bátor¹ mn és fn 

I. mn 19A6

1. (veszélyes helyzetben is) erejében bízva, félelem nélkül v. félelmét leküzdve cselekvő(, magatartásának következményeit vállaló) 〈ember, es. állat〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ könyörögj, hogy mikor az halállal ſzembe ſzállok, ſzint’ ollyan bátor leheek, mint moſt vagyok (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 39) | Bátor seregeink az Ecs mellyékit szállották meg (1805 Csehy József C2556, 456) | nézz bátoran a jövendő szemébe (1841 Vajda Péter C4664, 134) | legyünk bátrak […] kimondani [az igazságot]! (1871 Toldy Ferenc 8481033, 412) | [A vándorsólyom] bátor, vakmerő, öldöklő, kitünő reptű rabló, mely szárnyas világunk legvérengzőbb ellenségei közé tartozik (1899 Chernel István CD34) | [a] mese arról szólt, hogy a király-kisasszonyt sárkánynak kell odaadni, de egy bátor legény megszabadítja s van aztán lakodalom (1907 Gárdonyi Géza C1842, 10) | Mily megnyugtató lehet ily hosszú éjszakákon egy hű és bátor eb s egy jó fegyver! (1913 Krúdy Gyula CD54) | [a lánynak] a jó kaszás ép olyan hős, mint a bátor katona (1941 Veres Péter 9771013, 101) | Elmondta a dolgait, mi történik vele, […] cigarettáztunk. Ő bátrabb volt, elmondta, neki volt egy fiúja (1982 Géczi János 1058001, 261).

1a. ’ilyen emberre v. állatra jellemző, bátorságra valló 〈megnyilatkozás, tulajdonság stb.〉’ ❖ Bátor szív, ész, erklts, és józan természet Egyedl mellyekbe igazságunk lehet (1772 Bessenyei György¹ C1076, 62) | a’ bátor viadal után (1794 Molnár János 7445010, 182) | bátor képpel ’s hanggal [feleltem] (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 409) | bátor szókra fakadt (1844 Petőfi Sándor C3506, 141) | Kossuth Lajos ügyes és bátor fellépése segedelmével létesűlt az … állami és társadalmi reform (1875 e. Toldy Ferenc C4173, 83) | Bátor természetük hozza magával azt is, hogy [a macskák] egymással is hamarosan összeverekednek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | József Attila élete és halála tanulságainak bátor összegezésével még mindig adós irodalomtörténetirásunk (1952 Szabédi László C3763, 195) | bátor színvallás (1962 Gellért Oszkár 9180002, 378) | [Hunyady Sándor] sokat örökölt Mauppassant-tól – a tömörséget, jól megválasztott egyetlen jelzőit, drámai takarékosságot, bátor emberformáló határozottságot (1980 Ottlik Géza 9496006, 130).

2. (létigével állítm részeként, ált. fn-i ign-i határozóval) ’〈szerénykedő v. alázatosan udvarias formulaként bejelentés, kérés stb. bevezetésére〉’ ❖ Enged meg, h(ogy) illy bátor vagyok, hogy néked megvilágosittom azt hogy az kételkedés! (1793 Csokonai összes művei ford. C6226, 121) | Bátor leszek egyenesen hozzád szállani [= megszállni] … Dolgozó szobádban én megférek éjtszaka (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 80) | mint már említeni bátrak valánk (1839 Szász Károly¹ C3818, 111) | Bogozy úr majd lesz bátor sok anecdotát mondani [Maszlaczkyról] (1854 Jókai Mór C2244, 386) | ha szabad, mindenekelőtt három kérdést leszek bátor feltenni (1943 Füsi József 9160001, 129) | mint már voltam bátor bebizonyítani (1958 Illés Béla 2025117, 734).

2a. ’egyenes, őszinte, nyílt 〈megnyilvánulás〉’ ❖ bátor ’s nyájos beſzédjek (1785 Magyar Hírmondó 7444062, 246) | Óhajtanám bátor vallástételedet hallani, mint tetsze Horváth (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 385) | – Hova való? – Szögedére. – Jól van, húgom. Mivel eszik nálatok a levest? – Kanaóval [= kanállal] – felelte bátran (1884 Mikszáth Kálmán 8312239, 98) | előzékeny biztatással fordult tanácsadó testületének tagjaihoz, nyílt véleményüket, bátor kritikájukat sürgette (1978 Sőtér István 9613001, 199).

3. (határozórag n.: rég) ’magát biztonságban érző, nyugodt, (vmitől való) félelem v. aggodalom nélküli 〈személy〉’ ❖ Hogy lehet bátor az idegen annak dühſsége eltt, a’ ki a’ maga atyafiának-is hóhéra? (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141002, 16) | Ember tle [ti. az ördögtől] nem lehet bátor ſohol, Nints hely, hol ellene veſzélyt nem kohol (1790 Szőnyi Benjámin 7337008, 104) | Nem vagyunk bátrak, a’ halál félelmétl sohonnan (1792 Gáti István C1862, 196) | – Ülök a papné székibe [= templomi padjába] – veté oda fönnen Zsuzsi néni. – Bátran – válaszolá az öreg rektor (1867 Tolnai Lajos C4216, 228) | [a csaták] részletes leírásától bátran eltekinthetünk (1925 Bánlaky József CD16) | találtam Vásárhelyen egy orvost, akinek a kezére bátran rábízhattam magam (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 61).

3a. (rég) ’biztonságos, veszélytelen, ill. vkitől v. vmitől biztonságban levő, nem veszélyeztetett 〈hely, eszköz stb.〉’ ❖ Leg bátrabb eszköz az izzasztásra a’ lágy meleg viz ital (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 40) | [a gazdasszonyok a kalendáriumban] könnyebb és bátrabb módját találják Pujkájok’ meg-hizlalásának (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332008, 149) | Az Úr ki elvészen Szélveszes tengerről bátor partra tészen (1815 Kis János¹ C2650, 140) | van időd, melly alatt leányodat bátor helyre rejtheted (1839 Fáy András¹ C1713, 40).

4. (gyakr. -an határozóraggal) ’határozott, (erélyes,) habozás nélküli’ ❖ rendelnünk kelletik egy vezetőt, ki ő felségét […] bátran és jól vezethesse (1772 Történelmi Tár 7393001, 317) | [Fillint] viszsza kullog és bátrabban kopog (1785–1790 Verseghy Ferenc C4441, 34) | Bátor kézzel bántam leírásokban [ti. verseid tisztázásában], de nem kívánom, hogy változtatásaimat vaktában [kövesd] (1808 Kazinczy Ferenc C2559, 157) | Egyenest a kapitány szobájának tartott s bátran kopogott ajtaján (1872 Abonyi Lajos 8001002, 74) | erős s bátor lépéssel [ment] (1881 Vajkay Károly C4676, 83) | Az utcák hálózatát bátran meghúzták a térképen, olyan előrelátással, mintha száz évvel ezelőtt már tudták volna, micsoda autóforgalom lesz itt [ti. New Yorkban] (1971 Boldizsár Iván 9066005, 120) | [tegyük fel, hogy a] rendőrtiszt nem kapott utasítást a verésre. Akkor is bátran állíthatjuk: arra sem kapott parancsot, hogy erőszakhoz legfeljebb végső esetben folyamodhat (1986 Beszélő 2003001, 345).

4a. (-an raggal hsz-szerűen) (rég) ’〈vmely térben〉 bőven, rátartással 〈elfér〉, ill. 〈vmely mértéknek, kategóriának〉 bőven, rátartással 〈megfelel〉’ ❖ [a kókuszdió héja] olylyan öblös vólt, hogy egygy Ámérikai majom, melylyet Ságionnak neveznek, benne hoſzſzú farkával bátrann megférhetne (1787 Gelei József ford.–Campe 7117004, 71) | [a Lánchíd] bátran számitható a világ nyolczadik csudájának (1854 Vasárnapi Újság CD56) | a mi [a gát] szélességéből hiányzik, az magasságában kárpotoltatott, s ha alapja, egyenes átmetszetben, nem ütné is meg a két ölet: púpján keresztül, négy ölre csak szemmértékkel is bátran tehetni (1860–1865 Arany János 8014010, 38) | számos jel mutatott […] arra, hogy Jáczintot immár bátran lehet legénynek számítani (1948 Tamási Áron 2002005, 14).

5. ’szokatlan, a megszokottól eltérő, ill. újító v. gyökeresen új 〈dolog〉’ ❖ [a jámbor néptudós] megpróbálta azon bátor eszmét, mely szerint […] a Fehér- és Feketetenger között lakó rokon fajú népeket mind egybekapcsolja (1856 Jókai Mór C2257, 116) | [a darab] Reinhardt bátor rendezésével […] ezerszer jobban hatott (1908 Ignotus CD10) | Szereti a bátor színeket, a feltűnő színeket: a csíkos, kockás, mintás anyagokat (1962 Domahidy Miklós 1035001, 196) | az ortodox analitikusok ábrándokat kergetnek, amikor azt hiszik, hogy Freud szexuális elméletét védelmezve bátor és radikális dolgot művelnek (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159001, 51) | Merészebb, bátrabb színházhoz szokott volt [a közönség] (1989 Csizner Ildikó 2046001, 3).

6. (/nyj) ’nagy sebességű, gyors’ ❖ Az éles kasza bátrabban vágja a füvet (1818 e. Dugonics András C1476, 295) | mostmár eggy kicsit késedelmeztem, bátor lépésre fogom magamat, hogy valahogy meg ne dorgájjanak (1936–1938 Fedics Mihály mesél C5269, 186) | bátran: hamàr: gyorson (1959 Magyar Nyelvőr C5420, 323).

II. fn 7A13 (birtokszóként) (rég, ritk)

’bátorság, mersz’ ❖ nincs bátrok egy pohárt üritni, mert egészséget kell hozzá inniok (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 29) | kitünő bátráról és vitézségéről vólt hazájában igen nevezetes (1832 Mulattató ford. C3232, 1) | volt bátra fegyveres kézzel kelni fel a’ zsarló ellen (1837 Figyelmező C6731, 357) | a mint neki bőszül lelkem bátra, Nagyot ugrom oldalt, előre és hátra (1851 Szemere Pál 8439031, 165).

ÖE: ~fi, ~lét.

Sz: bátorgat, bátorul.

Vö. CzF. bátor¹, bátorszivű, bátorul, bátran; ÉrtSz. bátor¹; SzólKm.; TESz. bátor¹; ÉKsz. bátor¹; SzT. bátor¹, bátrabban, bátran; ÚMTsz. bátor¹

bátor¹ melléknév és főnév
I. melléknév 19A6
1.
(veszélyes helyzetben is) erejében bízva, félelem nélkül v. félelmét leküzdve cselekvő(, magatartásának következményeit vállaló) 〈ember, es. állat〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉
könyörögj, hogy mikor az halállal ſzembe ſzállok, ſzint’ ollyan bátor leheek, mint moſt vagyok
(1772 Tordai Sámuel ford.Gellert)
Bátor seregeink az Ecs mellyékit szállották meg
(1805 Csehy József)
nézz bátoran a jövendő szemébe
(1841 Vajda Péter)
legyünk bátrak […] kimondani [az igazságot]!
(1871 Toldy Ferenc)
[A vándorsólyom] bátor, vakmerő, öldöklő, kitünő reptű rabló, mely szárnyas világunk legvérengzőbb ellenségei közé tartozik
(1899 Chernel István)
[a] mese arról szólt, hogy a király-kisasszonyt sárkánynak kell odaadni, de egy bátor legény megszabadítja s van aztán lakodalom
(1907 Gárdonyi Géza)
Mily megnyugtató lehet ily hosszú éjszakákon egy hű és bátor eb s egy jó fegyver!
(1913 Krúdy Gyula)
[a lánynak] a jó kaszás ép olyan hős, mint a bátor katona
(1941 Veres Péter)
Elmondta a dolgait, mi történik vele, […] cigarettáztunk. Ő bátrabb volt, elmondta, neki volt egy fiúja
(1982 Géczi János)
1a.
ilyen emberre v. állatra jellemző, bátorságra valló 〈megnyilatkozás, tulajdonság stb.〉
Bátor szív, ész, erklts, és józan természet Egyedl mellyekbe igazságunk lehet
(1772 Bessenyei György¹)
a’ bátor viadal után
(1794 Molnár János)
bátor képpel ’s hanggal [feleltem]
(1805 Kazinczy Ferenc)
bátor szókra fakadt
(1844 Petőfi Sándor)
Kossuth Lajos ügyes és bátor fellépése segedelmével létesűlt az … állami és társadalmi reform
(1875 e. Toldy Ferenc)
Bátor természetük hozza magával azt is, hogy [a macskák] egymással is hamarosan összeverekednek
(1929 Az állatok világa ford.)
József Attila élete és halála tanulságainak bátor összegezésével még mindig adós irodalomtörténetirásunk
(1952 Szabédi László)
bátor színvallás
(1962 Gellért Oszkár)
[Hunyady Sándor] sokat örökölt Mauppassant-tól – a tömörséget, jól megválasztott egyetlen jelzőit, drámai takarékosságot, bátor emberformáló határozottságot
(1980 Ottlik Géza)
2. (létigével állítm részeként, ált. fn-i ign-i határozóval)
〈szerénykedő v. alázatosan udvarias formulaként bejelentés, kérés stb. bevezetésére〉
Enged meg, h(ogy) illy bátor vagyok, hogy néked megvilágosittom azt hogy az kételkedés!
(1793 Csokonai összes művei ford.)
Bátor leszek egyenesen hozzád szállani [= megszállni] … Dolgozó szobádban én megférek éjtszaka
(1808 Kazinczy Ferenc)
mint már említeni bátrak valánk
(1839 Szász Károly¹)
Bogozy úr majd lesz bátor sok anecdotát mondani [Maszlaczkyról]
(1854 Jókai Mór)
ha szabad, mindenekelőtt három kérdést leszek bátor feltenni
(1943 Füsi József)
mint már voltam bátor bebizonyítani
(1958 Illés Béla)
2a.
egyenes, őszinte, nyílt 〈megnyilvánulás〉
bátor ’s nyájos beſzédjek
(1785 Magyar Hírmondó)
Óhajtanám bátor vallástételedet hallani, mint tetsze Horváth
(1794 Kazinczy Ferenc)
– Hova való? – Szögedére. – Jól van, húgom. Mivel eszik nálatok a levest? – Kanaóval [= kanállal] – felelte bátran
(1884 Mikszáth Kálmán)
előzékeny biztatással fordult tanácsadó testületének tagjaihoz, nyílt véleményüket, bátor kritikájukat sürgette
(1978 Sőtér István)
3. (határozórag n.: rég)
magát biztonságban érző, nyugodt, (vmitől való) félelem v. aggodalom nélküli 〈személy〉
Hogy lehet bátor az idegen annak dühſsége eltt, a’ ki a’ maga atyafiának-is hóhéra?
(1773 Horányi Elek ford.Nádasdy)
Ember tle [ti. az ördögtől] nem lehet bátor ſohol, Nints hely, hol ellene veſzélyt nem kohol
(1790 Szőnyi Benjámin)
Nem vagyunk bátrak, a’ halál félelmétl sohonnan
(1792 Gáti István)
– Ülök a papné székibe [= templomi padjába] – veté oda fönnen Zsuzsi néni. – Bátran – válaszolá az öreg rektor
(1867 Tolnai Lajos)
[a csaták] részletes leírásától bátran eltekinthetünk
(1925 Bánlaky József)
találtam Vásárhelyen egy orvost, akinek a kezére bátran rábízhattam magam
(1989 Börtön volt a hazám)
3a. (rég)
biztonságos, veszélytelen, ill. vkitől v. vmitől biztonságban levő, nem veszélyeztetett 〈hely, eszköz stb.〉
Leg bátrabb eszköz az izzasztásra a’ lágy meleg viz ital
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a gazdasszonyok a kalendáriumban] könnyebb és bátrabb módját találják Pujkájok’ meg-hizlalásának
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Az Úr ki elvészen Szélveszes tengerről bátor partra tészen
(1815 Kis János¹)
van időd, melly alatt leányodat bátor helyre rejtheted
(1839 Fáy András¹)
4. (gyakr. -an határozóraggal)
határozott, (erélyes,) habozás nélküli
rendelnünk kelletik egy vezetőt, ki ő felségét […] bátran és jól vezethesse
(1772 Történelmi Tár)
[Fillint] viszsza kullog és bátrabban kopog
(1785–1790 Verseghy Ferenc)
Bátor kézzel bántam leírásokban [ti. verseid tisztázásában], de nem kívánom, hogy változtatásaimat vaktában [kövesd]
(1808 Kazinczy Ferenc)
Egyenest a kapitány szobájának tartott s bátran kopogott ajtaján
(1872 Abonyi Lajos)
erős s bátor lépéssel [ment]
(1881 Vajkay Károly)
Az utcák hálózatát bátran meghúzták a térképen, olyan előrelátással, mintha száz évvel ezelőtt már tudták volna, micsoda autóforgalom lesz itt [ti. New Yorkban]
(1971 Boldizsár Iván)
[tegyük fel, hogy a] rendőrtiszt nem kapott utasítást a verésre. Akkor is bátran állíthatjuk: arra sem kapott parancsot, hogy erőszakhoz legfeljebb végső esetben folyamodhat
(1986 Beszélő)
4a. (-an raggal hsz-szerűen) (rég)
〈vmely térben〉 bőven, rátartással 〈elfér〉, ill. 〈vmely mértéknek, kategóriának〉 bőven, rátartással 〈megfelel〉
[a kókuszdió héja] olylyan öblös vólt, hogy egygy Ámérikai majom, melylyet Ságionnak neveznek, benne hoſzſzú farkával bátrann megférhetne
(1787 Gelei József ford.Campe)
[a Lánchíd] bátran számitható a világ nyolczadik csudájának
(1854 Vasárnapi Újság)
a mi [a gát] szélességéből hiányzik, az magasságában kárpotoltatott, s ha alapja, egyenes átmetszetben, nem ütné is meg a két ölet: púpján keresztül, négy ölre csak szemmértékkel is bátran tehetni
(1860–1865 Arany János)
számos jel mutatott […] arra, hogy Jáczintot immár bátran lehet legénynek számítani
(1948 Tamási Áron)
5.
szokatlan, a megszokottól eltérő, ill. újító v. gyökeresen új 〈dolog〉
[a jámbor néptudós] megpróbálta azon bátor eszmét, mely szerint […] a Fehér- és Feketetenger között lakó rokon fajú népeket mind egybekapcsolja
(1856 Jókai Mór)
[a darab] Reinhardt bátor rendezésével […] ezerszer jobban hatott
(1908 Ignotus)
Szereti a bátor színeket, a feltűnő színeket: a csíkos, kockás, mintás anyagokat
(1962 Domahidy Miklós)
az ortodox analitikusok ábrándokat kergetnek, amikor azt hiszik, hogy Freud szexuális elméletét védelmezve bátor és radikális dolgot művelnek
(1984 Várady Szabolcs ford.Fromm)
Merészebb, bátrabb színházhoz szokott volt [a közönség]
(1989 Csizner Ildikó)
6. (/nyj)
nagy sebességű, gyors
Az éles kasza bátrabban vágja a füvet
(1818 e. Dugonics András)
mostmár eggy kicsit késedelmeztem, bátor lépésre fogom magamat, hogy valahogy meg ne dorgájjanak
(1936–1938 Fedics Mihály mesél)
bátran: hamàr: gyorson
(1959 Magyar Nyelvőr)
II. főnév 7A13 (birtokszóként) (rég, ritk)
bátorság, mersz
nincs bátrok egy pohárt üritni, mert egészséget kell hozzá inniok
(1823 Toldy Ferenc ford.Schiller)
kitünő bátráról és vitézségéről vólt hazájában igen nevezetes
(1832 Mulattató ford.)
volt bátra fegyveres kézzel kelni fel a’ zsarló ellen
(1837 Figyelmező)
a mint neki bőszül lelkem bátra, Nagyot ugrom oldalt, előre és hátra
(1851 Szemere Pál)
ÖE: bátorfi, bátorlét
Sz: bátorgat, bátorul
Vö. CzF. bátor¹, bátorszivű, bátorul, bátran; ÉrtSz. bátor¹; SzólKm.; TESz. bátor¹; ÉKsz. bátor¹; SzT. bátor¹, bátrabban, bátran; ÚMTsz. bátor¹

bátor² partikula és ksz (rég)

I. partikula 0

1. ’〈megengedés, ráhagyás, belenyugvás kif-ére:〉 akár’ ❖ El-ſzedetett fiait bátor síraa, keree: Számba ne vedd (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 107) | Dücsekedgyen bátor zöld borostyánnyával az igázó bajnok, … Csak azt nevezhetjük igaz dücsősségnek, melly kárára nincsen a’ köz emberségnek (1806 Verseghy Ferenc C4441, 257) | Gyerünk koma, a korcsmába, igyunk falu rovására […], Legyünk itten mind hajnalig, bátor világos virradtig, Holnap után vacsoráig (1846 Népdalok és mondák C2981, 245).

2. (a csak nyomatékosító szóval) ’legalább, akár csak’ ❖ [holnap] véled bátor tsak egy szempillantásig-is szóllándok; melly talám éltemnek végsö rm-pillantása lészen (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 28).

II. ksz 0

1. (megengedő mellékmondatban) ’ámbár, jóllehet, noha¹’ ❖ többen ha olvasandják-is meg nem értik, bátor az együgyü nép’ értelméhez alkalmaztatott (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 13) | jövedelmeik nintsenek a’ Luth. tanítóknak (bátor nagy gondoskodással kivánnyák és igyekeznek azt megorvosolni a’ Protestantismusnak előljárói) (1819 Magda Pál 8285003, 110) | bátor historicus nem vagyok, de leirom neked a’ történetekről nézetimet (1833 Munkácsy János 8323002, 44) | szólni sem mer bátor mindent jól lát (1868 Szász Károly² C3820, 133) | most bátor elmetszették köteledet, de rád kerül a sor (1918 Móricz Zsigmond C3217, 83) | – Mit ugatsz közbe? Most én tettem le a garast! – Jól van, no – orrol meg Ederics. – Beszélj. Bátor… ne hidd, hogy te, és csakis te találtad föl a spanyolviaszt (1961 Népszabadság nov. 30. C4813, 2).

2. (sokhelyű ksz-ként, mondatrészek kapcsolására megengedő jelentéstartalommal) ’vagy…, vagy…; akár’ ❖ Bátor ezt, vagy amazt jegyezd fel tzélodnak … Mégis egy kérésre adgy helyt Barátodnak (1779 Kreskay Imre C2816, 75) | bátor a’ rendes, bátor a’ viſzſzas hármas regulában (1780 Bévezetés a számvetésre 7397003, 47) | valaki jól él, az igaz Istent tiſzteli, és jóſágos tselekedeteket gyakorol, légyen az bátor Kereſztyén, vagy ’Sidó, de a’ fell, az  Istene eltt kedvet találhat (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252019, 420) | Mint hóhér szolgáknak tsufságos tréfái, Ugy peshedtek ottan Frantz ország Cátói, Bátor Grachusai, bátor Cicerói (1790 A magyar jakobinus mozgalom iratai 7033002, 182).

3. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolásakor) ’〈az első mondatrészhez kapcsolva a fonák oksági viszony kif-ére〉’ ❖ bátor ebben [ti. Pápai Páriz Ferenc Pax corporis című művében] ſok nyavalyák, de tſak igen rövideden irattattak-meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 11) | utunk bátor köves, de itt-ott meredek-is (1859 Magyar László C2995, 84).

3a. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolására) ’ám, de’ ❖ Találkoznak még most-is, bátor ritkábban ollyan emberek, a kik ids-vóltokbann másokat […] meg-haladnak (1780 Magyar Hírmondó C0268, 73) | [a szabadság,] bátor késre, reám pillanta (1789 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius 7448008, 337).

J: bár².

Ö: ám~.

ÖU: ha~.

Vö. CzF. bátor²; ÉrtSz. bátor²; TESz. bátor²; ÉKsz. bátor²; SzT. bátor²; ÚMTsz. bátor²

bátor² partikula és kötőszó (rég)
I. partikula 0
1.
〈megengedés, ráhagyás, belenyugvás kif-ére:〉 akár
El-ſzedetett fiait bátor síraa, keree: Számba ne vedd
(1779 Baróti Szabó Dávid ford.Vanière)
Dücsekedgyen bátor zöld borostyánnyával az igázó bajnok, … Csak azt nevezhetjük igaz dücsősségnek, melly kárára nincsen a’ köz emberségnek
(1806 Verseghy Ferenc)
Gyerünk koma, a korcsmába, igyunk falu rovására […], Legyünk itten mind hajnalig, bátor világos virradtig, Holnap után vacsoráig
(1846 Népdalok és mondák)
2. (a csak nyomatékosító szóval)
[holnap] véled bátor tsak egy szempillantásig-is szóllándok; melly talám éltemnek végsö rm-pillantása lészen
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
II. kötőszó 0
1. (megengedő mellékmondatban)
többen ha olvasandják-is meg nem értik, bátor az együgyü nép’ értelméhez alkalmaztatott
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
jövedelmeik nintsenek a’ Luth.lutheránus tanítóknak (bátor nagy gondoskodással kivánnyák és igyekeznek azt megorvosolni a’ Protestantismusnak előljárói)
(1819 Magda Pál)
bátor historicus nem vagyok, de leirom neked a’ történetekről nézetimet
(1833 Munkácsy János)
szólni sem mer bátor mindent jól lát
(1868 Szász Károly²)
most bátor elmetszették köteledet, de rád kerül a sor
(1918 Móricz Zsigmond)
– Mit ugatsz közbe? Most én tettem le a garast! – Jól van, no – orrol meg Ederics. – Beszélj. Bátor… ne hidd, hogy te, és csakis te találtad föl a spanyolviaszt
(1961 Népszabadság nov. 30.)
2. (sokhelyű ksz-ként, mondatrészek kapcsolására megengedő jelentéstartalommal)
vagy…, vagy…; akár
Bátor ezt, vagy amazt jegyezd fel tzélodnak … Mégis egy kérésre adgy helyt Barátodnak
(1779 Kreskay Imre)
bátor a’ rendes, bátor a’ viſzſzas hármas regulában
(1780 Bévezetés a számvetésre)
valaki jól él, az igaz Istent tiſzteli, és jóſágos tselekedeteket gyakorol, légyen az bátor Kereſztyén, vagy ’Sidó, de a’ fell, az  Istene eltt kedvet találhat
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
Mint hóhér szolgáknak tsufságos tréfái, Ugy peshedtek ottan Frantz ország Cátói, Bátor Grachusai, bátor Cicerói
(1790 A magyar jakobinus mozgalom iratai)
3. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolásakor)
〈az első mondatrészhez kapcsolva a fonák oksági viszony kif-ére〉
bátor ebben [ti. Pápai Páriz Ferenc Pax corporis című művében] ſok nyavalyák, de tſak igen rövideden irattattak-meg
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
utunk bátor köves, de itt-ott meredek-is
(1859 Magyar László)
3a. (megszorító ellentétes viszonyban, mondatrészek kapcsolására)
Találkoznak még most-is, bátor ritkábban ollyan emberek, a kik ids-vóltokbann másokat […] meg-haladnak
(1780 Magyar Hírmondó)
[a szabadság,] bátor késre, reám pillanta
(1789 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
J: bár²
Ö: ámbátor
ÖU: habátor
Vö. CzF. bátor²; ÉrtSz. bátor²; TESz. bátor²; ÉKsz. bátor²; SzT. bátor²; ÚMTsz. bátor²

Beállítások