akárminő ált nm 21C1 (rég)

1. (mn-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) ’bármilyen minőségű, fajtájú, bármiféle, akármilyen, akárminő’ ❖ Mondgy felllem akár min förtelmeſségeket rakonczátlan nyelveddel (1786 Dugonics András 7087012, 109) | Akármin madarakot fogok vagy fogjak, mind megeſzi a’ macska (1818 Verseghy Ferenc 7373030, 417) | minden magyar kormányférfinak ugyanazon politikát kell csinálnia, akárhonnan és akárminő múlttal került is helyére (1911 Ignotus CD10).

1a. (tagadó szerkezetben) ’nem a legjobb, átlagos, középszerű’ ❖ a kegyes elme nem álmodik mindjárt akárminő istent magának, hanem egyedül az egy igaz istent nézi (1909 Czeglédy Sándor ford. CD1211) | [Avendano] férjhez akarja adni a leányát Almonze hercegné fiához s a hercegné bizony nem egyezik bele akárminő összeköttetésbe (1914 Ambrus Zoltán C0604, 258).

2. (mn-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) ’bármilyen nagyságú, bármekkora’ ❖ akár menö áldozatokban akár minémü embereknek meg-ölésével, éppen nem kereshetnék […] kedveket az Isteneknek (1774 Dugonics András C1484, 13) | Képes lettem volna akárminő áldozatra, hogy ez titokban maradjon (1865 Jókai Mór C2267, 41) | E föld az enyém és egyetlen kincsem. Gyökereim remegnek zord rögében, sziklákat zúdít rám: de az enyém még, akárminő viharral intsen! (1929 Hajdu Henrik ford. CD10).

3. (hsz-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val) ’bármilyen (nagy) mértékben, fokban, bármennyire, akármennyire’ ❖ akárminő egésségesek legyünk is, mihelyest a’ fogak megvesztek, elromlottak, az emésztés és véle az egésség is zavarodásba jön (1830 Némethy József ford. 8333002, 22) | Nincs oly sokat próbált vitéz, Nincs oly kemény, vagy oly merész, – Akárminő derék legyen – Akin nem úr a Szerelem! (1983 Mészöly Dezső ford.–Jean de Meung 9437017, 180).

J: bárminő.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

akárminő általános névmás 21C1 (rég)
1. (mn-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val)
bármilyen minőségű, fajtájú, bármiféle, akármilyen, akárminő
Mondgy felllem akár min förtelmeſségeket rakonczátlan nyelveddel
(1786 Dugonics András)
Akármin madarakot fogok vagy fogjak, mind megeſzi a’ macska
(1818 Verseghy Ferenc)
minden magyar kormányférfinak ugyanazon politikát kell csinálnia, akárhonnan és akárminő múlttal került is helyére
(1911 Ignotus)
1a. (tagadó szerkezetben)
nem a legjobb, átlagos, középszerű
a kegyes elme nem álmodik mindjárt akárminő istent magának, hanem egyedül az egy igaz istent nézi
(1909 Czeglédy Sándor ford.)
[Avendano] férjhez akarja adni a leányát Almonze hercegné fiához s a hercegné bizony nem egyezik bele akárminő összeköttetésbe
(1914 Ambrus Zoltán)
2. (mn-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val)
bármilyen nagyságú, bármekkora
akár menö áldozatokban akár minémü embereknek meg-ölésével, éppen nem kereshetnék […] kedveket az Isteneknek
(1774 Dugonics András)
Képes lettem volna akárminő áldozatra, hogy ez titokban maradjon
(1865 Jókai Mór)
E föld az enyém és egyetlen kincsem. Gyökereim remegnek zord rögében, sziklákat zúdít rám: de az enyém még, akárminő viharral intsen!
(1929 Hajdu Henrik ford.)
3. (hsz-i értékben, ksz-ként is megengedő mellékmondatban, gyakr. az is ksz-val)
bármilyen (nagy) mértékben, fokban, bármennyire, akármennyire
akárminő egésségesek legyünk is, mihelyest a’ fogak megvesztek, elromlottak, az emésztés és véle az egésség is zavarodásba jön
(1830 Némethy József ford.)
Nincs oly sokat próbált vitéz, Nincs oly kemény, vagy oly merész, – Akárminő derék legyen – Akin nem úr a Szerelem!
(1983 Mészöly Dezső ford.Jean de Meung)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások