atomelmélet fn 3B

1. (Fiz v. Kém) ’az atom szerkezetével, felépítésével foglalkozó tudomány(ág), ill. az ebből adódó kutatási eredmény(ek összessége)’ ❖ [a réz-szulfátból rádiummal lítiummá történő] átváltozás teljeséggel [!] ellentmond a régi atomelméletnek (1909 Pesti Hírlap aug. 8. C5657, 38) | Az atomelméletből a radioaktivitás jelenségeinek hatása alatt áttértünk az elektronelméletre (1915 Földi Mihály CD10) | a huszadik század atomelméletének fő kovásza az atomok által kibocsátott spektrumokról, vagy pontosabban az atomok energiaszintjeiről összegyűlt ismerethalmaz volt (1978 Simonyi Károly 1142001, 327).

2. (Fil) ’a világegyetemet atomokból felépülő egységes szerkezetnek tekintő ókori materialista elmélet; atomisztika’ ❖ Demokritos föltétlenül megbízik a maga atomelméletében, tehát a gondolkodás utján elért ismeretet föléje helyezi az érzéki észrevevésnek (1893 PallasLex. CD02) | a furcsa, de rendkívül következetes atomelméletben [Leibniz] arra is megfelel, hogy lehet, hogy a dolgok egymástól különböznek, honnan vannak a világban változatok (1947 Németh László² 2055017, 90) | Az epikureus áramlat Démokritosz atomelméletét újítja föl, de már eleve etikai tartalommal töltve meg azt: az atomok szerinte „elhajolhatnak” pályájukról, így lehet szabad az ember (1981 Lendvai L. Ferenc 1092001, 63).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

atomelmélet főnév 3B
1. (Fiz v. Kém)
az atom szerkezetével, felépítésével foglalkozó tudomány(ág), ill. az ebből adódó kutatási eredmény(ek összessége)
[a réz-szulfátból rádiummal lítiummá történő] átváltozás teljeséggel [!] ellentmond a régi atomelméletnek
(1909 Pesti Hírlap aug. 8.)
Az atomelméletből a radioaktivitás jelenségeinek hatása alatt áttértünk az elektronelméletre
(1915 Földi Mihály)
a huszadik század atomelméletének fő kovásza az atomok által kibocsátott spektrumokról, vagy pontosabban az atomok energiaszintjeiről összegyűlt ismerethalmaz volt
(1978 Simonyi Károly)
2. (Fil)
a világegyetemet atomokból felépülő egységes szerkezetnek tekintő ókori materialista elmélet; atomisztika
Demokritos föltétlenül megbízik a maga atomelméletében, tehát a gondolkodás utján elért ismeretet föléje helyezi az érzéki észrevevésnek
(1893 PallasLex.)
a furcsa, de rendkívül következetes atomelméletben [Leibniz] arra is megfelel, hogy lehet, hogy a dolgok egymástól különböznek, honnan vannak a világban változatok
(1947 Németh László²)
Az epikureus áramlat Démokritosz atomelméletét újítja föl, de már eleve etikai tartalommal töltve meg azt: az atomok szerinte „elhajolhatnak” pályájukról, így lehet szabad az ember
(1981 Lendvai L. Ferenc)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások