſzenvedni a’ napnak heveégét (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031005, 251) | Ég a napmelegtől a kopár szík sarja (1846 Arany János 8014001, 100) | a cserepessé égett talajra rázúdúlt az özönvíz (1937 Szentiványi Jenő 1145001, 14) | Az óriás kék égbolt alatt napban égő tarlón zötyögött a kocsink (1963 Móricz Virág 9461001, 274).

3a. ’〈étel, ill. egyéb főzött, sütött dolog〉(túl) hosszú ideig v. (túl) magas hőfokon sül, fő, és ezért (vmilyenné válva v. vmihez tapadva) kárt szenved’ ❖ szünetlen forgatás és keverés között főzd a lúggal mintegy fél óráig, arra ügyelvén, hogy a [fehérítendő] vászon az üst oldalához ne égjen (1826 Fáy András¹ 8139012, 107) | Ha mégis nagyon sülne a zsir, és majdnem égni kezdene, akkor a hus alá töltsünk egy pár kanál vizet (1892 Zilahy Ágnes C6079, 145) | Néhány percig forraljuk, közben gyakran kevergetjük, nehogy a mártás a lábos aljához égjen (1986 Frank Júlia et al. CD19) | anyámnak megáll a kanál a kezében. A tojás égett a tűzhelyen (1991 Őrszigethy Erzsébet 2038002, 18).

3b. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vmely testrésznek a bőre erős napsütéstől piros v. (sötét)barna〉’ ❖ Ingvállban van s barnapirosra égett fehér teste telten, formásan kivirit a vászon ing tágas kivágásán (1909 Móricz Zsigmond 9462040, 86) | Szeptember végén a magyar Alföld végeláthatatlan síkján még melegen süt a nap, […] s a feketére égett kezek, melyekben szaporán, ütemes dobogással zuhogva leng a hadarófa, meg-megállnak néha, hogy az ingujjával végigtöröljék az izzadt homlokokat (1931 Sárközi György 9587011, 200) | Leginkább azok vannak veszélyben, akik nyaranta vagy bármikor, ha módjuk adódik egy kis sütkérezésre, igen hamar pecsenyevörösre égnek (1998 Magyar Hírlap CD09).

4. (irod) ’〈vminek a fénye, ill. vmilyen fényben vmi〉(vörös) fényt ver vissza, ill. tükröződik’ ❖ Jer néz [!] a’ Balatont, mikor a’ nap’ reggeli lángja Tükrözetén reszket ’s mikor a’ hold fénnye alatt ég (1799–1802 Berzsenyi Dániel 8054019, 28) | vérszínü világításban égnek szobám falai; az utcákon ijedelmes „tűz! tűz!” kiáltozás hallatszik (1846 Arany János C6504, 18) | piros pelargónia-ágyak közepén színes tükörgolyók égnek a nyári verőfényben (1908 Kaffka Margit CD10) | tiszai tájak égnek a lányok kék szemében (1965 Hatvani Dániel 9228007, 17).

5. ’〈annak kif-ére, hogy vkinek az arca v. egyéb testrésze (láztól, megerőltetéstől v. érzelemtől) forró és piros〉’ ❖ [Etelka] az aſztalhoz méne: […] hogy ég Orczájának eleven tüzeit el-titkolhaa (1786 Dugonics András 7087010, 138) | ég ajakait tsókolgatta (1793 Szűts István ford.–Naubert 7339002, 40) | Szeréna arca még egyre égett – a szégyen miatt (1858 Jókai Mór CD18) | Hasztalan törtem a fejemet, a homlokom égett, lázam növekedék, s határozni még sem valék képes (1887 Vachott Sándorné 8500003, 284) | Miért ácsorog az esőben a mozi előtt? Kire várt? – Magukra – dadogta Jámbor égő fülekkel (1942 Németh Andor 9480001, 41) | arca lázrózsákban égett, szeme kigyúlt (1992 Szeghalmi Elemér 2020013, 85).

5a. ’〈szem〉(szenvedélyesen) csillog, ragyog’ ❖ [A kígyó] szemei ellenem dühös lánggal égnek (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121003, 70) | [a megsebesített vadkannak] ég szeme düh miatt (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | [a fiatal színésznőnek] szép, tiszta az arca, neki aztán van mimikája, lázban égnek a szemei (1999 Magyar Hírlap CD09).

5b. (vál) ’〈erős szándék, érzelem, szenvedély〉 nagy erővel megnyilvánul, hat’ ❖ Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn, Kinek jó tév tz égett kebelébenn (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 10) | kitörő harag ég szivedben (1822 Vörösmarty Mihály 8524092, 193) | [A leány] szemeiben öröm égett (1864 Lauka Gusztáv 8268015, 129) | A pénztelenség rozsdás, bús lakatja kopott ruhákba láncolta szegényt. Így jelent meg, mig szégyen égett arcán (1919–1926 Somlyó Zoltán CD01) | [az országgyűlésnek] egyetlenegy olyan tagja sincs, akiben a változtatás szándéka ne égne (1994 Országgyűlési Napló CD62).

5c. (tárgyragos határozóval is) (biz) ’kudarcot vallva csúfosan szerepel, felsül, ill. erősen szégyelli magát vki’ ❖ ég […] szégyelli magát, zavarban van (1998 Kövecses Zoltán C6262, 71) | A rendőrök most nagyot égtek (1999 Magyar Hírlap CD09) | Nagy Feróék újgazdagnak öltözve égtek a nagyszínpadon (2000 Magyar Hírlap CD09) | Csak azt ne higgye a Főnök, hogy mi nem égünk ezek miatt (2000 Magyar Hírlap CD09).

6. ’〈annak kif-ére, hogy vki a testének vmely részén sajgó, maró v. csípő fájdalmat érez〉’ ❖ Engedd-meg már, hogy öntsem-bé valamellyiket [ti. bort] égö torkomba (1793 Boér Sándor ford.–Kotzebue 7053003, 137) | régi fájdalmaim helye ég és kinoz mostan is (1859 Vachott Sándorné 8500006, 86) | nekivágott a deres legelőnek. Eleinte úgy égett a talpa, mintha tályoggyökeret húztak volna bele (1932 Szabó Pál² CD10) | A vastag téli nadrág átnedvesedett rajtam, csalánszerű szúrásaitól égett a bőröm (1975 Lakatos Menyhért 9377001, 88) | a vendégnek égni kezdett a gyomra (1985 Hegedüs Géza 9233001, 115).

6a. ’〈vki(nek a teste)(sóvárogva) gyötrődik, szenved’ ❖ Egéſz Betegségébe’ ſoha ſem panaſzolkodott. – Néha én reám nézett nedves Szemekkel, és – tsak én érttem kívántt vólna még élni. Így égett Teste, és Tekéntete Vígságot mutatott (1794 Kármán József² 7165004, 154) | bánatban égett ’s epedő várásban (1825 Vörösmarty Mihály 8524381, 43) | Szeretni vágyok, gyötrelemben égve egy másik ajkra rátapasztani lávát sugárzó ajkam, vágyok egy nőre (1905 Kosztolányi Dezső CD01) | [a nem házasok és az özvegyek] ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

6b. (irod)(fájdalmasan) forró érzést okoz vmi’ ❖ Tsontra aſzott nyomorúlt éhség itt sénlik az ég Szomjúságok alatt (1774 Révai Miklós ford.–Révai 7283005, 18) | Dárdacsapás sajgott fájdalmasan égve bokáin (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524376, 119) | ajkaimon forró csókjai égtek (1839 Vajda Péter 8504008, 25) | a testén sajgó botütések, az arcán égő pofonok csakhamar felvilágosították, hogy korántsem volt álom, ami vele történt (1922 Krúdy Gyula CD54) | [a lónak eszébe jut] a térdek kényelmetlen szorítása, a sarkantyúk égő döfése és a zabla kegyetlen erőszaka (1925 Harsányi Zsolt 9226002, 40).

6c. (vál)(vhova hatva) mély (és feltűnően látható) nyomot hagy vmi’ ❖ [Ady] hiába vágyott magát megmutatni, hasztalan szerette volna, hogy szeressék, homlokán már ott égett a bélyeg (1918 Dóczy Jenő CD10) | [Déry Tibor] nyugtalan elméje kanyargós életútján is következetes szenvedéllyel kérdez rá újra meg újra az élményre, mely a szocializmussal való találkozásának szép és nehéz pillanatában égett belé (1966 Ungvári Tamás CD53) | Nem tanácsos „alkoholista”, „ideges”, „összeférhetetlen” hírébe kerülni, mert ha egyszer ránksütötték ezt a bélyeget, ránk ég (1986 Csepeli György 1029002, 84) | Balassa László képei égnek legmélyebben retinánkba, kevesen látnak úgy, mint ő a sajóberegi Lenin kocsmáról szóló filmben (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. (irod) ’vmely érzelemmel megtelve, attól átitatva hevül, ill. lelkesedik vmiért vki’ ❖ Az én paraditsomom egyedl tsak az én kegyeſemnek, mellyért olly’ búzgó ſzeretettel égek, édesget ſzavában, az  tllogó ſzemeiben, és az  kedves ſzájának moſolgós mozgatásában áll (1774 Kónyi János ford. 7190027, 26) | Újra égünk őseink’ honáért (1840 Vörösmarty Mihály 8524287, 11) | büszke dacban égve Az Istenekkel harcra kél (1890 Komjáthy Jenő 8248005, 15) | Kertészné már égett az izgalomtól (1965 Németh László² 9485042, 409) | Égtem a vágytól, hogy egyszer hosszan beszélgethessek [John] Forddal (1990 Nemes Anna ford.–Kazan 2011014, 48).

7a. (fn-i ign-i v. -ra, -re ragos bővítménnyel: rég) (irod) ’mohón vágyakozik vkire, vmire’ ❖ Bajnoki, kopjáknak srdött erdei, minden Számon túl-haladó ſzín-nép! mind égnek az hartzra, És jeledet várják egyedl (1788 Magyar Múzeum ford. 7448002, 56) | Én, autographok gyűjtője s másolója, égék látni a Voltaire levelét, de a generális azt Fóton tartotta (1831 e. Kazinczy Ferenc 8228108, 162) | mindenki tudja, látja Mi kincset hordozok. ’S ég és sovárg utána, Irígyen néz reám (1838 Beöthy Zsigmond 8047005, 36) | égek érte, bírni vágyom őt (1893 Szász Károly² 8426054, 58) | Égek a vízért, jóanyám! (1960 Nagy László² ford. 9473146, 31).

8. (ritk) ’〈munka〉 serényen, lendületesen zajlik, folyik’ ❖ Míg ez [ti. a méhanya] él, ugyan ég a’ munka: ha meg-hal […], véle egygytt az egéſz társaság gyáſzba borúlván el-puſztúl (1782 Veszelszki Antal 7375005, 4) | kévét kötnek, kalangyáznak, Minden sürr forr, ég a dolog (1854 Tompa Mihály CD01) | Lelket üdítő jókedvvel égett a munka a gödöllői művészházakban (1936 Elek Artúr CD10).

Ö: át~, benn, elég¹, fel~, ki~, le~, meg~, oda~, össze~.

ÖU: be~, bele~, hozzá~, rá~, végig~.

Vö. CzF. ég¹; ÉrtSz. ég¹; TESz. ég¹; ÉKsz. ég¹; SzT. ég [1] ; ÚMTsz. ég¹

ég¹ tárgyatlan ige 2b6
1.
〈tűz〉 (vki által szándékoltan) melegítve és világítva lángol
Veſzta, ki óltáraidon a’ Szent tüzet ſzüntelen égni látod
(1776 Bessenyei György¹ ford.Lucanus)
A vizen túl, messzi távolban Pásztorok csöndes tüze ég
(1858 Szász Károly²)
A sparherdben égett a tűz, nagy fazék víz gőzölgött fölötte
(1931 Kassák Lajos)
Markológépekkel a tűz továbbterjedését megakadályozó sávot hoztak létre a Pekan várostól nyolc kilométernyire égő tűz körül
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
〈gyúlékony anyag〉 tüzet fogva lángol v. parázslik(, közben eredeti mivoltából vmivé, vmilyenné alakul)
Égtek, zúgtak a’ ſzép él-fák
(1772 Bessenyei György¹)
Hej, tűz van, tűz van, ég a’ háztető
(1830 Vörösmarty Mihály)
mire hazafutottak, csak égő üszkökre találtak
(1889 Pesti Hírlap)
feketére égett tankok
(1945 Illyés Gyula)
megszokta, hogy időnként porrá ég városuk valamelyik sarka
(1983 Cs. Szabó László)
1b.
〈meggyújtásra való anyag v. tárgy〉 lángol v. izzik(, és ez a folyamat rajta vmeddig elér)
ſok nagy elmének nékem ég tömjénnye
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
Égő pipám kialudott, Alvó szívem meggyúladott
(1843 Petőfi Sándor)
a monogramos havanna is már tövig égett, a polgármester még egy utolsó füstfelhőt fútt, azután eldobta a csutkát
(1893 Papp Dániel)
vigyáz arra, hogy égő cigarettával a szájában ne aludjon el
(1929 Krúdy Gyula)
a gyufa egészen a körméig égett
(1937 Darvas József)
[Michéle Vasarely] misztikus hangulatot árasztó szobáit gregorián dallamok töltik be, mindenütt gyertyák és illatos füstölők égnek
(1998 Lakáskultúra)
a puskaporos hordó gyújtózsinórja már ég
(2000 Magyar Hírlap)
1c. (túlzó)
〈a nagy forgalom kif-ére is: vezeték, berendezés〉 az állandó igénybevételtől felforrósodik
ezután a felszólalás és hitvallás után, annak a drótnak, ami az elnök úr pulpitusához vezet, izzani és égnie kellene a reagálásra jelentkezőktől
(1991 Országgyűlési Napló)
[a] szavazás előtt tökéletesen működött a lobby, égtek a telefonvonalak még éjszaka is
(1997 Magyar Hírlap)
A kedvezményeket bejelentő keddi kormányülés után égtek a telefonok a banknál
(2000 Magyar Hírlap)
2.
〈világítóeszköz, ill. fűtő- v. főzőberendezés〉 meggyújtott v. be-, felkapcsolt állapotban van, miközben világít, ill. melegít
Kis játék’ nézö-hely kéſzült-el [az épület] közepén, Szvétnekek égtek, minden ſzegeletén
(1772 Bessenyei György¹)
Az oltáron tizenkét gyertya égett
(1838 Jósika Miklós)
égő kemencze
(1855 e. Obernyik Károly)
A kurátoréknál ülünk, égő tűzhely és kis petróleumlámpa világánál
(1930 Balogh Edgár)
Nincs borzasztóbb egy égve felejtett villanykörténél, egy nyitva felejtett vízcsapnál
(1972 Tolnai Ottó)
amikor kiszállt gépjárművéből és megkerülte azt, biztosan látta, hogy a helyzetjelző ég
(1994 Magyar Hírlap)
3. (irod, túlzó)
〈nagy (és tartós) hőségtől〉 felhevül, és nedvességéből veszít vmi
nehezebb volt viſzſzá térni a’ munkára, az égö borozdákon ſzenvedni a’ napnak heveégét
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
Ég a napmelegtől a kopár szík sarja
(1846 Arany János)
a cserepessé égett talajra rázúdúlt az özönvíz
(1937 Szentiványi Jenő)
Az óriás kék égbolt alatt napban égő tarlón zötyögött a kocsink
(1963 Móricz Virág)
3a.
〈étel, ill. egyéb főzött, sütött dolog〉 (túl) hosszú ideig v. (túl) magas hőfokon sül, fő, és ezért (vmilyenné válva v. vmihez tapadva) kárt szenved
szünetlen forgatás és keverés között főzd a lúggal mintegy fél óráig, arra ügyelvén, hogy a [fehérítendő] vászon az üst oldalához ne égjen
(1826 Fáy András¹)
Ha mégis nagyon sülne a zsir, és majdnem égni kezdene, akkor a hus alá töltsünk egy pár kanál vizet
(1892 Zilahy Ágnes)
Néhány percig forraljuk, közben gyakran kevergetjük, nehogy a mártás a lábos aljához égjen
(1986 Frank Júlia et al.)
anyámnak megáll a kanál a kezében. A tojás égett a tűzhelyen
(1991 Őrszigethy Erzsébet)
3b.
〈annak kif-ére, hogy vkinek v. vmely testrésznek a bőre erős napsütéstől piros v. (sötét)barna〉
Ingvállban van s barnapirosra égett fehér teste telten, formásan kivirit a vászon ing tágas kivágásán
(1909 Móricz Zsigmond)
Szeptember végén a magyar Alföld végeláthatatlan síkján még melegen süt a nap, […] s a feketére égett kezek, melyekben szaporán, ütemes dobogással zuhogva leng a hadarófa, meg-megállnak néha, hogy az ingujjával végigtöröljék az izzadt homlokokat
(1931 Sárközi György)
Leginkább azok vannak veszélyben, akik nyaranta vagy bármikor, ha módjuk adódik egy kis sütkérezésre, igen hamar pecsenyevörösre égnek
(1998 Magyar Hírlap)
4. (irod)
〈vminek a fénye, ill. vmilyen fényben vmi〉 (vörös) fényt ver vissza, ill. tükröződik
Jer néz [!] a’ Balatont, mikor a’ nap’ reggeli lángja Tükrözetén reszket ’s mikor a’ hold fénnye alatt ég
(1799–1802 Berzsenyi Dániel)
vérszínü világításban égnek szobám falai; az utcákon ijedelmes „tűz! tűz!” kiáltozás hallatszik
(1846 Arany János)
piros pelargónia-ágyak közepén színes tükörgolyók égnek a nyári verőfényben
(1908 Kaffka Margit)
tiszai tájak égnek a lányok kék szemében
(1965 Hatvani Dániel)
5.
〈annak kif-ére, hogy vkinek az arca v. egyéb testrésze (láztól, megerőltetéstől v. érzelemtől) forró és piros〉
[Etelka] az aſztalhoz méne: […] hogy ég Orczájának eleven tüzeit el-titkolhaa
(1786 Dugonics András)
ég ajakait tsókolgatta
(1793 Szűts István ford.Naubert)
Szeréna arca még egyre égett – a szégyen miatt
(1858 Jókai Mór)
Hasztalan törtem a fejemet, a homlokom égett, lázam növekedék, s határozni még sem valék képes
(1887 Vachott Sándorné)
Miért ácsorog az esőben a mozi előtt? Kire várt? – Magukra – dadogta Jámbor égő fülekkel
(1942 Németh Andor)
arca lázrózsákban égett, szeme kigyúlt
(1992 Szeghalmi Elemér)
5a.
〈szem〉 (szenvedélyesen) csillog, ragyog
[A kígyó] szemei ellenem dühös lánggal égnek
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
[a megsebesített vadkannak] ég szeme düh miatt
(1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.Shakespeare)
[a fiatal színésznőnek] szép, tiszta az arca, neki aztán van mimikája, lázban égnek a szemei
(1999 Magyar Hírlap)
5b. (vál)
〈erős szándék, érzelem, szenvedély〉 nagy erővel megnyilvánul, hat
Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn, Kinek jó tév tz égett kebelébenn
(1772 Orczy Lőrinc)
kitörő harag ég szivedben
(1822 Vörösmarty Mihály)
[A leány] szemeiben öröm égett
(1864 Lauka Gusztáv)
A pénztelenség rozsdás, bús lakatja kopott ruhákba láncolta szegényt. Így jelent meg, mig szégyen égett arcán
(1919–1926 Somlyó Zoltán)
[az országgyűlésnek] egyetlenegy olyan tagja sincs, akiben a változtatás szándéka ne égne
(1994 Országgyűlési Napló)
5c. (tárgyragos határozóval is) (biz)
kudarcot vallva csúfosan szerepel, felsül, ill. erősen szégyelli magát vki
ég […] szégyelli magát, zavarban van
(1998 Kövecses Zoltán)
A rendőrök most nagyot égtek
(1999 Magyar Hírlap)
Nagy Feróék újgazdagnak öltözve égtek a nagyszínpadon
(2000 Magyar Hírlap)
Csak azt ne higgye a Főnök, hogy mi nem égünk ezek miatt
(2000 Magyar Hírlap)
6.
〈annak kif-ére, hogy vki a testének vmely részén sajgó, maró v. csípő fájdalmat érez〉
Engedd-meg már, hogy öntsem-bé valamellyiket [ti. bort] égö torkomba
(1793 Boér Sándor ford.Kotzebue)
régi fájdalmaim helye ég és kinoz mostan is
(1859 Vachott Sándorné)
nekivágott a deres legelőnek. Eleinte úgy égett a talpa, mintha tályoggyökeret húztak volna bele
(1932 Szabó Pál²)
A vastag téli nadrág átnedvesedett rajtam, csalánszerű szúrásaitól égett a bőröm
(1975 Lakatos Menyhért)
a vendégnek égni kezdett a gyomra
(1985 Hegedüs Géza)
6a.
〈vki(nek a teste) (sóvárogva) gyötrődik, szenved
Egéſz Betegségébe’ ſoha ſem panaſzolkodott. – Néha én reám nézett nedves Szemekkel, és – tsak én érttem kívántt vólna még élni. Így égett Teste, és Tekéntete Vígságot mutatott
(1794 Kármán József²)
bánatban égett ’s epedő várásban
(1825 Vörösmarty Mihály)
Szeretni vágyok, gyötrelemben égve egy másik ajkra rátapasztani lávát sugárzó ajkam, vágyok egy nőre
(1905 Kosztolányi Dezső)
[a nem házasok és az özvegyek] ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni
(1996 Katolikus Biblia ford.)
6b. (irod)
(fájdalmasan) forró érzést okoz vmi
Tsontra aſzott nyomorúlt éhség itt sénlik az ég Szomjúságok alatt
(1774 Révai Miklós ford.Révai)
Dárdacsapás sajgott fájdalmasan égve bokáin
(1823–1824 Vörösmarty Mihály)
ajkaimon forró csókjai égtek
(1839 Vajda Péter)
a testén sajgó botütések, az arcán égő pofonok csakhamar felvilágosították, hogy korántsem volt álom, ami vele történt
(1922 Krúdy Gyula)
[a lónak eszébe jut] a térdek kényelmetlen szorítása, a sarkantyúk égő döfése és a zabla kegyetlen erőszaka
(1925 Harsányi Zsolt)
6c. (vál)
(vhova hatva) mély (és feltűnően látható) nyomot hagy vmi
[Ady] hiába vágyott magát megmutatni, hasztalan szerette volna, hogy szeressék, homlokán már ott égett a bélyeg
(1918 Dóczy Jenő)
[Déry Tibor] nyugtalan elméje kanyargós életútján is következetes szenvedéllyel kérdez rá újra meg újra az élményre, mely a szocializmussal való találkozásának szép és nehéz pillanatában égett belé
(1966 Ungvári Tamás)
Nem tanácsos „alkoholista”, „ideges”, „összeférhetetlen” hírébe kerülni, mert ha egyszer ránksütötték ezt a bélyeget, ránk ég
(1986 Csepeli György)
Balassa László képei égnek legmélyebben retinánkba, kevesen látnak úgy, mint ő a sajóberegi Lenin kocsmáról szóló filmben
(1997 Magyar Hírlap)
7. (irod)
vmely érzelemmel megtelve, attól átitatva hevül, ill. lelkesedik vmiért vki
Az én paraditsomom egyedl tsak az én kegyeſemnek, mellyért olly’ búzgó ſzeretettel égek, édesget ſzavában, az  tllogó ſzemeiben, és az  kedves ſzájának moſolgós mozgatásában áll
(1774 Kónyi János ford.)
Újra égünk őseink’ honáért
(1840 Vörösmarty Mihály)
büszke dacban égve Az Istenekkel harcra kél
(1890 Komjáthy Jenő)
Kertészné már égett az izgalomtól
(1965 Németh László²)
Égtem a vágytól, hogy egyszer hosszan beszélgethessek [John] Forddal
(1990 Nemes Anna ford.Kazan)
7a. (fn-i ign-i v. -ra, -re ragos bővítménnyel: rég) (irod)
mohón vágyakozik vkire, vmire
Bajnoki, kopjáknak srdött erdei, minden Számon túl-haladó ſzín-nép! mind égnek az hartzra, És jeledet várják egyedl
(1788 Magyar Múzeum ford.)
Én, autographok gyűjtője s másolója, égék látni a Voltaire levelét, de a generális azt Fóton tartotta
(1831 e. Kazinczy Ferenc)
mindenki tudja, látja Mi kincset hordozok. ’S ég és sovárg utána, Irígyen néz reám
(1838 Beöthy Zsigmond)
égek érte, bírni vágyom őt
(1893 Szász Károly²)
Égek a vízért, jóanyám!
(1960 Nagy László² ford.)
8. (ritk)
〈munka〉 serényen, lendületesen zajlik, folyik
Míg ez [ti. a méhanya] él, ugyan ég a’ munka: ha meg-hal […], véle egygytt az egéſz társaság gyáſzba borúlván el-puſztúl
(1782 Veszelszki Antal)
kévét kötnek, kalangyáznak, Minden sürr forr, ég a dolog
(1854 Tompa Mihály)
Lelket üdítő jókedvvel égett a munka a gödöllői művészházakban
(1936 Elek Artúr)
ÖU: beég, beleég, hozzáég, ráég, végigég
Vö. CzF. ég¹; ÉrtSz. ég¹; TESz. ég¹; ÉKsz. ég¹; SzT. ég [1] ; ÚMTsz. ég¹

ég² fn 5B

1. (átv is) ’a föld felett, a magasban elhelyezkedő, boltozatosnak, kupolaformájúnak látszó térség, ill. annak látszólagos teteje; égbolt’ ❖ a’ ſojom madár égig emelkedik (1772 Barcsay Ábrahám 7019037, 19) | László! vitéz iú! kinek drága vére Oly gyászos éjt hozott magyarok egére (1789 Batsányi János 7023013, 21) | a szabad ég alatt háltak (1836 Gaal József 8149003, 17) | nyugalmat keres-e a csillagász, midőn égre szegzett szemekkel átvirrasztja az éjszakákat? (1870 Mentovich Ferenc 8304001, 43) | Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét – aludj el szépen, kis Balázs (1935 József Attila 9282112, 234) | Mintha új csillagok tűnnének fel a hazai demagógia kék egén (1994 Magyar Hírlap CD09) | a brüsszeli prognózisok szerint pár év múlva már csak fél tucatnyi légitársaság fogja uralni Európa egét (1999 Figyelő CD2601) ég íve (rég, vál) ’a szivárvány mint fényjelenség; égív’ ❖ Az ég ivéből egy színt ám szakaszsz ki, Semmid marad (1801 Kazinczy Ferenc CD01) | Igazán és szépen hasonlítod nyelvünket az ég’ ívéhez, de ennek egymásba futó színei kedvetlenebb játékot űznének, ha más sorban váltanák fel egymást, mint a’ hogy következnek (1819 Dessewffy József C2569, 514) | [a pohjolai szűz a Kalevalában] az ég ívén, a szivárványon ül fényes öltözetben (1895 PallasLex. CD02) égnek áll ’mereven feláll, felfelé áll’ ❖ [Lilla mellett] a torz félelem két elrémült alakja, vonásaiból kikelt arcáikkal, kidiózott [= kidülledt] szemekkel s égnek álló hajjal (1846 Jókai Mór CD18) | [a hadnagy] képén égnek álló uborkaorr (1914 Móricz Miklós CD10) | lábaival égnek álló asztal (1940 Jankovich Ferenc CD10) | A megkísértett személyek fején megemelkedik a kalap – ti. hajuk az égnek áll (1980 NéprajziLex. CD47) égnek mered ’ua.’ ❖ rémületében égnek meredt farkkal tovairamodó macska (1848 Bernát Gáspár 8052003, 60) | – Értem. Fiatal vagy még. Nincs türelmed hozzá… Holott – és mutatóujja persze, hogy rögtön égnek meredt – a horgászat […] az elnyűtt, kifáradt idegeknek is orvosa (1956 Urbán Ernő 2005053, 641) | égnek meredő, sprőd, rövid haj (2002 Magyar Hírlap CD09) leszakad az ég ’eső hirtelen, záporszerűen megered, lezúdul’ ❖ jaj, itt a vihar, tele minden felleg torkig, egy perc s leszakad az ég (1931 Budapesti Hírlap febr. 19. C4719, 2) | Aztán mégiscsak leszakadt az ég, vizet okádott a sárkány, és az összes csepűrágót, bámész népet bezavarta a nagy sátorba (1998 Magyar Hírlap CD09) | iszonyatos mennydörgések és istennyilák közepette leszakad az ég (2000 Természet Világa CD50) szakad az ég vkire (vonzat n. is) ’ua.’ ❖ Hogy ha az ég ſzakad nagy záporozáal, Folyó-viz meg-indúl ſzörnyü áradáal (1779 Miháltz István ford.–Vanière 7225009, 7) | hallani lehetett, mint hull alá, szinte koppanó hanggal egy-egy esőcsepp, sebesen, mint a puskagolyó. – De most már aztán csakugyan iparkodjék kend, atyámfia, – biztattam újra az öreget, – különben ránk szakad az ég (1904 Pesti Napló aug. 27. C1516, 1) | Alig indulok el lefelé, rám szakad az ég. Szó szerint ronggyá áztam (1997 Természet Világa CD50).

1a. (az) ég alatt a) (jelzővel is) ’a földön, a világon; a nap alatt’ ❖ ha Kleombrot’ ma a’ Királyért el-veſz, Mi az az Ég alatt, mi römmre leſz[?] (1772 Bessenyei György¹ C1076, 76) | e’ Test rzknek nincs ég alatt mássa (1790 Gvadányi József 7125004, 209) | a házi ur nem a legmeggondolatlanabb gyerek a kerek ég alatt (1847 Pákh Albert 8347012, 264) | te népem, Te legdicsőbb az ég alatt (1895 Palágyi Lajos 8348004, 12) | Az ember rab csak a nagy ég alatt (1907 Juhász Gyula¹ 9284074, 143) | semmi sem méltó az ég alatt, hogy letöröljünk miatta akár egyetlen mosolyt is az ember arcáról! (1966 Sánta Ferenc 9585005, 80) b) (jelzővel) ’a jelzővel meghatározott körülmények között, ill. helyen, területen’ ❖ azon hazát, mellynek ege alatt létezünk, legalább is szeretjük ugy, mint az igazgató választmány (1841 Pesti Hírlap CD61) | Elképzelhető-e, hogy a mai ég alatt egy olyanféle parádés egyéniség, mint Ady, egyáltalán kibontakozhasson? (1931 Németh László² CD10) | Ma, a szocializmus ege alatt válik teljessé ténylegesen egy költőóriás [ti. Tudor Arghezi] régóta teljes életműve (1957 Méliusz József 9433012, 375) | ösztöndíjat kaptak Rómába, csaknem egy évet töltöttek Itália ege alatt (1983 Kenyeres Zoltán 9322001, 123) ég világán (hsz-i értékben) (/irod) ’〈ált nm, ill. tagadó szerkezet nyomatékosítására〉’ ❖ a szegény embernek semmije sem volt az „égvilágán”, csak egy kicsi kakasa (1884 Budapesti Hírlap febr. 15. C4731, melléklet [1]) | az égvilágán egy árva szó sem igaz belőle (1932 Népszava febr. 20. C7500, 6) | ez olyan kutya, hogy mindenre jó az ég világán (1932 Tamási Áron C6887, 1815) | Senkire sem hasonlítok, senkire az égvilágán (1976 Népszava okt. 31. C7441, 76).

1b. (a föld szóval együtt) ’a mindenség, az egész világ, ill. minden v. mindenki’ ❖ Jere az életre; fuad halálodat, Az Ég, és fld ellen ne rontsd-el magadat (1772 Bessenyei György¹ C1076, 122) | [a Kába kőtől] jön minden áldás a földön és az égben (1886 Jókai Mór CD18) | ég és föld összeesküdött ellenem s rejteznem kellett a szellemi alvilág hordái elől (1945 Berda József 9046034, 58) | lemegyünk a pincébe egy fél zsák krumplival, se égen, se földön nincs egyebünk (1994 Szántó Piroska 1166002, 42).

1c. ég és föld (jelzőként is) ’〈annak kif-ére, hogy két dolog ellentétes egymással, ill. nagyon különbözik egymástól〉’ ❖ Milly összehasonlitás, müvésznő és tudós! Ég és föld! (1844 Nagy Ignác 8324008, 119) | A legtöbb esetben ugy áll a kártéritési összeg a biztositási dijhoz, mint 10–1 már pedig 9% az 1%-hoz ég és föld-különbség! (1857 Vasárnapi Újság CD56) | ég és föld választja el a két írót [ti. Arthur Landsbergert és Hanns Heinz Ewerst] Móricz Zsigmondtól (1922 Király György CD10) | a két művész [ti. Tamási Áron és Giono] világa ég és föld (1966 Czine Mihály CD53) | A hagyományos esztergán végzett munka tartalmilag […] ég és föld különbséget mutathat (1975 Héthy Lajos–Makó Csaba 2056003, 31) | a két fogalom [ti. a pozitív és a negatív diszkrimináció] közötti különbség ég és föld (1996 Magyar Hírlap CD09).

1d. ’〈nagy magasság jelképeként〉’ ❖ égig ment bértzeket Menny-kö tromfollya (1774 Dugonics András ford.–Horatius 7087025, 275) | Lantos vers koholók’ rendibe hogyha te Iktatſz engem’, elég; már ver eget fejem (1786 Baróti Szabó Dávid ford.–Horatius 7021028, 161) | égbe nyuló bérczfalak (1858 Xantus János 8531004, 92) | Hogy épül gyár, malom, egetverő Kémények, új és büszke házsorok (1872 Arany László 8015002, 122) | a falak és a tornyok égbe szöknek (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 206) | a város szélén még gyakorta lehetett látni égre emelkedő fekete füstoszlopokat (1994 Magyar Hírlap CD09).

1e. ’〈megnyilvánulás, jelenség nagyon nagy mértékének, intenzitásának kif-ére〉’ ❖ Víg énekkel áldják Bálvány’ kegyességét, Égig magaſztalják jóságát, ſzentſégét (1772 Orczy Lőrinc C0794, 46) | Köznapi tárgyról verset faragok, – Egetverő nagy gondolat, Dicsőség, ősi hir, hős költemény; Mai világban nem divat! (1848 Vajda János 8503006, 27) | egekig csapott a jókedve (1937 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | égig érő bürokrácia (1995 Magyar Hírlap CD09) | a bűnözés gyakorlatilag nem olyan eget rengetően magas fokú (2000 Országgyűlési Napló CD62) | az első félévben még az egekben voltak a gabonaárak (2002 Magyar Hírlap CD09).

1f. (a szakad, leszakad stb. igékkel) ’〈szitkozódásként, ill. felháborodás, es. csodálkozás kif-ére〉’ ❖ Én árulója lennék a’ nemesnek? Szakadjatok rám akkor oh egek! (1840 Vörösmarty Mihály 8524410, 399) | – Ugy mondom el, amint sorban következnek [a testvérek]. Klárika, Rózsa, Teréza, Lidi, Juliska, meg a kis Erzsike. – Egek, rám ne szakadjatok! mind csupa leány? (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Jaj, hogy az a magasságos, mennybéli csillagos ég szakadna le mindjárt ide a kasza-kapakerülő kocsmacégérre[!] (1922 Móricz Zsigmond CD10) | hogy az ég rogyna rátok! (1949 Lányi Sarolta ford.–Gorkij C6002, 208) | Belőled több volt, mint elég hogy nem szakad még rád az ég (1994 Bródy János C5696, 532).

2. (/ritk) ’〈régi hiedelmek, megfigyelések szerint, a geocentrikus világképben:〉 azon egymásra rétegződve elhelyezkedő gömbfelületek, szférák vmelyike, amelyeken a különféle bolygók, csillagok stb. a Föld körüli mozgásukat végzik, ill. amelyeken a természetfeletti lények tartózkodnak’ ❖ Nem tudom, [fohászkodásom] fel hat e a’ hetedik égbenn (1772 Orczy Lőrinc 7249001, 4) | Keresztyén lélek emelkedgyél lelkeddel a’ fölhöknél, forgó egeknél föllyeb’ (1773 Faludi Ferenc C1665, 113) | az üſtökös tsillagok’ ege, minden Plánétáknak egén fellyl vagyon (1789 Pálóczi Horváth Ádám 7143004, 62) | Mahomed hetedik ege, melyben bájos húrik lejtenek fel alá (1869 Toldy István 8482003, 34) | A Dante kozmologiája szerint – mely még a Ptolemeusén alapul, mert Galilei még nem helyezte azt más alapra – a Föld a világ középpontja, mely körül keringenek az egek, a csillagok s a végetlen mindenség (1899 Szász Károly² C3834, 6) | A régiek felfogása szerint a levegőég és a csillagok ege után következik a harmadik ég, Isten világa (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3. ’〈hiedelmekben:〉 az égbolt mint az isten(ek) és a természetfeletti lények lakhelye, ill. mennyország, paradicsom’ ❖ Az Ég, és pokol kzt ſzaggatatik [!] Lelkem (1772 Bessenyei György¹ C1076, 75) | [Both királybíró] nemes lelke – a nép hite szerint – égbe szállt (1869 Orbán Balázs 8340009, 110) | Memphisben a Pantheon élén állott Ptah, a világosság istene, az ég ura (1902 ÓkoriLex. CD28) | Azokat a megállapításokat tehát, amelyek szerint a primitívek a halottak szellemeinek országát fenn az égben (vagyis a mennyországban), illetve lent a földben (vagyis a pokolban) képzelték el, a misszionáriusok teologizáló kedvének […] kell tulajdonítanunk (1974 Láng János 1089002, 195) | nem lehetséges-e, hogy az égig érő fa meséjét az avar korból örököltük? (1977 László Gyula¹ 9384002, 238) | Isten igazi lakása az ég, a földi templom csak az ő zsámolya (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

3a. ’az emberek fölött álló túlvilági hatalom v. istenség’ ❖ [a vezér] bszke méltóságát Meg-szokván; nem hallja az Ég’ igazságát (1772 Bessenyei György¹ 7044019, 10) | egy gonosztév méltánn retteg az Ég haragjától (1817 Wándza Mihály 8525025, 4) | [a pusztaiak káromkodása] valami ősi vallásos érzület korcs maradványa? Valami kétségbeesett, az egek ellen csak haragot tápláló nép vallásáé? (1936 Illyés Gyula 9274057, 134) | [Jolánkát] végtelenül előnyös külsővel áldotta meg az ég (1940 Tabi László 9693001, 290) | Te az égtől vártad a segítséget, és az imád megint megsegített (1992 Tarbay Ede 2020016, 88).

3b. (gyakr. az áld, megáld igékkel) ’〈jókívánságként, ill. búcsúzó köszönésben〉’ ❖ Ohajtom, Jobb eſztendvel, mint tavaly, áldjon az Ég! (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 190) | Menj, áldjon meg az ég! (1796 k. Fazekas Mihály 8138012, 46) | [A levélre] az is oda volt még írva „Az ég önnel.” (1890 Jókai Mór CD18) | egy tucat bérlővel osztotta meg a szobákat, akiket áldjon meg az ég, mert pontosan fizették a [bért] (1969 Domahidy András 1036005, 139) | [én] már megöregedtem, ezért neked adom a létrámat s a címlistámat. Ég veled (1997 Magyar Hírlap CD09).

3c. (a hála szóval) ’〈megkönnyebbülés, megelégedés kif-ére〉’ ❖ hála az égnek! megvan, amit kértem (1795 Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Van jövőnk is, hála ég! (1856–1871 Jámbor Pál 8204001, 5) | A katonák csunyán megijedtek tőle [ti. az úrnőtől]. Hála a magasságos egeknek (1931 Komor István CD10) | Hála az égnek, nemsokára lesz új személyi igazolványt helyettesítő kártyácskánk is (2000 Magyar Hírlap CD09).

3d. ’〈fogadkozásban, bizonygatásban〉’ ❖ Az Egek bizonyságim, hogy ártatlan vagyok (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 39) | Tudgyák az Egek: melly tiſzta indúlattal vagyok Etelkához (1786 Dugonics András 7087010, 145) | Magyarország földét újra el kell foglalnunk. Karddal és tűzzel mutatni meg, hogy a magyar nép életet érdemel. […] Ezt tenni fogjuk. Úgy áldjon meg az ég! (1848 Jókai Mór CD18) | Tanúm az ég, nem hazudok! (1908 Telekes Béla ford.–Molière CD10) | Az ég a tanúm […], hogy minden egyes esetben a tömegek jogos haragja elégült ki. Minden önbíráskodást vérlázító provokáció előzött meg [az 1956-os forradalomban] (1981 Dénes Tibor 9812003, 182).

3e. ’〈fájdalom, ijedtség v. meglepetés kif-ére〉’ ❖ [a kritikában] egy nagy szépségű énekünk gáncsoltatik, mert „mythologiával van rakva” péld. Gentián, Jura, Dole, Gotthard, Cenis stb. Nagy ég! ezek neki mythoszok! (1828 Toldy Ferenc 8481037, 264) | Szent egek! Kit látok? (1847 Czakó Zsigmond 8073004, 403) | Klaudína.: Ah, Nagysád, veszve minden! Itt vannak szüléi a férjével együtt. Clitander.: Ó egek! (1863 Kazinczy Gábor ford.–Molière 8230002, 192) | Oh, hiszen ez X. Y. kisasszony, te jó ég! (1940 Vaszary Gábor 9765001, 175) | – Atyaisten az égben, csak nem kishitű? Mondták már magának, hogy a legvonzóbb férfi Magyarországon? (1968 Thury Zsuzsa 9709002, 155) | Magasságos ég, mennyire fontos, hová nyílik egy ajtó! (1998 Magyar Hírlap CD09).

3f. (kül. az áld, megáld igékkel) ’〈bosszúság, türelmetlenség, könyörgés stb. kif-ére〉’ ❖ Az egekre! Peti fiam, Meg ne halj (1841 Vörösmarty Mihály 8524290, 21) | De hát, az ég áldja meg, Kérdő Márton uram, ugyan minek is tréfál hát a törvénnyel? (1886 Jókai Mór CD18) | az ég áldjon meg benneteket, együnk már végre! (1943–1957 Sőtér István ford.–Hemingway 9455015, 172) | – Ráadtam a vízhatlan gumiköpenyemet – mondta Bill –, mert már bőrig ázott… – Az ég áldja meg, nyelje le a részleteket, s fulladjon meg rajtuk – mondta Beverley. – Miért halt meg? Hogyan? Mikor? (1971 Déry Tibor 9107017, 206) az ég szerelmére ’〈könyörgő v. ijedt felkiáltásként〉’ ❖ Az ég szerelmére mit mivel drága barátom, ön – ki egy szegletes kővel sem mer szembe menni? (1844 Czakó Zsigmond 8073001, 17) | Hova gondol ön, az ég szerelmére! Oda meri irni a neve alá e szót: „költő!” (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Az ég szerelmére – mondta a nő, álszent ijedelemmel (1915 Kosztolányi Dezső CD10) | Kedves képviselőtársaim, az ég szent szerelmére: már megnyerték a választást – kétszer nem lehet megnyerni! (1994 Országgyűlési Napló CD62) az ég szerelméért ’ua.’ ❖ Mit gondol, az ég szerelméért! Egy ily bűnnel vádolt nőt pártfogása alá venni[!] (1856 Jókai Mór CD18) | – De az ég szerelméért, mondja már, mi baja? (1913 Babits Mihály CD10) | Ha mi vagyunk a koalíción belül az MSZMP Aczél-szárnya, hehehe, akkor Horn, akit Boross oltalmazni óhajt, milyen szárny, az ég szerelméért? (1995 Magyar Hírlap CD09).

3g. (a tud, ill. tudó szavakkal) ’〈annak kif-ére, hogy vmit senki sem tudhat biztosan〉’ ❖ Ezt [ti. hogy a magyarok nehezen tarthatták meg önállóságukat] csekély számunknak, sik ’s tengertelen hazánknak, szomszédink elsőséginek tulajdoníthatjuk e, vagy Eldődink vad ’s kaján egymás-ellentiségiknek, tudják az egek! (1831 Széchenyi István CD1501) | – Osztán miért a [!] bóldogtalan? – kérdezte a kurátor. – A jó ég tudja. Csak rájött, hogy neki kedve van kutba ugrani (1909 Móricz Zsigmond 9462036, 43) | csak az ég tudója, hanyadik kis jószág gügyög meg büfizik [a használt babakocsiban] boldogan (1992 Gere István 2016018, 383).

3h. ’〈átkozódásban, szitkozódásban〉’ ❖ Az Ég nagy haragja legyen rám tódúlva (1789 Göböl Gáspár ford.–Durand 7121002, 41) | Kendőruhád meggyulladjon. Az ég téged meg ne áldjon! (1846 Jókai Mór CD18) | Verjen meg az ég! (1885 Csiky Gergely ford.–Plautus 8088015, 191) | Átkozódhatsz-káromkodhatsz csak, hogy verje az Ég minden fergetege ezt a förtelmes világot (1944 Berda József 9046005, 29).

Ö: alkony~.

Fr: éltető.

ÖE: ~övezet, ~pólus, ~színű, ~tájék, ~tengely, ~vizsgálás.

Vö. CzF. ég²; ÉrtSz. ég²; SzólKm.; TESz. ég²; ÉKsz.; SzT. ég [2] ; ÚMTsz.

ég² főnév 5B
1. (átv is)
a föld felett, a magasban elhelyezkedő, boltozatosnak, kupolaformájúnak látszó térség, ill. annak látszólagos teteje; égbolt
a’ ſojom madár égig emelkedik
(1772 Barcsay Ábrahám)
László! vitéz iú! kinek drága vére Oly gyászos éjt hozott magyarok egére
(1789 Batsányi János)
a szabad ég alatt háltak
(1836 Gaal József)
nyugalmat keres-e a csillagász, midőn égre szegzett szemekkel átvirrasztja az éjszakákat?
(1870 Mentovich Ferenc)
Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét – aludj el szépen, kis Balázs
(1935 József Attila)
Mintha új csillagok tűnnének fel a hazai demagógia kék egén
(1994 Magyar Hírlap)
a brüsszeli prognózisok szerint pár év múlva már csak fél tucatnyi légitársaság fogja uralni Európa egét
(1999 Figyelő)
ég íve (rég, vál)
a szivárvány mint fényjelenség; égív
Az ég ivéből egy színt ám szakaszsz ki, Semmid marad
(1801 Kazinczy Ferenc)
Igazán és szépen hasonlítod nyelvünket az ég’ ívéhez, de ennek egymásba futó színei kedvetlenebb játékot űznének, ha más sorban váltanák fel egymást, mint a’ hogy következnek
(1819 Dessewffy József)
[a pohjolai szűz a Kalevalában] az ég ívén, a szivárványon ül fényes öltözetben
(1895 PallasLex.)
égnek áll
mereven feláll, felfelé áll
[Lilla mellett] a torz félelem két elrémült alakja, vonásaiból kikelt arcáikkal, kidiózott [= kidülledt] szemekkel s égnek álló hajjal
(1846 Jókai Mór)
[a hadnagy] képén égnek álló uborkaorr
(1914 Móricz Miklós)
lábaival égnek álló asztal
(1940 Jankovich Ferenc)
A megkísértett személyek fején megemelkedik a kalap – ti.tudniillik hajuk az égnek áll
(1980 NéprajziLex.)
égnek mered
ua.
rémületében égnek meredt farkkal tovairamodó macska
(1848 Bernát Gáspár)
– Értem. Fiatal vagy még. Nincs türelmed hozzá… Holott – és mutatóujja persze, hogy rögtön égnek meredt – a horgászat […] az elnyűtt, kifáradt idegeknek is orvosa
(1956 Urbán Ernő)
égnek meredő, sprőd, rövid haj
(2002 Magyar Hírlap)
leszakad az ég
eső hirtelen, záporszerűen megered, lezúdul
jaj, itt a vihar, tele minden felleg torkig, egy perc s leszakad az ég
(1931 Budapesti Hírlap febr. 19.)
Aztán mégiscsak leszakadt az ég, vizet okádott a sárkány, és az összes csepűrágót, bámész népet bezavarta a nagy sátorba
(1998 Magyar Hírlap)
iszonyatos mennydörgések és istennyilák közepette leszakad az ég
(2000 Természet Világa)
szakad az ég vkire (vonzat n. is)
ua.
Hogy ha az ég ſzakad nagy záporozáal, Folyó-viz meg-indúl ſzörnyü áradáal
(1779 Miháltz István ford.Vanière)
hallani lehetett, mint hull alá, szinte koppanó hanggal egy-egy esőcsepp, sebesen, mint a puskagolyó. – De most már aztán csakugyan iparkodjék kend, atyámfia, – biztattam újra az öreget, – különben ránk szakad az ég
(1904 Pesti Napló aug. 27.)
Alig indulok el lefelé, rám szakad az ég. Szó szerint ronggyá áztam
(1997 Természet Világa)
1a.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
(az) ég alatt
a) (jelzővel is)
a földön, a világon; a nap alatt
ha Kleombrot’ ma a’ Királyért el-veſz, Mi az az Ég alatt, mi römmre leſz[?]
(1772 Bessenyei György¹)
e’ Test rzknek nincs ég alatt mássa
(1790 Gvadányi József)
a házi ur nem a legmeggondolatlanabb gyerek a kerek ég alatt
(1847 Pákh Albert)
te népem, Te legdicsőbb az ég alatt
(1895 Palágyi Lajos)
Az ember rab csak a nagy ég alatt
(1907 Juhász Gyula¹)
semmi sem méltó az ég alatt, hogy letöröljünk miatta akár egyetlen mosolyt is az ember arcáról!
(1966 Sánta Ferenc)
b) (jelzővel)
a jelzővel meghatározott körülmények között, ill. helyen, területen
azon hazát, mellynek ege alatt létezünk, legalább is szeretjük ugy, mint az igazgató választmány
(1841 Pesti Hírlap)
Elképzelhető-e, hogy a mai ég alatt egy olyanféle parádés egyéniség, mint Ady, egyáltalán kibontakozhasson?
(1931 Németh László²)
Ma, a szocializmus ege alatt válik teljessé ténylegesen egy költőóriás [ti. Tudor Arghezi] régóta teljes életműve
(1957 Méliusz József)
ösztöndíjat kaptak Rómába, csaknem egy évet töltöttek Itália ege alatt
(1983 Kenyeres Zoltán)
ég világán (hsz-i értékben) (/irod)
〈ált nm, ill. tagadó szerkezet nyomatékosítására〉
a szegény embernek semmije sem volt az „égvilágán”, csak egy kicsi kakasa
(1884 Budapesti Hírlap febr. 15.)
az égvilágán egy árva szó sem igaz belőle
(1932 Népszava febr. 20.)
ez olyan kutya, hogy mindenre jó az ég világán
(1932 Tamási Áron)
Senkire sem hasonlítok, senkire az égvilágán
(1976 Népszava okt. 31.)
1b. (a föld szóval együtt)
a mindenség, az egész világ, ill. minden v. mindenki
Jere az életre; fuad halálodat, Az Ég, és fld ellen ne rontsd-el magadat
(1772 Bessenyei György¹)
[a Kába kőtől] jön minden áldás a földön és az égben
(1886 Jókai Mór)
ég és föld összeesküdött ellenem s rejteznem kellett a szellemi alvilág hordái elől
(1945 Berda József)
lemegyünk a pincébe egy fél zsák krumplival, se égen, se földön nincs egyebünk
(1994 Szántó Piroska)
1c.
(csak az alábbi szókapcsolatokban)
ég és föld (jelzőként is)
〈annak kif-ére, hogy két dolog ellentétes egymással, ill. nagyon különbözik egymástól〉
Milly összehasonlitás, müvésznő és tudós! Ég és föld!
(1844 Nagy Ignác)
A legtöbb esetben ugy áll a kártéritési összeg a biztositási dijhoz, mint 10–1 már pedig 9% az 1%-hoz ég és föld-különbség!
(1857 Vasárnapi Újság)
ég és föld választja el a két írót [ti. Arthur Landsbergert és Hanns Heinz Ewerst] Móricz Zsigmondtól
(1922 Király György)
a két művész [ti. Tamási Áron és Giono] világa ég és föld
(1966 Czine Mihály)
A hagyományos esztergán végzett munka tartalmilag […] ég és föld különbséget mutathat
(1975 Héthy Lajos–Makó Csaba)
a két fogalom [ti. a pozitív és a negatív diszkrimináció] közötti különbség ég és föld
(1996 Magyar Hírlap)
1d.
〈nagy magasság jelképeként〉
égig ment bértzeket Menny-kö tromfollya
(1774 Dugonics András ford.Horatius)
Lantos vers koholók’ rendibe hogyha te Iktatſz engem’, elég; már ver eget fejem
(1786 Baróti Szabó Dávid ford.Horatius)
égbe nyuló bérczfalak
(1858 Xantus János)
Hogy épül gyár, malom, egetverő Kémények, új és büszke házsorok
(1872 Arany László)
a falak és a tornyok égbe szöknek
(1928 TolnaiÚjLex.)
a város szélén még gyakorta lehetett látni égre emelkedő fekete füstoszlopokat
(1994 Magyar Hírlap)
1e.
〈megnyilvánulás, jelenség nagyon nagy mértékének, intenzitásának kif-ére〉
Víg énekkel áldják Bálvány’ kegyességét, Égig magaſztalják jóságát, ſzentſégét
(1772 Orczy Lőrinc)
Köznapi tárgyról verset faragok, – Egetverő nagy gondolat, Dicsőség, ősi hir, hős költemény; Mai világban nem divat!
(1848 Vajda János)
egekig csapott a jókedve
(1937 Tersánszky Józsi Jenő)
égig érő bürokrácia
(1995 Magyar Hírlap)
a bűnözés gyakorlatilag nem olyan eget rengetően magas fokú
(2000 Országgyűlési Napló)
az első félévben még az egekben voltak a gabonaárak
(2002 Magyar Hírlap)
1f. (a szakad, leszakad stb. igékkel)
〈szitkozódásként, ill. felháborodás, es. csodálkozás kif-ére〉
Én árulója lennék a’ nemesnek? Szakadjatok rám akkor oh egek!
(1840 Vörösmarty Mihály)
– Ugy mondom el, amint sorban következnek [a testvérek]. Klárika, Rózsa, Teréza, Lidi, Juliska, meg a kis Erzsike. – Egek, rám ne szakadjatok! mind csupa leány?
(1858 Vasárnapi Újság)
Jaj, hogy az a magasságos, mennybéli csillagos ég szakadna le mindjárt ide a kasza-kapakerülő kocsmacégérre[!]
(1922 Móricz Zsigmond)
hogy az ég rogyna rátok!
(1949 Lányi Sarolta ford.Gorkij)
Belőled több volt, mint elég hogy nem szakad még rád az ég
(1994 Bródy János)
2. (/ritk)
〈régi hiedelmek, megfigyelések szerint, a geocentrikus világképben:〉 azon egymásra rétegződve elhelyezkedő gömbfelületek, szférák vmelyike, amelyeken a különféle bolygók, csillagok stb. a Föld körüli mozgásukat végzik, ill. amelyeken a természetfeletti lények tartózkodnak
Nem tudom, [fohászkodásom] fel hat e a’ hetedik égbenn
(1772 Orczy Lőrinc)
Keresztyén lélek emelkedgyél lelkeddel a’ fölhöknél, forgó egeknél föllyeb’
(1773 Faludi Ferenc)
az üſtökös tsillagok’ ege, minden Plánétáknak egén fellyl vagyon
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
Mahomed hetedik ege, melyben bájos húrik lejtenek fel alá
(1869 Toldy István)
A Dante kozmologiája szerint – mely még a Ptolemeusén alapul, mert Galilei még nem helyezte azt más alapra – a Föld a világ középpontja, mely körül keringenek az egek, a csillagok s a végetlen mindenség
(1899 Szász Károly²)
A régiek felfogása szerint a levegőég és a csillagok ege után következik a harmadik ég, Isten világa
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
3.
〈hiedelmekben:〉 az égbolt mint az isten(ek) és a természetfeletti lények lakhelye, ill. mennyország, paradicsom
Az Ég, és pokol kzt ſzaggatatik [!] Lelkem
(1772 Bessenyei György¹)
[Both királybíró] nemes lelke – a nép hite szerint – égbe szállt
(1869 Orbán Balázs)
Memphisben a Pantheon élén állott Ptah, a világosság istene, az ég ura
(1902 ÓkoriLex.)
Azokat a megállapításokat tehát, amelyek szerint a primitívek a halottak szellemeinek országát fenn az égben (vagyis a mennyországban), illetve lent a földben (vagyis a pokolban) képzelték el, a misszionáriusok teologizáló kedvének […] kell tulajdonítanunk
(1974 Láng János)
nem lehetséges-e, hogy az égig érő fa meséjét az avar korból örököltük?
(1977 László Gyula¹)
Isten igazi lakása az ég, a földi templom csak az ő zsámolya
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
3a.
az emberek fölött álló túlvilági hatalom v. istenség
[a vezér] bszke méltóságát Meg-szokván; nem hallja az Ég’ igazságát
(1772 Bessenyei György¹)
egy gonosztév méltánn retteg az Ég haragjától
(1817 Wándza Mihály)
[a pusztaiak káromkodása] valami ősi vallásos érzület korcs maradványa? Valami kétségbeesett, az egek ellen csak haragot tápláló nép vallásáé?
(1936 Illyés Gyula)
[Jolánkát] végtelenül előnyös külsővel áldotta meg az ég
(1940 Tabi László)
Te az égtől vártad a segítséget, és az imád megint megsegített
(1992 Tarbay Ede)
3b. (gyakr. az áld, megáld igékkel)
〈jókívánságként, ill. búcsúzó köszönésben〉
Ohajtom, Jobb eſztendvel, mint tavaly, áldjon az Ég!
(1777 Baróti Szabó Dávid)
Menj, áldjon meg az ég!
(1796 k. Fazekas Mihály)
[A levélre] az is oda volt még írva „Az ég önnel.”
(1890 Jókai Mór)
egy tucat bérlővel osztotta meg a szobákat, akiket áldjon meg az ég, mert pontosan fizették a [bért]
(1969 Domahidy András)
[én] már megöregedtem, ezért neked adom a létrámat s a címlistámat. Ég veled
(1997 Magyar Hírlap)
3c. (a hála szóval)
〈megkönnyebbülés, megelégedés kif-ére〉
hála az égnek! megvan, amit kértem
(1795 Csokonai Vitéz Mihály)
Van jövőnk is, hála ég!
(1856–1871 Jámbor Pál)
A katonák csunyán megijedtek tőle [ti. az úrnőtől]. Hála a magasságos egeknek
(1931 Komor István)
Hála az égnek, nemsokára lesz új személyi igazolványt helyettesítő kártyácskánk is
(2000 Magyar Hírlap)
3d.
〈fogadkozásban, bizonygatásban〉
Az Egek bizonyságim, hogy ártatlan vagyok
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Tudgyák az Egek: melly tiſzta indúlattal vagyok Etelkához
(1786 Dugonics András)
Magyarország földét újra el kell foglalnunk. Karddal és tűzzel mutatni meg, hogy a magyar nép életet érdemel. […] Ezt tenni fogjuk. Úgy áldjon meg az ég!
(1848 Jókai Mór)
Tanúm az ég, nem hazudok!
(1908 Telekes Béla ford.Molière)
Az ég a tanúm […], hogy minden egyes esetben a tömegek jogos haragja elégült ki. Minden önbíráskodást vérlázító provokáció előzött meg [az 1956-os forradalomban]
(1981 Dénes Tibor)
3e.
〈fájdalom, ijedtség v. meglepetés kif-ére〉
[a kritikában] egy nagy szépségű énekünk gáncsoltatik, mert „mythologiával van rakva” péld.például Gentián, Jura, Dole, Gotthard, Cenis stb.s a többi Nagy ég! ezek neki mythoszok!
(1828 Toldy Ferenc)
Szent egek! Kit látok?
(1847 Czakó Zsigmond)
Klaudína.: Ah, Nagysád, veszve minden! Itt vannak szüléi a férjével együtt. Clitander.: Ó egek!
(1863 Kazinczy Gábor ford.Molière)
Oh, hiszen ez X. Y. kisasszony, te jó ég!
(1940 Vaszary Gábor)
– Atyaisten az égben, csak nem kishitű? Mondták már magának, hogy a legvonzóbb férfi Magyarországon?
(1968 Thury Zsuzsa)
Magasságos ég, mennyire fontos, hová nyílik egy ajtó!
(1998 Magyar Hírlap)
3f. (kül. az áld, megáld igékkel)
〈bosszúság, türelmetlenség, könyörgés stb. kif-ére〉
Az egekre! Peti fiam, Meg ne halj
(1841 Vörösmarty Mihály)
De hát, az ég áldja meg, Kérdő Márton uram, ugyan minek is tréfál hát a törvénnyel?
(1886 Jókai Mór)
az ég áldjon meg benneteket, együnk már végre!
(1943–1957 Sőtér István ford.Hemingway)
– Ráadtam a vízhatlan gumiköpenyemet – mondta Bill –, mert már bőrig ázott… – Az ég áldja meg, nyelje le a részleteket, s fulladjon meg rajtuk – mondta Beverley. – Miért halt meg? Hogyan? Mikor?
(1971 Déry Tibor)
az ég szerelmére
〈könyörgő v. ijedt felkiáltásként〉
Az ég szerelmére mit mivel drága barátom, ön – ki egy szegletes kővel sem mer szembe menni?
(1844 Czakó Zsigmond)
Hova gondol ön, az ég szerelmére! Oda meri irni a neve alá e szót: „költő!”
(1860 Vasárnapi Újság)
Az ég szerelmére – mondta a nő, álszent ijedelemmel
(1915 Kosztolányi Dezső)
Kedves képviselőtársaim, az ég szent szerelmére: már megnyerték a választást – kétszer nem lehet megnyerni!
(1994 Országgyűlési Napló)
az ég szerelméért
ua.
Mit gondol, az ég szerelméért! Egy ily bűnnel vádolt nőt pártfogása alá venni[!]
(1856 Jókai Mór)
– De az ég szerelméért, mondja már, mi baja?
(1913 Babits Mihály)
Ha mi vagyunk a koalíción belül az MSZMPMagyar Szocialista Munkáspárt Aczél-szárnya, hehehe, akkor Horn, akit Boross oltalmazni óhajt, milyen szárny, az ég szerelméért?
(1995 Magyar Hírlap)
3g. (a tud, ill. tudó szavakkal)
〈annak kif-ére, hogy vmit senki sem tudhat biztosan〉
Ezt [ti. hogy a magyarok nehezen tarthatták meg önállóságukat] csekély számunknak, sik ’s tengertelen hazánknak, szomszédink elsőséginek tulajdoníthatjuk e, vagy Eldődink vad ’s kaján egymás-ellentiségiknek, tudják az egek!
(1831 Széchenyi István)
– Osztán miért a [!] bóldogtalan? – kérdezte a kurátor. – A jó ég tudja. Csak rájött, hogy neki kedve van kutba ugrani
(1909 Móricz Zsigmond)
csak az ég tudója, hanyadik kis jószág gügyög meg büfizik [a használt babakocsiban] boldogan
(1992 Gere István)
3h.
〈átkozódásban, szitkozódásban〉
Az Ég nagy haragja legyen rám tódúlva
(1789 Göböl Gáspár ford.Durand)
Kendőruhád meggyulladjon. Az ég téged meg ne áldjon!
(1846 Jókai Mór)
Verjen meg az ég!
(1885 Csiky Gergely ford.Plautus)
Átkozódhatsz-káromkodhatsz csak, hogy verje az Ég minden fergetege ezt a förtelmes világot
(1944 Berda József)
Ö: alkonyég
Fr: éltető
ÖE: égövezet, égpólus, égszínű, égtájék, égtengely, égvizsgálás
Vö. CzF. ég²; ÉrtSz. ég²; SzólKm.; TESz. ég²; ÉKsz.; SzT. ég [2] ; ÚMTsz.

Beállítások