attitűd fn 3C1

1. ’hozzáállás, viselkedés(mód), modor’ ❖ mindig az önzetlen ujságíró attitüdjében [támadott] (1911 Ambrus Zoltán 9006002, 21) | gyerekes attitüd (1936 Szvatkó Pál CD10) | ugyanazok a sztárolt rendezők, ugyanazok a jelzők, ugyanaz a kihívóan pökhendi attitűd (1996 Magyar Hírlap CD09) | barátságos és egyben versengő attitűdöt (2000 Magyar néprajz CD47).

1a. (vál) ’szellemi magatartás, viselkedés(mód)’ ❖ egy ezer ellenséggel vagdalkozó bajnok szellemi attitűdjeivel (1888 Mikszáth Kálmán CD04) | az az attitűd, melyet gondolataival szemben elfoglal (1908 Fenyő Miksa CD10) | a hallgatás, a „most-pedig-elnémulunk” attitűdje (1957 Zolnai Béla 9801001, 194) | A pozitivista attitűd […] a polgári gondolkodás mindvégig jelenlevő, konstans eleme (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 180) | kritikai attitűd (1992 Ludassy Mária 2016037, 435).

1b. (Pszich v. Szoc) ’az egyénnek, a személyiségnek (mélyen rögzült,) érzelmi töltetű, ill. mentális indíttatású, rendsz. minősítést és értékelést, elfogadást v. elutasítást kifejező, vmely tárgyra, személyre, helyzetre, gondolatra irányuló belső viszonya, viszonyulási módja; beállítódás’ ❖ miképp kezdi köteles adónak érezni azt a férfi attitűdöt, amely eleinte megfélemlítette (1911 Feleky Géza CD10) | A másik nevelői magatartásforma, amely elősegíti a gyermeki agresszió kibontakozását, a hideg-engedékeny attitűd (1973 Ranschburg Jenő 1130003, 137) | A vélt hasznosság vagy vélt haszontalanság mint beállítódás (szakszóval élve attitűd) […] befolyásol bennünket abban, hogy mit tartunk valószínűnek s mit nem (1986 Csepeli György 1029003, 121) | a csecsemő érzelmi attitűdjének (1990 Verebélyi Kincső CD30) | a magyar népesség reklámokkal szembeni attitűdjével szemben a többség fogadókész a lapban elhelyezett hirdetések iránt (2000 Médiafigyelő CD2603).

1c. (Nyelvt v. Fil) ’egy adott tényállás iránt tanúsított viszonyulás’ ❖ a szemantikának csupán az extenzionális [= az összetett kifejezések értékét az összetevők értékéből levezető] logika szabályai alapján fölépített mondatokkal van dolga, s a beszélő attitűdjei illetve tágabb értelemben a beszédhelyzet nem tartoznak vizsgálati körébe (1990 Jancsó Júlia ford.–Ricoeur 2029024, 613) | [a megnyilatkozások] kifejezhetik a beszélő episztemikus [= valószínűségre vonatkozó] attitűdjét (1991 Tarnay László 2028017, 168).

2. (kissé rég, vál v. pejor) ’testtartás, mozdulat, ill. (mesterkélt) póz, szerep(játszás)’ ❖ a’ Fest […] eggy Poétai Oestrumra [= költői lelkesültségre] ragadtatott Attitüdöt adott Nékie (1790 Orpheus C1505, 375) | D. franczia tónussal, elszenderedett lélekkel, pislogó szemekkel, a’ legszívesebb tiszteletet ’s csendességet, lelki nyugodalmat mutató attitűdben álla ott (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 48) | attitudöket rajzol és tanulmányoz (1869 Kvassay Ede C2873, 300) | [Gyula] szinte a letérdelés attitüdjével forró ajkakat nyomott […] a kis fehér foltra (1927 Babits Mihály C0698, 143) | Párizsban a császárság alatt a nagyon széptermetű és félig mezitelen nők szoktak görög szobrokhoz hasonló attitűdben elomlani (1936 Surányi Miklós 9618001, 70) | [Szomory Dezső] magánéletében is kedvelte a teátrális attitűdöket (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

2a. (Tánc) ’az a rendsz. ívelt kartartású klasszikus balettpóz, amelyben a táncos egyik lábát behajlítva hátra, es. előre emeli’ ❖ ÉrtSz.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

attitűd főnév 3C1
1.
hozzáállás, viselkedés(mód), modor
mindig az önzetlen ujságíró attitüdjében [támadott]
(1911 Ambrus Zoltán)
gyerekes attitüd
(1936 Szvatkó Pál)
ugyanazok a sztárolt rendezők, ugyanazok a jelzők, ugyanaz a kihívóan pökhendi attitűd
(1996 Magyar Hírlap)
barátságos és egyben versengő attitűdöt
(2000 Magyar néprajz)
1a. (vál)
szellemi magatartás, viselkedés(mód)
egy ezer ellenséggel vagdalkozó bajnok szellemi attitűdjeivel
(1888 Mikszáth Kálmán)
az az attitűd, melyet gondolataival szemben elfoglal
(1908 Fenyő Miksa)
a hallgatás, a „most-pedig-elnémulunk” attitűdje
(1957 Zolnai Béla)
A pozitivista attitűd […] a polgári gondolkodás mindvégig jelenlevő, konstans eleme
(1981 Lendvai L. Ferenc)
kritikai attitűd
(1992 Ludassy Mária)
1b. (Pszich v. Szoc)
az egyénnek, a személyiségnek (mélyen rögzült,) érzelmi töltetű, ill. mentális indíttatású, rendsz. minősítést és értékelést, elfogadást v. elutasítást kifejező, vmely tárgyra, személyre, helyzetre, gondolatra irányuló belső viszonya, viszonyulási módja; beállítódás
miképp kezdi köteles adónak érezni azt a férfi attitűdöt, amely eleinte megfélemlítette
(1911 Feleky Géza)
A másik nevelői magatartásforma, amely elősegíti a gyermeki agresszió kibontakozását, a hideg-engedékeny attitűd
(1973 Ranschburg Jenő)
A vélt hasznosság vagy vélt haszontalanság mint beállítódás (szakszóval élve attitűd) […] befolyásol bennünket abban, hogy mit tartunk valószínűnek s mit nem
(1986 Csepeli György)
a csecsemő érzelmi attitűdjének
(1990 Verebélyi Kincső)
a magyar népesség reklámokkal szembeni attitűdjével szemben a többség fogadókész a lapban elhelyezett hirdetések iránt
(2000 Médiafigyelő)
1c. (Nyelvt v. Fil)
egy adott tényállás iránt tanúsított viszonyulás
a szemantikának csupán az extenzionális [= az összetett kifejezések értékét az összetevők értékéből levezető] logika szabályai alapján fölépített mondatokkal van dolga, s a beszélő attitűdjei illetve tágabb értelemben a beszédhelyzet nem tartoznak vizsgálati körébe
(1990 Jancsó Júlia ford.Ricoeur)
[a megnyilatkozások] kifejezhetik a beszélő episztemikus [= valószínűségre vonatkozó] attitűdjét
(1991 Tarnay László)
2. (kissé rég, vál v. pejor)
testtartás, mozdulat, ill. (mesterkélt) póz, szerep(játszás)
a’ Fest […] eggy Poétai Oestrumra [= költői lelkesültségre] ragadtatott Attitüdöt adott Nékie
(1790 Orpheus)
D. franczia tónussal, elszenderedett lélekkel, pislogó szemekkel, a’ legszívesebb tiszteletet ’s csendességet, lelki nyugodalmat mutató attitűdben álla ott
(1812 Kazinczy Ferenc)
attitudöket rajzol és tanulmányoz
(1869 Kvassay Ede)
[Gyula] szinte a letérdelés attitüdjével forró ajkakat nyomott […] a kis fehér foltra
(1927 Babits Mihály)
Párizsban a császárság alatt a nagyon széptermetű és félig mezitelen nők szoktak görög szobrokhoz hasonló attitűdben elomlani
(1936 Surányi Miklós)
[Szomory Dezső] magánéletében is kedvelte a teátrális attitűdöket
(1993 A magyarság kézikönyve)
2a. (Tánc)
az a rendsz. ívelt kartartású klasszikus balettpóz, amelyben a táncos egyik lábát behajlítva hátra, es. előre emeli
ÉrtSz.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások