búb¹ fn 3A1

1. (gyakr. birtokszóként)(vminek a tetején levő) gömbölyded kidudorodás, kiálló rész, ill. vminek a domború teteje’ ❖ A’ Nap ſúgárok, mind talpig tiſzta batizban El-lepték vala már a’ hegy’ feje’ búbja dombját (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford. 7448005, 184) | [a cet] feje közepén van egy búbja, abban két fúvólyukai (1799 Fábián József ford.–Raff C1658, 589) | A’ legjobbik mag a’ káposztator’sa’ kellő búbjából kinyúló vastag száron [terem] (1805 Pethe Ferenc 8364011, 86) | [A szelíd hattyú] szine tiszta fehér, csorra [= csőre] vörösfeketével szegve, homlokán búb (1847 Peregriny Elek 8360012, 215) | rá czuppantottam az első csókot piros arcza búbjára (1857 Boross Mihály C1157, 29) | a várdomb búbján (1881 Vajkay Károly C4674, 135) | Tutajosnak egyik szeme bedagadt, véres, füle véres, orrán két vörös búb (1956 Fekete István 9142003, 256) | Mikkamakka elgondolkozott, vakarta a feje búbját (1973 Lázár Ervin 9388005, 114).

1a. (gyakr. birtokszóként) (/nyj) ’ember, es. állat fejének a teteje’ ❖ [egy török] mind addig védelmezte magát … míg … búbon nem tsapta egy golyóbis (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 143) | Ha jön az a tatár, török, vagy akármi a ki a bubját is szokta borotválni (1858 Tóth Kálmán C3063, 35) | Dani a süveget a bubjára taszitja (1911 Móricz Zsigmond C3228, 127) | A hájas úrnak fénylő Búbjára rábökném szelíd Öklöm vidám barackjait (1928 Tóth Árpád C4230, 144) | A páros bunkóscsápú hal […]. Búbján nagy tövis mered felfelé (1933 Az állatok világa ford. CD46).

1b. (gyakr. birtokszóként) (Áll) ’a kagylóhéj két teknőjének körkörös növekedési vonalakkal körülvett, legrégebbi, ill. legjobban kiemelkedő, kidomborodó része (umbo)’ ❖ Gryphaea Lam. (Pycnodonta Fisch., állat). Az osztrigákhoz tartozó kagylónem. A domboru bal teknő bubja erősen be van csavarodva (1894 PallasLex. CD02) | Nemzetség: Dreissena van Beneden, 1835. Házának körvonala nagyjából háromszögű, két teknője egyforma, hegyes búbja egészen elül, a felső szegély végén van (1943 Soós Lajos CD25) | a Congeria ungulacaprae a pannon beltenger kiédesedő vizében volt nagyon gyakori. Megkövesült héjainak jellegzetes alakú, lecsiszolt búbját ma a Balaton vidékén „kecskeköröm” néven ismerik (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2. (gyakr. birtokszóként) (kissé rég, Áll) ’madár fején levő bóbita’ ❖ Bób: búb, bóbita, bugolya. Bóbos: bóbitás, búbos, bugolyás p. o. tyúk (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 22) | a’ búbos fürj (Tetrao cristatus, Haubenwachtel) Mexikót és Gujánát lakja […], feje’ tetején hoszú búbja van (1829 Pák Dienes 8346010, 170) | [A szajkó] tollazata vörösesszürke, gyeplője széles, fekete; búbja fehéres, feketés csíkokkal (1901 Herman Ottó CD34) | Az északi búbos cinege (Parus cristatus L.) […]. Háti oldala vöröses barnásszürke, hasi oldala szürkésfehéres; a búb vagy bóbita tollai feketék fehér szegéssel (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. (rég) ’〈egy fajta régi főkötő〉’ ❖ [meglátja] az  Leányát, egy veg-ablakú aranyos hintóban, pompás öltözetben és gyémántos bubban felségesen lni (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 44) | búbot akar-e fel-tenni, vagy újmodi magyar fkött (1793 Simai Kristóf ford.–Weisse C2991, 360).

ÖU: fej~.

ÖE: ~kemence.

Sz: búbocska, búboz.

Vö. CzF.; ÉrtSz. búb¹; TESz.; ÉKsz. búb¹; ÚMTsz.

búb¹ főnév 3A1
1. (gyakr. birtokszóként)
(vminek a tetején levő) gömbölyded kidudorodás, kiálló rész, ill. vminek a domború teteje
A’ Nap ſúgárok, mind talpig tiſzta batizban El-lepték vala már a’ hegy’ feje’ búbja dombját
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.)
[a cet] feje közepén van egy búbja, abban két fúvólyukai
(1799 Fábián József ford.Raff)
A’ legjobbik mag a’ káposztator’sa’ kellő búbjából kinyúló vastag száron [terem]
(1805 Pethe Ferenc)
[A szelíd hattyú] szine tiszta fehér, csorra [= csőre] vörösfeketével szegve, homlokán búb
(1847 Peregriny Elek)
rá czuppantottam az első csókot piros arcza búbjára
(1857 Boross Mihály)
a várdomb búbján
(1881 Vajkay Károly)
Tutajosnak egyik szeme bedagadt, véres, füle véres, orrán két vörös búb
(1956 Fekete István)
Mikkamakka elgondolkozott, vakarta a feje búbját
(1973 Lázár Ervin)
1a. (gyakr. birtokszóként) (/nyj)
ember, es. állat fejének a teteje
[egy török] mind addig védelmezte magát … míg … búbon nem tsapta egy golyóbis
(1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek)
Ha jön az a tatár, török, vagy akármi a ki a bubját is szokta borotválni
(1858 Tóth Kálmán)
Dani a süveget a bubjára taszitja
(1911 Móricz Zsigmond)
A hájas úrnak fénylő Búbjára rábökném szelíd Öklöm vidám barackjait
(1928 Tóth Árpád)
A páros bunkóscsápú hal […]. Búbján nagy tövis mered felfelé
(1933 Az állatok világa ford.)
1b. (gyakr. birtokszóként) (Áll)
a kagylóhéj két teknőjének körkörös növekedési vonalakkal körülvett, legrégebbi, ill. legjobban kiemelkedő, kidomborodó része (umbo)
Gryphaea Lam.Lamarck (Pycnodonta Fisch.Fischer, állat). Az osztrigákhoz tartozó kagylónem. A domboru bal teknő bubja erősen be van csavarodva
(1894 PallasLex.)
Nemzetség: Dreissena van Beneden, 1835. Házának körvonala nagyjából háromszögű, két teknője egyforma, hegyes búbja egészen elül, a felső szegély végén van
(1943 Soós Lajos)
a Congeria ungulacaprae a pannon beltenger kiédesedő vizében volt nagyon gyakori. Megkövesült héjainak jellegzetes alakú, lecsiszolt búbját ma a Balaton vidékén „kecskeköröm” néven ismerik
(1995 Magyarország állatvilága)
2. (gyakr. birtokszóként) (kissé rég, Áll)
madár fején levő bóbita
Bób: búb, bóbita, bugolya. Bóbos: bóbitás, búbos, bugolyás p. o.példának okáért tyúk
(1792 Baróti Szabó Dávid)
a’ búbos fürj (Tetrao cristatus, Haubenwachtel) Mexikót és Gujánát lakja […], feje’ tetején hoszú búbja van
(1829 Pák Dienes)
[A szajkó] tollazata vörösesszürke, gyeplője széles, fekete; búbja fehéres, feketés csíkokkal
(1901 Herman Ottó)
Az északi búbos cinege (Parus cristatus L.Linnaeus) […]. Háti oldala vöröses barnásszürke, hasi oldala szürkésfehéres; a búb vagy bóbita tollai feketék fehér szegéssel
(1933 Az állatok világa ford.)
3. (rég)
〈egy fajta régi főkötő〉
[meglátja] az  Leányát, egy veg-ablakú aranyos hintóban, pompás öltözetben és gyémántos bubban felségesen lni
(1774 Kónyi János ford.Marmontel)
búbot akar-e fel-tenni, vagy újmodi magyar fkött
(1793 Simai Kristóf ford.Weisse)
ÖU: fejbúb
ÖE: búbkemence
Sz: búbocska, búboz
Vö. CzF.; ÉrtSz. búb¹; TESz.; ÉKsz. búb¹; ÚMTsz.

búb² fn 3A1 (rég, Ját)pub

’〈francia kártyában:〉 bubi’ ❖ [Gyárfás] ász alakban tünt fel, mig Rezi a dámát, Pipők pedig a lovagot, a „bub”ot […] képezé (1853 Vahot Imre C4634, 184) | A tens urnál ász, és tizes, Amennyi pub, s a hány gavar [ti. lovasfigura] Bosszankodik (1864 Egyesült humorisztikus naptár 1865-re C1556, 85) | [a makaó nevű kártyajátékban] király, dám, lovas, poub és tizes csak 0-t számit (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 94).

Vö. ÉrtSz. búb²; TESz. bubi; ÉKsz. búb²

búb² főnév 3A1 (rég, Ját)
pub 3A1
〈francia kártyában:〉 bubi
[Gyárfás] ász alakban tünt fel, mig Rezi a dámát, Pipők pedig a lovagot, a „bub”ot […] képezé
(1853 Vahot Imre)
A tens urnál ász, és tizes, Amennyi pub, s a hány gavar [ti. lovasfigura] Bosszankodik
(1864 Egyesült humorisztikus naptár 1865-re)
[a makaó nevű kártyajátékban] király, dám, lovas, poub és tizes csak 0-t számit
(1888 Porzsolt Kálmán)
Vö. ÉrtSz. búb²; TESz. bubi; ÉKsz. búb²

Beállítások