alsó mn és fn 

I. mn 17A7

1. (csak alap- és középfokban, egysz-ú fn jelzőjeként) ’〈függőleges tagolódásban:〉 két (szélső v. szélsőnek tekintett) dolog, rész, csoport közül egymáshoz v. vmely (képzeletbeli) középponthoz viszonyítva a lejjebb levő’ ❖ [a deszkára száradni kitett gyapjú] gyakorta meg- fordittaſsék, mert külömben, igen ſokáig és nem egyéránt ſzáradna-meg, ’s annak a’ vizes alsó réſze pedig, mindenféle fekete, vagy sárga motskokat nyerne (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 101) | kiáltás hallatik a’ hajónak alsóbb réſzérl. Lyuk esett a’ hajón, és már a’ víz benne négy láb magasságnyira van (1787 Gelei József ford.–Campe 7117003, 17) | meg vette az alsó Várat szerentsésen, a’ fels pedig kapitulált (1790 Péczeli József ford.–Voltaire C3451, 301) | [a gyapjaslepke] petéit nyárban a levél alsó lapjára rakja (1845 Hanák János 8180002, 60) | A jelentkező főbántalmakat alsó és felső végtagokra alkalmazott mustáros kovászok […] által lehet elvezetni vagy megszüntetni (1861 Lengyel Dániel 8270002, 82) | ha a magház felett helyezkedik el a csésze, a párta és a porzók, akkor a magház alsó állású, a virág pedig felül álló (felső állású, epigyn) (1903 Wagner János CD35) | [a cápa] oldalára feküdt, hogy alsó állású szájával a zsíros falathoz hozzáférhessen (1933 Az állatok világa ford. CD46) | mint az északi erdőkben általában, a rönk alsó vége sokkal vastagabb, mint a felső (1962 Lengyel József 9395004, 256) | [az átszámolás után a kártyacsomagban] a fölső nyolc lap ugyanaz lesz, mint az alsó nyolc, csak fordított sorrendben (1980 Rodolfo 1055019, 33) | Baggio a büntetőt a jobb alsó sarokba lövi (1998 Magyar Hírlap CD09) alsó comb ’madár, baromfi húsos lábszára (mint emberi táplálék)’ ❖ [A madarak lába] négy szakaszból áll, ezek: a felső és alsó comb, a csüd és ujjak (1933 Az állatok világa ford. CD46) | [Töltött pulykacomb készítésekor] az alsó combot nem csontozzuk ki, az megmarad „nyélnek” (1999 Lakáskultúra CD39) alsó világ (rég) a) ’〈mitikus gondolkodásban:〉 a holtaknak a föld mélyébe képzelt túlvilági birodalma; alvilág’ ❖ Plútó … Proserpinát … leviszi az Alsóvilágra (1794 Uránia C0420, 103) b) ’〈bizonyos vallásos meggyőződés szerint:〉 az a túlvilági hely, ahova haláluk után az örök szenvedésre ítéltek jutnak; pokol’ ❖ Az ördögök lakhelye – mesékben, hiedelmekben egyaránt – a pokol, az alsó világ, ahová – akárcsak a mennyországba – élő ember nem teheti a lábát (1988 Magyar néprajz CD47) c) ’〈a népi hiedelemvilágban:〉 az emberek lakta világ alatti képzeletbeli hely’ ❖ [A fiú] meg fogja a fát ketté hasitya s le ereszti az edjiket, azon le tsuszot az alsó Világra (1790 Ethnographia 7450001, 292) | A mitikus hősöknek és a sámánoknak a mesékben tovább élő utódaiként a mesehősök is el tudnak jutni a felső vagy az alsó világba (1988 Magyar néprajz CD47).

1a. (csak alapfokban, egysz-ú fn-vel) ’〈vízszintes tagolódásban:〉 két (szélső) dolog közül vmely kitüntetett szerepű ponthoz, helyhez viszonyítva beljebb, távolabb levő’ ❖ Alsó végénn ült ő a hosszú táblának: de mivel szavábúl a házi gazdának, ezt gondolta lenni a prézes pócczának [ti. az elöljáró helyének], iszonyú gravitást [= komolyságot] adott orczájának (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Az alsó udvarban elszórt gazdasági épületek emelkedtek (1867 Gyulai Pál 8173003, 119) | [Schmukkné] az alsó házban, ahová nem látnak az úri látogatók, diákoknak adott szállást havi négy forintokért (1897 Papp Dániel 8354006, 299) | [A Kisköz] szerényen a Fő utca alsó végéből nyílik, s a szőlő és szántók felé sűrűn ösvényekre szakad (1976 Dobos László 1034001, 95).

1b. (csak alap- és felsőfokban, rendsz. egysz-ú fn jelzőjeként) ’egymás alatt levő, ill. egymásra rétegződő dolgok halmazában a leginkább alul levő’ ❖ a’ Méh-kosárnak leg-alsó abrontsa (1782 Veszelszki Antal 7375005, 11) | Szerentsétlenségemre a’ leg-alsóbb Deſzka a’ Kotsim Lábpadlásán a’ régiségtl romlott vala, ’s […] el-törött (1795 Sándor István 7287061, 33) | [Dante a pokol leírásában] a két legalsó körről pontos, számszerű méreteket ad (1882 Szász Károly² 8426066, 316) | A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj (1936 József Attila CD01) | A katalán boltozatok több vékony téglarétegből állnak; az alsó réteget habarccsal rakott téglából készítik, így ez egyben zsaluzata is a fölső soroknak (1984 Moravánszky Ákos 1112004, 23) | nyugodtan odasétáltam egy ilyen sokfiókos valamihez, kihúztam a legalsó fiókját (1989 Csalog Zsolt 1024022, 148).

1c. (közép- v. felsőfokban, rendsz. tbsz-ú fn jelzőjeként) ’〈a feljebb v. kijjebb levő(k)höz viszonyítva:〉 lejjebb v. beljebb, de nem a leglejjebb v. legbeljebb levő’ ❖ [a hópelyhek] leesés közben az alsóbb légrétegekben még nőnek (1855 Vasárnapi Újság júl. 8. CD56) | Szépen megterítettek a nagyszobában s előszedték az ezüstöt az almáriomból s a legféltettebb porcellánkészletet a kredenc alsóbb rekeszeiből (1937 Babits Mihály 9014129, 56) | a pénztár, mint Köves az előcsarnokban kifüggesztett tájékoztatóról értesült, az egyik alsóbb emeleten volt (1988 Kertész Imre² CD41) | A legalsó rétegektől eltekintve a belső-kárpáti flisben [= üledékes kőzetek ismétlődésével felépülő tengeri rétegsorban] ritkák a fosszíliák (1997 Magyarország földje CD05).

1d. ’alul történő, alul végzett’ ❖ A kardvívásnál volt egy veszedelmes alsó belső vágása (1874 Jókai Mór CD18) | [a rúdugrás során] jobb lábbal történő elugráskor a jobb kéz alul alsó fogással és hajlított karral, a bal kéz felül, szintén alsó fogással, de kinyujtott karral nyugszik a rúdon (1924 RévaiNagyLex. C5712, 428) | a közönség biztonsága érdekében, a pályát övező, kijáratokhoz vezető utakat alsó világítással látják el (1997 Magyar Hírlap CD09).

2. (földrajzi nevek előtagjaként is) ’délebbre, ill. alacsonyabban fekvő’ ❖ Alsó Német Orſzágban […] és Olaſz Orſzágban az ellenséget Badeni Lajos, Marleburg, és Eugenius [megverte] (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141005, 273) | Indiábann, Áſiának alſó tájékánn (1781 Magyar Hírmondó 7444021, 582) | a’ Budai Gyűlésről az orſzág alsó réſzeire, a’ Dráva és Száva vize felé kűldötte őtet [ti. Kinizsit] a’ Király (1802 e. Budai Ferenc 7060008, 470) | Tolna vármegyének legalsóbb részétől kezdve folyvást felfelé Veszprém vármegyéig (1843 Beszédes József 8055002, 36) | jön az egyik czirkáló huszárcsapat és jelenti, hogy Vácz alsó végén a Hétkápolnánál nagy mozgás észlelhető (1894–1898 Gracza György CD45) | Az alsó végen, ahol a patak kihajlott a tisztásra, beteg volt a Bogyó Károly házában (1930 Tamás Mihály CD10) | öt évvel ezelőtt öntötte el legutóbb Budapesten a Duna az alsó rakpartot (1991 Beszélő 2003022, 3) | néhány képviselő Alsó- és Felsőgöd szétválását szorgalmazza (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (földrajzi nevek előtt, ill. azok előtagjaként is) ’a forrástól távolabbi 〈folyószakasz, ill. annak vidéke〉’ ❖ a Móza (Maas, Meuſe) vizének alsóbb mellyékei (1794 Magyar Hírmondó 7444112, 361) | [a Vaskapu] nevezet alatt azon számosb vízrohanásokat kell érteni, mellyek az alsó Dunának mintegy 14 mérföldnyi hosszában léteznek (1838 Széchenyi István CD1501) | [Dzsószer fáraó] székhelyét politikai okok miatt Felső-Egyiptomból Alsó-Egyiptomba, Memfiszbe helyezte át (1935 Az ókor története CD42) | [az Ördög-árok] mellékvízfolyása a János Kórháznál betorkolló legalsó szakaszán, a ma már kb. 2 km hosszban zárt szelvényű Diósárok (1998 Természet Világa CD50).

3a. (földrajzi nevek mellett) ’〈vmely helységben az egyazon vasútvonalon levő két megálló közül:〉 a kiinduló, központi állomástól számítva távolabbi 〈megálló〉’ ❖ Kőbánya alsó pályaudvar (1942 Bánlaky József CD16) | Érd-alsó és Tárnok között a vasúti átjáróban a jól működő fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti sínekre hajtott egy Trabant személygépkocsi (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. ’társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos helyzetű, sorsú 〈személy, csoport, réteg〉’ ❖ Leg alsó réſze Hazánkban az Orſzág’ Tagjainak a’ Jobbágyság, a’ Tselédek, és a’ paraſzti munkás Emberek (1791 Vályi András 7368008, 13) | az egéſz Ármáda a’ legalsóbb Nép közl valókból áll, kiket a’ Városokban verbuválnak, ’s közöttök némelly Helvétus, Görög, és Olaſz ſzerentse keresk vagynak (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások 8632001, 144) | A repedt falazatú, gyakran fedetlen, félig bedőlt házakat s kunyhókat szerecsenek, mulatták, a nép legalsó rétegei lakják a legnagyobb nyomorban (1861 Rosty Pál 8397005, 45) | A társadalmi elkülönülés korszakában is megtörtént, hogy a magasabb műveltség ízlése közeledett az alsóbb néposztályéhoz (1918 Kodály Zoltán 9341003, 15) | az alsó társadalmi rétegek esélyhátránya egyre jobban nő (1997 Magyar Hírlap CD09) alsó rend (rég) ’a nép társadalmi v. műveltségi tekintetben alsóbb rétege, köznép, alnép, ill. ennek helyzete’ ❖ együgyűhez, bölcshöz, alsó-, köz- és főrendekhez egyenlően tudja nyájas szelídségének méltóságát alkalmaztatni (1777 Bessenyei György¹ C1078, 46) | [Szuvorovról] tudva vagyon, hogy mer érdemi által jutott a’ leg-alsób’ rendrl a’ f méltóságira (1794 Molnár János 7445010, 179) | Hajdan ütlekkel [= ütlegekkel] magyarázták a mi atyáink Hogy mi az alsó rend törvénnye? kinél az igazság? – Aki erőssebb vólt, ugyan az kénnyére bitangolt (1816 Fazekas Mihály 8138029, 4) | Vegyük csak például magát az erkölcsi viszonyt, mely az alsóbb rendben férj és nő között van? Az még mindig közelebb áll a keleti, mint a nyugati világnézethöz (1862 Vajda János 8503093, 234) alsó sorsú (rég) (tbsz-ban, hat ne-vel, fn-i értékben) ’a nép társadalmi v. műveltségi tekintetben alsóbb rétegéhez tartozó személy’ ❖ [a rendbontók] a’ ſzabadságról ’s egyenlöségröl való viſzſzás gondolatoknak el-terjeſztése által […] némelly külömben jó gondolkodású meſter’ és munkás embereket, az alsóbb sorsúak közzül, a’ magok állapotyokkal való meg nem elégedésre ingereltenek (1793 Bécsi Magyar Merkurius 7396002, 329) | Kupecz Mihály sem köztiszteletben, sem pedig közszeretetben nem állt a faluban, és kivált az alsóbb sorsuak sok mindenfélét fel tudtak hozni ellene (1857 Szegfi Mór 8430006, 122).

5. ’〈(Rang)sorban, értékrendben:〉(viszonylag) alul levő.’

5a. ’alacsony(abb)(hivatali, katonai stb.) rang〉, ill. alacsonyabb rangú 〈személy, természetfölötti lény v. tisztség〉’ ❖ felsöbb, és legalsóbb [hivatali] renden lévőket (1774–1779 Csokonai József 7503002, 17) | ſok Offitzérek, felsbb és alſóbb Tiſztek vagynak (1790 Takács Ádám 7340003, 147) | alsóbb egyházi személyek (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187001, 15) | Az alsóbb hivatal felsőbbre volt lépcső, kivált azoknál kik meglépesedtek (1853 Kemény Zsigmond 8235028, 253) | a hindu istenmondában az egyes fő- és alsóbb istenek mondái (1881 Szász Károly² 8426056, 8) | Kellék a […] diakon-bibornokságnál az elért 22-ik év, törvényes születés s legalább a négy alsó rend megléte (1893 PallasLex. CD02) | [a támadás] gyakorlati kivitelében sem a magasabb, sem az alsóbb rangú tisztek s természetesen maga a csapat sem volt kellőleg begyakorolva (1941 Bánlaky József CD16) | egy alsóbb beosztású minisztériumi főmufti (2000 Magyar Hírlap CD09).

5b. (a leg)kisebb hatáskörű, vmely fölötte álló szerv(ek)nek alárendelt 〈szerv〉, ill. ehhez tartozó v. tőle eredő’ ❖ ollyan dolgokat illet Inſtántziák, a mellyek Alſóbb Szék eleibe tartoznak (1782 Magyar Hírmondó 7444024, 80) | alsóbb hivatalokban (1832 Cserna János 8496007, 259) | a legfelsőbb törvényszék […] mind a két alsó biróságnak öszhangzó itéletének megmásolásával következőt határozott (1859 Törvényszéki Csarnok 8668001, 64) | az alsóbb bir. itéletek megváltoztatásával panaszlott felmentetik s netaláni kárkövetelésével polgári perutra utasittatik (1880 Törvényszéki Csarnok 8668002, 356) | a legalsó végrehajtó közegek lemondásával összeomlott a közigazgatás (1924 Juhász Gyula¹ 9284907, 82) | [a demokratikus centralizmus elve szerint] a párt minden vezető szervét – a legfelsőtől a legalsókig – választják (1996 Bihari Mihály CD17) alsóbb fokú ’ua.’ ❖ Alsóbbfokú törvényszéket Schliensben (Scliene) és Nüzidersben (Nezudere) is tartottak (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | az alsóbbfokú pénzügyi és igazságszolgáltatási szervek (1928 Szekfű Gyula CD42) | Az alsóbbfokú ítélet hét évi fegyházat szabott ki számára (1940 Pintér Jenő CD44) | A legfelsőbb bíróság fenntartja az alsóbb fokú bíróság [ítéletét] (1998 Magyar Hírlap CD09).

5c. ’〈vmilyen rendszerezésben, osztályozásban:〉 alacsony(abb) 〈fok〉, ill. ilyen fokon levő’ ❖ [Linné a dohányt] hat alsó nemekre osztja (1792 Mátyus István C3071, 565) | az állati és növényi jegyek a legalsóbb élő lények körében elmosódva mennek át egymásba (1897 PallasLex. CD02) | Mi ez a moszat? Az élet legalsó foka (1901 Ady Endre C0535, 209) | A gensek az etnológia által ismert legalsó fejlődési fokon, a gyűjtögető-vadászó népek területi csoportjaiból alakultak ki a legtermészetesebb módon (1978 Láng János 1089007, 292) | Martonvásár a mezővárosok legalsó, úgynevezett úrbéres mezőváros kategóriájába tartozott, azaz belszerkezetében továbbra is közönséges parasztfalu maradt (2000 Hornyák Mária CD36).

5d. ’alacsonyabb színvonalú, kevésbé értékes’ ❖ [az asszonyok] mind azokban [a dolgokban], a’ mellyek az elmének alsó tehetségein fordúlnak-meg, az elsöséget mindenkor magoknak tartották (1792 Mátyus István 7222031, 531) | A kulturának egyik részét alsónak, a másikat pedig felsőnek szoktuk nevezni (1810 k. Verseghy Ferenc 7373013, 84) | [a Ludas Matyinak] az alsó komikum körében mozgó tárgya sajátságos ellentétben van a forma méltóságával (1892 Négyesy László C3316, 157) | [a] burlesque-színház kétségtelenül a legalsóbb fajtája a nyilvánosan megengedett szórakozásoknak (1923–1926 Tamási Áron 9701018, 129) | A kispolgári giccsel párhuzamosan virult a két világháború között a körútinak nevezett vásári humor, a kabarék legalsó szintjének irodalma (1961 Földes Anna 9154004, 130).

5e. (rég, Hajó) ’〈hajón:〉 a fedélzet alatti, alacsonyabb komfortfokozatú 〈osztály〉’ ❖ a hajó alsó osztályában (1848 Vasvári Pál C4683, 33) | [a hajó kapitánya és Jelky András] áthaladtak az alsó osztályokon (1872 Hevesi Lajos 8184001, 48).

6. (Isk) ’az iskolarendszer legalsó fokán érvényes, alsófokú 〈oktatási intézmény(beli tanulás)〉’ ❖ [Szegvári] alsóbb Oskoláit Egerben, a’ felsbbeket pedig Kassán folytatja (1789 Kazinczy Ferenc 7163033, 8) | a’ leg-alsóbb, nevezetessen a’ falusi Oskolák’ ſzámára (1795 Magyar Hírmondó 7444125, 127) | a Magyar Nyelv mind a felső mind az alsó iskolákban országszerte tanítassék (1808 Kazinczy Ferenc C2532, 136) | alsóbb iskoláit szülővárosában és Pápán, a felsőbbeket Pesten végezte (1913 e. Magyar írók élete CD27) | elhivatott egyetemi, középiskolai, vagy alsóbb iskolai tanár, nevelő (1995 Természet Világa CD50) alsóbb fokú ’az iskolarendszer legalsó fokán érvényes, alsófokú 〈oktatási intézmény(beli)〉’ ❖ az alsóbb fokú olvasókönyvekbe […] egy pár bibliai példát belevenni Pázmány beszédeiből (1909 Laczkó Géza CD10) | [Karcagnak] alsóbbfokú iskoláin kívül van közs. polg. leányiskolája, ref. leánygimnáziuma és áll. mezőgazdasági szakiskolája (1914 RévaiNagyLex. C5707, 252) | [Jeszenyin] tanítói, illetve alsóbbfokú tanári oklevelet szerzett (1956 Méliusz József 9433010, 358) | [Bárczi Géza] alsóbb fokú iskoláit itt [ti. Zomborban] végezte (1995 Szathmári István CD30).

6a. ’〈közép- v. felsőfokú oktatási intézményben:〉 vmelyik alacsonyabb 〈osztály v. évfolyam〉, ill. ilyen osztályt v. évfolyamot végző 〈diák〉’ ❖ az alsóbb osztályokban a tanulók gyengébb koruknál fogva csak a terményrajztani tárgyak főbb elemeivel ismertethetnek meg (1865 Tanodai Lapok 8666001, 263) | szinte biztosak voltunk volna a sikerben, ha az ötödik és hatodik osztályosak bajtársian leereszkednek hozzánk s ha nem felejtik el, hogy ők is voltak negyedikesek, alsó, sőt legalsóbb gimnazisták (1917 Ady Endre CD10) | [a docensek egyetemi tanár korukban] hétrét görnyedve kezdenek közlekedni, szinte bakugrásra kínálva fel sokat próbált hátukat a legalsó évfolyamok ártatlan fenegyerekeinek (1989 Csengey Dénes 1028003, 53) alsóbb éves a) (mn-i értékben) ’〈közép- v. felsőfokú oktatási intézményben:〉 vmelyik alacsonyabb osztályt v. évfolyamot végző 〈diák〉’ ❖ [A teológiai akadémián] szokás volt az alsóbb éves diákoktól az előre betanult prédikációk tanári kikérdezése is (1980 NéprajziLex. CD47) | [a könyvet] szemléletformáló hatása miatt különösen a középiskolásoknak, alsóbb éves egyetemistáknak és a biológiatanároknak volna érdemes kézbe venni! (1999 Természet Világa CD50) b) (fn-i értékben) ’ilyen diák’ ❖ a középiskolák alsóbb éveseinek és […] a felsőbb évfolyamok tanulóinak (1997 Új Könyvek CD29) | [az állásbörze] elsősorban a végzős hallgatókat célozza meg, de az alsóbb évesek is találhatnak hasznos, illetve érdekes információkat (2000 Magyar Hírlap CD09).

7. (Isk) ’〈kétszintű iskolatípusban, pl. általános iskolában:〉 az alacsonyabb osztályokat magában foglaló 〈tagozat〉, ill. ilyen tagozatú 〈osztály, es. diák〉’ ❖ [A mezőgazdasági tudományok] eggy felsbb, és két alsóbb Classisokban [= osztályokban] rendes letzkéken olvastattak és taníttattak (1794 Magyar Hírmondó 7444115, 768) | [Hosszúfalu] két alsó és két felső népiskolájával, s számos templomával sok barczasági és székelyföldi mező-városnál városiasb küllemmel bir (1873 Orbán Balázs CD22) | [A premontreieknél] az alsóbb osztályok növendékei, a gyermekek állva hallgatták a csendes misét; ötödiktől fölfelé engedték csak meg tanáraink, hogy beüljünk a templompadokba (1934 Márai Sándor 9421006, 174) | az általános iskolák alsó tagozatának oktatói is főiskolai képzésben részesülnek (1960 Verbényi László CD52) | [Nagybörzsönyben] két épületben tanítják a 76 diákot, az alsó tagozatosokat a Hunyadi téri, a felsősöket a Széchenyi utcai épületben (2000 Horváth M. Ferenc CD36).

8. (Zene is) ’a hangskála lejjebb eső helyén levő, mély(ebb)(ének-, es. beszéd)hang〉, ill. ilyen fekvésű énekhangon megszólaltatott 〈szólam〉’ ❖ [az] oktáva alsó hangja (1830 Márton József¹ 8298002, 21) | A bőgős, mint tapogatós halász, Az alsó hangok mélyén kaparász (1850 Arany János CD01) | [Palestrina] csak azon esetben tartja rossznak a tiszta nyolcadba lépést, ha az alsó szólam fokonként halad felfelé, a felső pedig lefelé ugrik, tehát nem fokonként halad (1893 PallasLex. CD02) | szépen tanított ám a püspök úr is, a harangszavú prédikátor, akinek alsó hangja olyannak tetszett, mint az oroszlánmorgás (1919 Oláh Gábor 9487061, 61) | [verseny]művek partitúráiban […] a zongora a legalsó szólam helyét szokta elfoglalni (1931 ZeneiLex. CD49) | [a második sornak] a vége mélyebbre süllyed, még szélesebbre tágul a dallamív, eléri a legalsó hangot, kirajzolja a dallam egész terjedelmét (1990 Magyar néprajz CD47).

8a. (Zene) ’〈hangskálán:〉 vmely meghatározott hangtól lefelé számított hangközzel meghatározott 〈hang〉’ ❖ [az éneklő fülemüle] az alsó C-ig le-ereſzkedett (1789 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller 7448005, 182) | [a hangközök megfordítása alkalmával] az alsó hang feljebb megy egy nyolczaddal [= oktávval], mi által, a hangtávolság változik, s a hangközök más nevet kapnak (1867 Bartalus István 8030004, 23) | [a 15. században] szívesen alkalmazták az u. n. Landino-zárlatot, mely a vezetőhang után az alaphang előtt annak alsó tercét iktatta be (1930 ZeneiLex. CD49) | [a citerán] jellemzőbb az a hangolás, amikor kísérő húrokon a dallamhúrok alaphangja mellett annak felső kvartja, ill. alsó kvintje szól (1977 NéprajziLex. CD47).

9. (csak alap- és felsőfokban) ’a szükséges v. a megengedhető legkisebb, legkevesebb’ ❖ [a vám] épen a’ leg-alsó lábra [ti. fokra, mértékre] vétetett (1792 Őri Fülep Gábor ford.–Haller C3377, 130) | a’ leg alsóbb ára az illyen ſzobának hó naponként 25 új Lujdór [ti. Lajos-arany] (1793 Sándor István 7287036, 345) | az ölbéli kutyáknak, ez [ti. két arany] a’ legalsó árok (1806 Kis János¹ C2649, 19) | a jegyző[i] fizetést az illőség legalsó fokára emelendette volna (1841 Arany János 2005086, 798) | [Szigetvár ostromakor] az ujváros bevétele is legalsó számitással három napot, s mint látni fogjuk, az óvárosé kilencz napot kivánt (1865 Salamon Ferenc 8402011, 575) | Az önálló vadászterületek alsó határa 1000 hold legyen, nem úgy, mint ma, 200 hold (1943 Csekonics Endre 1026001, 28) | alsó és felső korhatárok különböző intézményeknél (1956 Tánczos Gábor 2051061, 48) | a törvény úgy változna, hogy ilyen esetekben a 200 ezer forintos minimális alsó bírságot eltörlik (1996 Figyelő CD2601).

II. fn 1A

1. ’a magyar kártya legkisebb értékű figurája’ ❖ Miklós urnál négy alsót … pillanta meg (1847 Vas Gereben C4363, 88) | [a Fekete Péter] játékot egy egész csomag kártyával kell játszani, melyből a három alsót eltávolitják s csak a makkalsó marad (1883 Ozoray Árpád 8343002, 95) | Teleskei szeme a talonra siklott, hogy újra meggyőződjék, hogy a zöld filkó és alsó a talon két felütött kártyája (1969 Domahidy András 1036006, 177) | – Tizenkilencem volt – magyarázta Johann Friedrich. – Tízes, király, felső és alsó (1973 Gion Nándor 9190006, 160).

2. ’alsóruházat, kül. alsónadrág’ ❖ megtoldta még egy pár inggel, egy pár alsóval (1880 Árvizkönyv Szeged javára C0667, 11) | A ruha kurta, elálló s a vasalt fehér alsó [ti. alsószoknya] ki-kivillan [az asszony] menése közben (1912 Budapesti Hírlap febr. 17. C4700, 1) | a rövid alsót nem pertli, hanem három gyöngyházgomb tartotta meg a férfiak csípőjén (1981 Mohás Lívia 1109002, 84) | [A szúnyogokat tanulmányozó egyetemista] kísérletképpen kifeküdt egy szál alsóban a terepre egy szúnyogháló alá (1996 Természet Világa CD50).

3. (Isk, biz) ’〈nyolcosztályos iskolatípusban:〉 az 1–4. osztály (vmelyike)’ ❖ A négy alsóban … aztán abba kellett hagynom [a tanulást] (1954 Vidor Miklós 9778002, 199) | [a mindenkiben szunnyadó tehetség kibontakoztatásának] elősegítésére alsóban legfeljebb tizenkét-tizenötös létszámú osztályok lennének (2000 Népszabadság aug. 11. C5833, 25).

Ö: bokszer~.

ÖU: jéger~, mackó~, melegítő~.

ÖE: ~kabát, ~köntös, ~vezetékes.

Sz: alsóbbság, alsóság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, alsóház, alsó-kontignáció, alsókő, alsóküszöb, alsólepedő, alsó-marokvas, alsópadimentum, alsópadlás, alsópadlázat, alsó-szél, alsószemöldök, alsó-tanács, alsóvilág; ÚMTsz. ~, alsóvég

alsó melléknév és főnév
I. melléknév 17A7
1. (csak alap- és középfokban, egysz-ú fn jelzőjeként)
〈függőleges tagolódásban:〉 két (szélső v. szélsőnek tekintett) dolog, rész, csoport közül egymáshoz v. vmely (képzeletbeli) középponthoz viszonyítva a lejjebb levő
[a deszkára száradni kitett gyapjú] gyakorta meg- fordittaſsék, mert külömben, igen ſokáig és nem egyéránt ſzáradna-meg, ’s annak a’ vizes alsó réſze pedig, mindenféle fekete, vagy sárga motskokat nyerne
(1774 Tapasztalásból merétett oktatás)
kiáltás hallatik a’ hajónak alsóbb réſzérl. Lyuk esett a’ hajón, és már a’ víz benne négy láb magasságnyira van
(1787 Gelei József ford.Campe)
meg vette az alsó Várat szerentsésen, a’ fels pedig kapitulált
(1790 Péczeli József ford.Voltaire)
[a gyapjaslepke] petéit nyárban a levél alsó lapjára rakja
(1845 Hanák János)
A jelentkező főbántalmakat alsó és felső végtagokra alkalmazott mustáros kovászok […] által lehet elvezetni vagy megszüntetni
(1861 Lengyel Dániel)
ha a magház felett helyezkedik el a csésze, a párta és a porzók, akkor a magház alsó állású, a virág pedig felül álló (felső állású, epigyn)
(1903 Wagner János)
[a cápa] oldalára feküdt, hogy alsó állású szájával a zsíros falathoz hozzáférhessen
(1933 Az állatok világa ford.)
mint az északi erdőkben általában, a rönk alsó vége sokkal vastagabb, mint a felső
(1962 Lengyel József)
[az átszámolás után a kártyacsomagban] a fölső nyolc lap ugyanaz lesz, mint az alsó nyolc, csak fordított sorrendben
(1980 Rodolfo)
Baggio a büntetőt a jobb alsó sarokba lövi
(1998 Magyar Hírlap)
alsó comb
madár, baromfi húsos lábszára (mint emberi táplálék)
[A madarak lába] négy szakaszból áll, ezek: a felső és alsó comb, a csüd és ujjak
(1933 Az állatok világa ford.)
[Töltött pulykacomb készítésekor] az alsó combot nem csontozzuk ki, az megmarad „nyélnek”
(1999 Lakáskultúra)
alsó világ (rég)
a)
〈mitikus gondolkodásban:〉 a holtaknak a föld mélyébe képzelt túlvilági birodalma; alvilág
Plútó … Proserpinát … leviszi az Alsóvilágra
(1794 Uránia)
b)
〈bizonyos vallásos meggyőződés szerint:〉 az a túlvilági hely, ahova haláluk után az örök szenvedésre ítéltek jutnak; pokol
Az ördögök lakhelye – mesékben, hiedelmekben egyaránt – a pokol, az alsó világ, ahová – akárcsak a mennyországba – élő ember nem teheti a lábát
(1988 Magyar néprajz)
c)
〈a népi hiedelemvilágban:〉 az emberek lakta világ alatti képzeletbeli hely
[A fiú] meg fogja a fát ketté hasitya s le ereszti az edjiket, azon le tsuszot az alsó Világra
(1790 Ethnographia)
A mitikus hősöknek és a sámánoknak a mesékben tovább élő utódaiként a mesehősök is el tudnak jutni a felső vagy az alsó világba
(1988 Magyar néprajz)
1a. (csak alapfokban, egysz-ú fn-vel)
〈vízszintes tagolódásban:〉 két (szélső) dolog közül vmely kitüntetett szerepű ponthoz, helyhez viszonyítva beljebb, távolabb levő
Alsó végénn ült ő a hosszú táblának: de mivel szavábúl a házi gazdának, ezt gondolta lenni a prézes pócczának [ti. az elöljáró helyének], iszonyú gravitást [= komolyságot] adott orczájának
(1804 Verseghy Ferenc)
Az alsó udvarban elszórt gazdasági épületek emelkedtek
(1867 Gyulai Pál)
[Schmukkné] az alsó házban, ahová nem látnak az úri látogatók, diákoknak adott szállást havi négy forintokért
(1897 Papp Dániel)
[A Kisköz] szerényen a Fő utca alsó végéből nyílik, s a szőlő és szántók felé sűrűn ösvényekre szakad
(1976 Dobos László)
1b. (csak alap- és felsőfokban, rendsz. egysz-ú fn jelzőjeként)
egymás alatt levő, ill. egymásra rétegződő dolgok halmazában a leginkább alul levő
a’ Méh-kosárnak leg-alsó abrontsa
(1782 Veszelszki Antal)
Szerentsétlenségemre a’ leg-alsóbb Deſzka a’ Kotsim Lábpadlásán a’ régiségtl romlott vala, ’s […] el-törött
(1795 Sándor István)
[Dante a pokol leírásában] a két legalsó körről pontos, számszerű méreteket ad
(1882 Szász Károly²)
A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj
(1936 József Attila)
A katalán boltozatok több vékony téglarétegből állnak; az alsó réteget habarccsal rakott téglából készítik, így ez egyben zsaluzata is a fölső soroknak
(1984 Moravánszky Ákos)
nyugodtan odasétáltam egy ilyen sokfiókos valamihez, kihúztam a legalsó fiókját
(1989 Csalog Zsolt)
1c. (közép- v. felsőfokban, rendsz. tbsz-ú fn jelzőjeként)
〈a feljebb v. kijjebb levő(k)höz viszonyítva:〉 lejjebb v. beljebb, de nem a leglejjebb v. legbeljebb levő
[a hópelyhek] leesés közben az alsóbb légrétegekben még nőnek
(1855 Vasárnapi Újság júl. 8.)
Szépen megterítettek a nagyszobában s előszedték az ezüstöt az almáriomból s a legféltettebb porcellánkészletet a kredenc alsóbb rekeszeiből
(1937 Babits Mihály)
a pénztár, mint Köves az előcsarnokban kifüggesztett tájékoztatóról értesült, az egyik alsóbb emeleten volt
(1988 Kertész Imre²)
A legalsó rétegektől eltekintve a belső-kárpáti flisben [= üledékes kőzetek ismétlődésével felépülő tengeri rétegsorban] ritkák a fosszíliák
(1997 Magyarország földje)
1d.
alul történő, alul végzett
A kardvívásnál volt egy veszedelmes alsó belső vágása
(1874 Jókai Mór)
[a rúdugrás során] jobb lábbal történő elugráskor a jobb kéz alul alsó fogással és hajlított karral, a bal kéz felül, szintén alsó fogással, de kinyujtott karral nyugszik a rúdon
(1924 RévaiNagyLex.)
a közönség biztonsága érdekében, a pályát övező, kijáratokhoz vezető utakat alsó világítással látják el
(1997 Magyar Hírlap)
2. (földrajzi nevek előtagjaként is)
délebbre, ill. alacsonyabban fekvő
Alsó Német Orſzágban […] és Olaſz Orſzágban az ellenséget Badeni Lajos, Marleburg, és Eugenius [megverte]
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
Indiábann, Áſiának alſó tájékánn
(1781 Magyar Hírmondó)
a’ Budai Gyűlésről az orſzág alsó réſzeire, a’ Dráva és Száva vize felé kűldötte őtet [ti. Kinizsit] a’ Király
(1802 e. Budai Ferenc)
Tolna vármegyének legalsóbb részétől kezdve folyvást felfelé Veszprém vármegyéig
(1843 Beszédes József)
jön az egyik czirkáló huszárcsapat és jelenti, hogy Vácz alsó végén a Hétkápolnánál nagy mozgás észlelhető
(1894–1898 Gracza György)
Az alsó végen, ahol a patak kihajlott a tisztásra, beteg volt a Bogyó Károly házában
(1930 Tamás Mihály)
öt évvel ezelőtt öntötte el legutóbb Budapesten a Duna az alsó rakpartot
(1991 Beszélő)
néhány képviselő Alsó- és Felsőgöd szétválását szorgalmazza
(1995 Magyar Hírlap)
3. (földrajzi nevek előtt, ill. azok előtagjaként is)
a forrástól távolabbi 〈folyószakasz, ill. annak vidéke〉
a Móza (Maas, Meuſe) vizének alsóbb mellyékei
(1794 Magyar Hírmondó)
[a Vaskapu] nevezet alatt azon számosb vízrohanásokat kell érteni, mellyek az alsó Dunának mintegy 14 mérföldnyi hosszában léteznek
(1838 Széchenyi István)
[Dzsószer fáraó] székhelyét politikai okok miatt Felső-Egyiptomból Alsó-Egyiptomba, Memfiszbe helyezte át
(1935 Az ókor története)
[az Ördög-árok] mellékvízfolyása a János Kórháznál betorkolló legalsó szakaszán, a ma már kb.körülbelül 2 kmkilométer hosszban zárt szelvényű Diósárok
(1998 Természet Világa)
3a. (földrajzi nevek mellett)
〈vmely helységben az egyazon vasútvonalon levő két megálló közül:〉 a kiinduló, központi állomástól számítva távolabbi 〈megálló〉
Kőbánya alsó pályaudvar
(1942 Bánlaky József)
Érd-alsó és Tárnok között a vasúti átjáróban a jól működő fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti sínekre hajtott egy Trabant személygépkocsi
(1996 Magyar Hírlap)
4.
társadalmi, anyagi v. műveltségi tekintetben hátrányos helyzetű, sorsú 〈személy, csoport, réteg〉
Leg alsó réſze Hazánkban az Orſzág’ Tagjainak a’ Jobbágyság, a’ Tselédek, és a’ paraſzti munkás Emberek
(1791 Vályi András)
az egéſz Ármáda a’ legalsóbb Nép közl valókból áll, kiket a’ Városokban verbuválnak, ’s közöttök némelly Helvétus, Görög, és Olaſz ſzerentse keresk vagynak
(1811 Hazai és Külföldi Tudósítások)
A repedt falazatú, gyakran fedetlen, félig bedőlt házakat s kunyhókat szerecsenek, mulatták, a nép legalsó rétegei lakják a legnagyobb nyomorban
(1861 Rosty Pál)
A társadalmi elkülönülés korszakában is megtörtént, hogy a magasabb műveltség ízlése közeledett az alsóbb néposztályéhoz
(1918 Kodály Zoltán)
az alsó társadalmi rétegek esélyhátránya egyre jobban nő
(1997 Magyar Hírlap)
alsó rend (rég)
a nép társadalmi v. műveltségi tekintetben alsóbb rétege, köznép, alnép, ill. ennek helyzete
együgyűhez, bölcshöz, alsó-, köz- és főrendekhez egyenlően tudja nyájas szelídségének méltóságát alkalmaztatni
(1777 Bessenyei György¹)
[Szuvorovról] tudva vagyon, hogy mer érdemi által jutott a’ leg-alsób’ rendrl a’ f méltóságira
(1794 Molnár János)
Hajdan ütlekkel [= ütlegekkel] magyarázták a mi atyáink Hogy mi az alsó rend törvénnye? kinél az igazság? – Aki erőssebb vólt, ugyan az kénnyére bitangolt
(1816 Fazekas Mihály)
Vegyük csak például magát az erkölcsi viszonyt, mely az alsóbb rendben férj és nő között van? Az még mindig közelebb áll a keleti, mint a nyugati világnézethöz
(1862 Vajda János)
alsó sorsú (rég)
(tbsz-ban, hat ne-vel, fn-i értékben)
a nép társadalmi v. műveltségi tekintetben alsóbb rétegéhez tartozó személy
[a rendbontók] a’ ſzabadságról ’s egyenlöségröl való viſzſzás gondolatoknak el-terjeſztése által […] némelly külömben jó gondolkodású meſter’ és munkás embereket, az alsóbb sorsúak közzül, a’ magok állapotyokkal való meg nem elégedésre ingereltenek
(1793 Bécsi Magyar Merkurius)
Kupecz Mihály sem köztiszteletben, sem pedig közszeretetben nem állt a faluban, és kivált az alsóbb sorsuak sok mindenfélét fel tudtak hozni ellene
(1857 Szegfi Mór)
5.
(Rang)sorban, értékrendben:〉 (viszonylag) alul levő.
5a.
alacsony(abb) (hivatali, katonai stb.) rang〉, ill. alacsonyabb rangú 〈személy, természetfölötti lény v. tisztség〉
felsöbb, és legalsóbb [hivatali] renden lévőket
(1774–1779 Csokonai József)
ſok Offitzérek, felsbb és alſóbb Tiſztek vagynak
(1790 Takács Ádám)
alsóbb egyházi személyek
(1830 Horváth József ford.Wendt)
Az alsóbb hivatal felsőbbre volt lépcső, kivált azoknál kik meglépesedtek
(1853 Kemény Zsigmond)
a hindu istenmondában az egyes fő- és alsóbb istenek mondái
(1881 Szász Károly²)
Kellék a […] diakon-bibornokságnál az elért 22-ik év, törvényes születés s legalább a négy alsó rend megléte
(1893 PallasLex.)
[a támadás] gyakorlati kivitelében sem a magasabb, sem az alsóbb rangú tisztek s természetesen maga a csapat sem volt kellőleg begyakorolva
(1941 Bánlaky József)
egy alsóbb beosztású minisztériumi főmufti
(2000 Magyar Hírlap)
5b.
(a leg)kisebb hatáskörű, vmely fölötte álló szerv(ek)nek alárendelt 〈szerv〉, ill. ehhez tartozó v. tőle eredő
ollyan dolgokat illet Inſtántziák, a mellyek Alſóbb Szék eleibe tartoznak
(1782 Magyar Hírmondó)
alsóbb hivatalokban
(1832 Cserna János)
a legfelsőbb törvényszék […] mind a két alsó biróságnak öszhangzó itéletének megmásolásával következőt határozott
(1859 Törvényszéki Csarnok)
az alsóbb bir.bírósági itéletek megváltoztatásával panaszlott felmentetik s netaláni kárkövetelésével polgári perutra utasittatik
(1880 Törvényszéki Csarnok)
a legalsó végrehajtó közegek lemondásával összeomlott a közigazgatás
(1924 Juhász Gyula¹)
[a demokratikus centralizmus elve szerint] a párt minden vezető szervét – a legfelsőtől a legalsókig – választják
(1996 Bihari Mihály)
alsóbb fokú
ua.
Alsóbbfokú törvényszéket Schliensben (Scliene) és Nüzidersben (Nezudere) is tartottak
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
az alsóbbfokú pénzügyi és igazságszolgáltatási szervek
(1928 Szekfű Gyula)
Az alsóbbfokú ítélet hét évi fegyházat szabott ki számára
(1940 Pintér Jenő)
A legfelsőbb bíróság fenntartja az alsóbb fokú bíróság [ítéletét]
(1998 Magyar Hírlap)
5c.
〈vmilyen rendszerezésben, osztályozásban:〉 alacsony(abb) 〈fok〉, ill. ilyen fokon levő
[Linné a dohányt] hat alsó nemekre osztja
(1792 Mátyus István)
az állati és növényi jegyek a legalsóbb élő lények körében elmosódva mennek át egymásba
(1897 PallasLex.)
Mi ez a moszat? Az élet legalsó foka
(1901 Ady Endre)
A gensek az etnológia által ismert legalsó fejlődési fokon, a gyűjtögető-vadászó népek területi csoportjaiból alakultak ki a legtermészetesebb módon
(1978 Láng János)
Martonvásár a mezővárosok legalsó, úgynevezett úrbéres mezőváros kategóriájába tartozott, azaz belszerkezetében továbbra is közönséges parasztfalu maradt
(2000 Hornyák Mária)
5d.
alacsonyabb színvonalú, kevésbé értékes
[az asszonyok] mind azokban [a dolgokban], a’ mellyek az elmének alsó tehetségein fordúlnak-meg, az elsöséget mindenkor magoknak tartották
(1792 Mátyus István)
A kulturának egyik részét alsónak, a másikat pedig felsőnek szoktuk nevezni
(1810 k. Verseghy Ferenc)
[a Ludas Matyinak] az alsó komikum körében mozgó tárgya sajátságos ellentétben van a forma méltóságával
(1892 Négyesy László)
[a] burlesque-színház kétségtelenül a legalsóbb fajtája a nyilvánosan megengedett szórakozásoknak
(1923–1926 Tamási Áron)
A kispolgári giccsel párhuzamosan virult a két világháború között a körútinak nevezett vásári humor, a kabarék legalsó szintjének irodalma
(1961 Földes Anna)
5e. (rég, Hajó)
〈hajón:〉 a fedélzet alatti, alacsonyabb komfortfokozatú 〈osztály〉
a hajó alsó osztályában
(1848 Vasvári Pál)
[a hajó kapitánya és Jelky András] áthaladtak az alsó osztályokon
(1872 Hevesi Lajos)
6. (Isk)
az iskolarendszer legalsó fokán érvényes, alsófokú 〈oktatási intézmény(beli tanulás)
[Szegvári] alsóbb Oskoláit Egerben, a’ felsbbeket pedig Kassán folytatja
(1789 Kazinczy Ferenc)
a’ leg-alsóbb, nevezetessen a’ falusi Oskolák’ ſzámára
(1795 Magyar Hírmondó)
a Magyar Nyelv mind a felső mind az alsó iskolákban országszerte tanítassék
(1808 Kazinczy Ferenc)
alsóbb iskoláit szülővárosában és Pápán, a felsőbbeket Pesten végezte
(1913 e. Magyar írók élete)
elhivatott egyetemi, középiskolai, vagy alsóbb iskolai tanár, nevelő
(1995 Természet Világa)
alsóbb fokú
az iskolarendszer legalsó fokán érvényes, alsófokú 〈oktatási intézmény(beli)
az alsóbb fokú olvasókönyvekbe […] egy pár bibliai példát belevenni Pázmány beszédeiből
(1909 Laczkó Géza)
[Karcagnak] alsóbbfokú iskoláin kívül van közs.községi polg.polgári leányiskolája, ref.református leánygimnáziuma és áll.állami mezőgazdasági szakiskolája
(1914 RévaiNagyLex.)
[Jeszenyin] tanítói, illetve alsóbbfokú tanári oklevelet szerzett
(1956 Méliusz József)
[Bárczi Géza] alsóbb fokú iskoláit itt [ti. Zomborban] végezte
(1995 Szathmári István)
6a.
〈közép- v. felsőfokú oktatási intézményben:〉 vmelyik alacsonyabb 〈osztály v. évfolyam〉, ill. ilyen osztályt v. évfolyamot végző 〈diák〉
az alsóbb osztályokban a tanulók gyengébb koruknál fogva csak a terményrajztani tárgyak főbb elemeivel ismertethetnek meg
(1865 Tanodai Lapok)
szinte biztosak voltunk volna a sikerben, ha az ötödik és hatodik osztályosak bajtársian leereszkednek hozzánk s ha nem felejtik el, hogy ők is voltak negyedikesek, alsó, sőt legalsóbb gimnazisták
(1917 Ady Endre)
[a docensek egyetemi tanár korukban] hétrét görnyedve kezdenek közlekedni, szinte bakugrásra kínálva fel sokat próbált hátukat a legalsó évfolyamok ártatlan fenegyerekeinek
(1989 Csengey Dénes)
alsóbb éves
a) (mn-i értékben)
〈közép- v. felsőfokú oktatási intézményben:〉 vmelyik alacsonyabb osztályt v. évfolyamot végző 〈diák〉
[A teológiai akadémián] szokás volt az alsóbb éves diákoktól az előre betanult prédikációk tanári kikérdezése is
(1980 NéprajziLex.)
[a könyvet] szemléletformáló hatása miatt különösen a középiskolásoknak, alsóbb éves egyetemistáknak és a biológiatanároknak volna érdemes kézbe venni!
(1999 Természet Világa)
b) (fn-i értékben)
ilyen diák
a középiskolák alsóbb éveseinek és […] a felsőbb évfolyamok tanulóinak
(1997 Új Könyvek)
[az állásbörze] elsősorban a végzős hallgatókat célozza meg, de az alsóbb évesek is találhatnak hasznos, illetve érdekes információkat
(2000 Magyar Hírlap)
7. (Isk)
〈kétszintű iskolatípusban, pl. általános iskolában:〉 az alacsonyabb osztályokat magában foglaló 〈tagozat〉, ill. ilyen tagozatú 〈osztály, es. diák〉
[A mezőgazdasági tudományok] eggy felsbb, és két alsóbb Classisokban [= osztályokban] rendes letzkéken olvastattak és taníttattak
(1794 Magyar Hírmondó)
[Hosszúfalu] két alsó és két felső népiskolájával, s számos templomával sok barczasági és székelyföldi mező-városnál városiasb küllemmel bir
(1873 Orbán Balázs)
[A premontreieknél] az alsóbb osztályok növendékei, a gyermekek állva hallgatták a csendes misét; ötödiktől fölfelé engedték csak meg tanáraink, hogy beüljünk a templompadokba
(1934 Márai Sándor)
az általános iskolák alsó tagozatának oktatói is főiskolai képzésben részesülnek
(1960 Verbényi László)
[Nagybörzsönyben] két épületben tanítják a 76 diákot, az alsó tagozatosokat a Hunyadi téri, a felsősöket a Széchenyi utcai épületben
(2000 Horváth M. Ferenc)
8. (Zene is)
a hangskála lejjebb eső helyén levő, mély(ebb) (ének-, es. beszéd)hang〉, ill. ilyen fekvésű énekhangon megszólaltatott 〈szólam〉
[az] oktáva alsó hangja
(1830 Márton József¹)
A bőgős, mint tapogatós halász, Az alsó hangok mélyén kaparász
(1850 Arany János)
[Palestrina] csak azon esetben tartja rossznak a tiszta nyolcadba lépést, ha az alsó szólam fokonként halad felfelé, a felső pedig lefelé ugrik, tehát nem fokonként halad
(1893 PallasLex.)
szépen tanított ám a püspök úr is, a harangszavú prédikátor, akinek alsó hangja olyannak tetszett, mint az oroszlánmorgás
(1919 Oláh Gábor)
[verseny]művek partitúráiban […] a zongora a legalsó szólam helyét szokta elfoglalni
(1931 ZeneiLex.)
[a második sornak] a vége mélyebbre süllyed, még szélesebbre tágul a dallamív, eléri a legalsó hangot, kirajzolja a dallam egész terjedelmét
(1990 Magyar néprajz)
8a. (Zene)
〈hangskálán:〉 vmely meghatározott hangtól lefelé számított hangközzel meghatározott 〈hang〉
[az éneklő fülemüle] az alsó C-ig le-ereſzkedett
(1789 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
[a hangközök megfordítása alkalmával] az alsó hang feljebb megy egy nyolczaddal [= oktávval], mi által, a hangtávolság változik, s a hangközök más nevet kapnak
(1867 Bartalus István)
[a 15. században] szívesen alkalmazták az u. n.úgynevezett Landino-zárlatot, mely a vezetőhang után az alaphang előtt annak alsó tercét iktatta be
(1930 ZeneiLex.)
[a citerán] jellemzőbb az a hangolás, amikor kísérő húrokon a dallamhúrok alaphangja mellett annak felső kvartja, ill.illetve alsó kvintje szól
(1977 NéprajziLex.)
9. (csak alap- és felsőfokban)
a szükséges v. a megengedhető legkisebb, legkevesebb
[a vám] épen a’ leg-alsó lábra [ti. fokra, mértékre] vétetett
(1792 Őri Fülep Gábor ford.Haller)
a’ leg alsóbb ára az illyen ſzobának hó naponként 25 új Lujdór [ti. Lajos-arany]
(1793 Sándor István)
az ölbéli kutyáknak, ez [ti. két arany] a’ legalsó árok
(1806 Kis János¹)
a jegyző[i] fizetést az illőség legalsó fokára emelendette volna
(1841 Arany János)
[Szigetvár ostromakor] az ujváros bevétele is legalsó számitással három napot, s mint látni fogjuk, az óvárosé kilencz napot kivánt
(1865 Salamon Ferenc)
Az önálló vadászterületek alsó határa 1000 hold legyen, nem úgy, mint ma, 200 hold
(1943 Csekonics Endre)
alsó és felső korhatárok különböző intézményeknél
(1956 Tánczos Gábor)
a törvény úgy változna, hogy ilyen esetekben a 200 ezer forintos minimális alsó bírságot eltörlik
(1996 Figyelő)
II. főnév 1A
1.
a magyar kártya legkisebb értékű figurája
Miklós urnál négy alsót … pillanta meg
(1847 Vas Gereben)
[a Fekete Péter] játékot egy egész csomag kártyával kell játszani, melyből a három alsót eltávolitják s csak a makkalsó marad
(1883 Ozoray Árpád)
Teleskei szeme a talonra siklott, hogy újra meggyőződjék, hogy a zöld filkó és alsó a talon két felütött kártyája
(1969 Domahidy András)
– Tizenkilencem volt – magyarázta Johann Friedrich. – Tízes, király, felső és alsó
(1973 Gion Nándor)
2.
alsóruházat, kül. alsónadrág
megtoldta még egy pár inggel, egy pár alsóval
(1880 Árvizkönyv Szeged javára)
A ruha kurta, elálló s a vasalt fehér alsó [ti. alsószoknya] ki-kivillan [az asszony] menése közben
(1912 Budapesti Hírlap febr. 17.)
a rövid alsót nem pertli, hanem három gyöngyházgomb tartotta meg a férfiak csípőjén
(1981 Mohás Lívia)
[A szúnyogokat tanulmányozó egyetemista] kísérletképpen kifeküdt egy szál alsóban a terepre egy szúnyogháló alá
(1996 Természet Világa)
3. (Isk, biz)
〈nyolcosztályos iskolatípusban:〉 az 1–4. osztály (vmelyike)
A négy alsóban … aztán abba kellett hagynom [a tanulást]
(1954 Vidor Miklós)
[a mindenkiben szunnyadó tehetség kibontakoztatásának] elősegítésére alsóban legfeljebb tizenkét-tizenötös létszámú osztályok lennének
(2000 Népszabadság aug. 11.)
ÖU: jégeralsó, mackóalsó, melegítőalsó
ÖE: alsókabát, alsóköntös, alsóvezetékes
Sz: alsóbbság, alsóság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, alsóház, alsó-kontignáció, alsókő, alsóküszöb, alsólepedő, alsó-marokvas, alsópadimentum, alsópadlás, alsópadlázat, alsó-szél, alsószemöldök, alsó-tanács, alsóvilág; ÚMTsz. ~, alsóvég

Beállítások