fn -1B (kiejtve , , jelzőként is)(írva: ritk)

1. ’két ajakkal képzett zöngés felpattanó zárhang’ ❖ A melly Hazánkbéli Városok Faluk és Puſzták Nevei, Mássalhangzónn végeződnek, a ra, re, nn, ról, ről, Előlutóljárókat ſzeretik a feltett kérdésekre. b.) Dabra, Dabonn, Dabról. Jeſztrebre, Jeſztrebenn, Jeſztrebről d.) Álmósdra, Álmósdonn, Álmósdról (1795 Debreceni Grammatika 7443002, 220) | a kirgizek még ma is busurman-t ejtenek musulman helyett, a mi a b meg m és l meg r fölcserélődése szerint egészen rendesnek tetszik (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 311) | Nagy szerepet játszik a b hang magyar ikerszók utótagjában: inog-binog, ákom-bákom (azelőtt kákom-bákom), csiga-biga, tarka-barka (1893 PallasLex. CD02) | Például a b zöngés mássalhangzó párja a zöngétlen p; a zöngés z párja a zöngétlen sz (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’az ezt jelölő írásjegy, a magyar ábécé harmadik, ill. a latin ábécé második betűje (b, B)’ ❖ Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, z (1779 Révai Miklós 7283025, 22) | Még látni egy-egy kidőlt határkövet imitt-amott nagy, belevésett „B” betűvel (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Hm – szólt a tanár úr – ki az a finom madár, aki tovább-ot egy b-vel írja? Ki írta ezt? (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 91) | felcserélte a b-betűt a p-vel (1967 Csatkai Endre CD52).

3. ’〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉’

3a. ’〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg második) 〈dolog〉’ ❖ Legyen ſzemünk elött […] A és B nevü két vas golyobis; az A légyen két fontu, a’ B, 1 fontu (1777 Molnár János 7232010, 116) | vannak köztük [ti. a hajadonok között] nehányan, kik a) szépek, b) kik szépeknek tartják magukat, c) kik nem tartják magukat szépeknek (1837 Táncsics Mihály 8463006, 232) | A) csoport: Oxidok. B) csoport: Sók (1893 PallasLex. CD02) | a 46. §. b. pontjában (1936 Illyés Gyula 9274057, 115) | A közlésben főszövegnek (A) választott változatot Vörös Antal őrizte meg, míg a B változat 1849-ben a császáriak kezébe került, s a kutatók előtt csak 1927 után vált ismertté (1948 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A hatodik életében ez volt Szentlőrinckátán az egyetlen árverés (1960 Magyar Nemzet nov. 7. C0355, 5) | 15. a, b ábra (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435003, 219) | A vírus A és B típusát ismerjük (1986 Az emberi test 1114005, 1296) | ha A állítás mást jelent is, mint B (1997 Orthmayr Imre 2047001, 4) | a vészhelyzet esetére szóló, alternatív B terv (1998 Byte Magazin ford. CD38).

3b. (Irodt) ’〈rímképletben: az első rímre először nem felelő sor, ill. az erre rímelő többi sor jeleként〉’ ❖ [Malherbe] Terzettjei mind így aabcbc […] kezdődnek (1812 Szemere Pál C2563, 167) | Décime a déli állandó költeményalakok egyike, jelesül spanyol eredetü, tiz négyes trochæusból álló versszak abba accddc vagy ababa ccddc rimhelyezéssel (1893 PallasLex. CD02) | [Az ember tragédiájában] az ötödik szín utolsó öt sorának rímformája: a-a-b-x-b. De itt is rímel az utolsó sor (1926 Mohácsi Jenő CD10) | A dal tizenkét 8–8–7–7 szótagszámú, a–a–bb páros rímű négysoros versszakból áll (1992 Friedrich Károly CD52).

3c. (Mat) ’〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉’ ❖ Constructio symbolica – a’ számoknak, és az algebrai jegyeknek egyberakása, az Arithmeticában, és az Algebrában. P. o. 6+8+2=16; a+b=c (1829 Köteles Sámuel 8254008, 16) | Az összeadásnak egyik sajátsága az, hogy az összeadandókat egymással felcserélhetjük, anélkül hogy az összeg ez által változnék, vagyis: a+b=b+a (1867 Császár Károly 8082001, 7) | Elmondom tehát még egyszer. Csak egész könnyedén figyelj, ne erőltesd magad. Az összeadás tulajdonképpen hozzászámlálás. Tehát a+b(1930 Nagy Lajos 9472013, 70) | Az a+bi alakú számokat, ahol a és b valós számok, komplex számoknak nevezzük (1987 Tények könyve CD37).

Vö. CzF.; ÉrtSz. ; ÉKsz.

b¹ főnév -1B (kiejtve , , jelzőként is)
1B (írva: ritk)
1.
két ajakkal képzett zöngés felpattanó zárhang
A melly Hazánkbéli Városok Faluk és Puſzták Nevei, Mássalhangzónn végeződnek, a ra, re, nn, ról, ről, Előlutóljárókat ſzeretik a feltett kérdésekre. b.) Dabra, Dabonn, Dabról. Jeſztrebre, Jeſztrebenn, Jeſztrebről d.) Álmósdra, Álmósdonn, Álmósdról
(1795 Debreceni Grammatika)
a kirgizek még ma is busurman-t ejtenek musulman helyett, a mi a b meg m és l meg r fölcserélődése szerint egészen rendesnek tetszik
(1882 Vámbéry Ármin)
Nagy szerepet játszik a b hang magyar ikerszók utótagjában: inog-binog, ákom-bákom (azelőtt kákom-bákom), csiga-biga, tarka-barka
(1893 PallasLex.)
Például a b zöngés mássalhangzó párja a zöngétlen p; a zöngés z párja a zöngétlen sz
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
az ezt jelölő írásjegy, a magyar ábécé harmadik, ill. a latin ábécé második betűje (b, B)
Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, z
(1779 Révai Miklós)
Még látni egy-egy kidőlt határkövet imitt-amott nagy, belevésett „B” betűvel
(1900 Mikszáth Kálmán)
Hm – szólt a tanár úr – ki az a finom madár, aki tovább-ot egy b-vel írja? Ki írta ezt?
(1907 Molnár Ferenc²)
felcserélte a b-betűt a p-vel
(1967 Csatkai Endre)
3.
〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉
3a.
〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg második) 〈dolog〉
Legyen ſzemünk elött […] A és B nevü két vas golyobis; az A légyen két fontu, a’ B, 1 fontu
(1777 Molnár János)
vannak köztük [ti. a hajadonok között] nehányan, kik a) szépek, b) kik szépeknek tartják magukat, c) kik nem tartják magukat szépeknek
(1837 Táncsics Mihály)
A) csoport: Oxidok. B) csoport: Sók
(1893 PallasLex.)
a 46. §. b. pontjában
(1936 Illyés Gyula)
A közlésben főszövegnek (A) választott változatot Vörös Antal őrizte meg, míg a B változat 1849-ben a császáriak kezébe került, s a kutatók előtt csak 1927 után vált ismertté
(1948 Kossuth Lajos összes munkái)
A hatodik életében ez volt Szentlőrinckátán az egyetlen árverés
(1960 Magyar Nemzet nov. 7.)
15. a, b ábra
(1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes)
A vírus A és B típusát ismerjük
(1986 Az emberi test)
ha A állítás mást jelent is, mint B
(1997 Orthmayr Imre)
a vészhelyzet esetére szóló, alternatív B terv
(1998 Byte Magazin ford.)
3b. (Irodt)
〈rímképletben: az első rímre először nem felelő sor, ill. az erre rímelő többi sor jeleként〉
[Malherbe] Terzettjei mind így aabcbc […] kezdődnek
(1812 Szemere Pál)
Décime a déli állandó költeményalakok egyike, jelesül spanyol eredetü, tiz négyes trochæusból álló versszak abba accddc vagy ababa ccddc rimhelyezéssel
(1893 PallasLex.)
[Az ember tragédiájában] az ötödik szín utolsó öt sorának rímformája: a-a-b-x-b. De itt is rímel az utolsó sor
(1926 Mohácsi Jenő)
A dal tizenkét 8–8–7–7 szótagszámú, a–a–bb páros rímű négysoros versszakból áll
(1992 Friedrich Károly)
3c. (Mat)
〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉
Constructio symbolica – a’ számoknak, és az algebrai jegyeknek egyberakása, az Arithmeticában, és az Algebrában. P. o.példának okáért 6+8+2=16; a+b=c
(1829 Köteles Sámuel)
Az összeadásnak egyik sajátsága az, hogy az összeadandókat egymással felcserélhetjük, anélkül hogy az összeg ez által változnék, vagyis: a+b=b+a
(1867 Császár Károly)
Elmondom tehát még egyszer. Csak egész könnyedén figyelj, ne erőltesd magad. Az összeadás tulajdonképpen hozzászámlálás. Tehát a+b
(1930 Nagy Lajos)
Az a+bi alakú számokat, ahol a és b valós számok, komplex számoknak nevezzük
(1987 Tények könyve)
Vö. CzF.; ÉrtSz. b¹; ÉKsz. b¹

fn -1B (jelzőként is) (Zene)(írva: ritk)

’fél hanggal lefelé módosított h hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja’ ❖ Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C, Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H (1802 Gáti István C1857, 30) | a b a h alatt egy fél hanggal mélyebben s az a-nál csak egy fél hanggal magasabban fekvő hangot jelenti (1893 PallasLex. CD02) | B, hangfok megjelölése; ma alaphangsorunk leszállított 7. fokának neve, a középkorban az alaphangsor második tagja. Jelentése évszázadokon át a mai h-énak felel meg, – tehát főhang, nem származékos hang s Angliában és Hollandiában ma is a h hangot értik alatta (1930 ZeneiLex. CD49) | A rövid oktáva billentyű-elrendezése olyan volt, hogy a legmélyebb hang (C) a látszólagos E-billentyűvel volt játszható: […], azaz C, F, G, A, H alsó billentyűk, D, E és B felső billentyűk voltak (1931 ZeneiLex. CD49) | [a pentaton sirató] főhangjai: d′-c′-b-g-(f), szolmizálva: mi-re-do-la-(szó) (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

a. (rendsz. összetételek előtagjaként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ az iszonyodás sikoltozásait […] vagy a fájdalom fohászait a gazdag torokban, innentova B dúrból vagy C mollból, kóta után ejtendjük (1825 Fáy András¹ 8139002, 324) | Volkmann hires „B-moll Trióját” (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Ebben a sorozatban pl.: C-dur – F-dur – d-moll – G-dur (szeptimával) – c-moll – Asz-dur – f-moll – B-dur – Esz-dur, minden egyes harmóniának kettős értelme van (1931 ZeneiLex. CD49) | A néha légiesen hangzó üres kvintek archaizálnak, kitérés csak Es-dúr és B-dúr felé (1974 Jancsovics Antal CD52) | Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét (1998 Magyar Hírlap CD09).

b. (összetételek előtagjaként) ’a kottaképnél nagy szekunddal mélyebben v. kis szeptimmel magasabban hangzó 〈transzponáló fúvós hangszer〉’ ❖ Basszklarinét-nek hivnak egy nagyobb alakban készített klarinétet, melynek hangjai egy tiszta oktávával mélyebbek, mint a közönséges B klarinét hangjai (1893 PallasLex. CD02) | A ma általánosan használatos B-kürt (hangterjedelme E–f2) és F-kürt (hangterjedelme H1–f2) hangját a három ventil egy egész, egy fél s másfél hanggal mélyíti (tehát az F-kürt alapskáláját Esz-re E-re és D-re módosítja) (1930 ZeneiLex. CD49) | Ha csak egy kontrás van [a rezesbandában], az lehetőleg esz-trombitát használ; két kontrás esetén a másik b-trombitát vagy szárnykürtöt fúj (1981 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz. ; ÉKsz.

b² főnév -1B (jelzőként is) (Zene)
1B (írva: ritk)
fél hanggal lefelé módosított h hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja
Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C, Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H
(1802 Gáti István)
a b a h alatt egy fél hanggal mélyebben s az a-nál csak egy fél hanggal magasabban fekvő hangot jelenti
(1893 PallasLex.)
B, hangfok megjelölése; ma alaphangsorunk leszállított 7. fokának neve, a középkorban az alaphangsor második tagja. Jelentése évszázadokon át a mai h-énak felel meg, – tehát főhang, nem származékos hang s Angliában és Hollandiában ma is a h hangot értik alatta
(1930 ZeneiLex.)
A rövid oktáva billentyű-elrendezése olyan volt, hogy a legmélyebb hang (C) a látszólagos E-billentyűvel volt játszható: […], azaz C, F, G, A, H alsó billentyűk, D, E és B felső billentyűk voltak
(1931 ZeneiLex.)
[a pentaton sirató] főhangjai: d′-c′-b-g-(f), szolmizálva: mi-re-do-la-(szó)
(1993 A magyarság kézikönyve)
a. (rendsz. összetételek előtagjaként)
erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉
az iszonyodás sikoltozásait […] vagy a fájdalom fohászait a gazdag torokban, innentova B dúrból vagy C mollból, kóta után ejtendjük
(1825 Fáy András¹)
Volkmann hires „B-moll Trióját”
(1860 Vasárnapi Újság)
Ebben a sorozatban pl.például: C-dur – F-dur – d-moll – G-dur (szeptimával) – c-moll – Asz-dur – f-moll – B-dur – Esz-dur, minden egyes harmóniának kettős értelme van
(1931 ZeneiLex.)
A néha légiesen hangzó üres kvintek archaizálnak, kitérés csak Es-dúr és B-dúr felé
(1974 Jancsovics Antal)
Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét
(1998 Magyar Hírlap)
b. (összetételek előtagjaként)
a kottaképnél nagy szekunddal mélyebben v. kis szeptimmel magasabban hangzó 〈transzponáló fúvós hangszer〉
Basszklarinét-nek hivnak egy nagyobb alakban készített klarinétet, melynek hangjai egy tiszta oktávával mélyebbek, mint a közönséges B klarinét hangjai
(1893 PallasLex.)
A ma általánosan használatos B-kürt (hangterjedelme E–f2) és F-kürt (hangterjedelme H1–f2) hangját a három ventil egy egész, egy fél s másfél hanggal mélyíti (tehát az F-kürt alapskáláját Esz-re E-re és D-re módosítja)
(1930 ZeneiLex.)
Ha csak egy kontrás van [a rezesbandában], az lehetőleg esz-trombitát használ; két kontrás esetén a másik b-trombitát vagy szárnykürtöt fúj
(1981 NéprajziLex.)
Vö. ÉrtSz. b²; ÉKsz. b²

(-1B) l. bé¹

bé¹ fn 1B (Zene)b (írva: ritk)

’vmely hangnak félhanggal történő leszállítására utaló módosítójel’ ❖ A’ Kis (b), melly azt a Kótát, mellynek elébe vagyon téve, fél Hanggal lejjebb nyomja (1802 Gáti István C1857, 27) | e hangok: cisz, disz, fisz, gisz, aisz, vagy: be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre, hanem alakitójegyek (kereszt és ) által jelöltetnek (1867 Bartalus István 8030001, 2) | C-moll, a C hangon alapuló moll skála és hangnem neve. Előjegyzése három (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 135) | Az előjegyzés két (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. bé¹; ÉKsz. bé¹

lásd ¹
¹ főnév 1B (Zene)
b -1B (írva: ritk)
vmely hangnak félhanggal történő leszállítására utaló módosítójel
A’ Kis (b), melly azt a Kótát, mellynek elébe vagyon téve, fél Hanggal lejjebb nyomja
(1802 Gáti István)
e hangok: cisz, disz, fisz, gisz, aisz, vagy: be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre, hanem alakitójegyek (kereszt és ) által jelöltetnek
(1867 Bartalus István)
C-moll, a C hangon alapuló moll skála és hangnem neve. Előjegyzése három
(1926 TolnaiÚjLex.)
Az előjegyzés két
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz. ¹; ÉKsz. ¹

(-4B2) l. bel

bel fn 4B2 (Fiz v. Vill)B

’〈kül. a hangnyomás alapegységeként:〉 az energia és a teljesítmény viszonyát a két érték tízes alapú logaritmusával kifejező mutató’ ❖ Bel, B: az elektrotechnikában, a híradástechnikában és az akusztikában az energia, ill. a teljesítmény logaritmikus egysége (1964 TermészettudományiLex. C5475, 495) | A hangforrások által keltett hangok teljesítményét, intenzitását és nyomását egy abszolút értékhez való viszonyszám logaritmusával adják meg. Az így kifejezett dimenzió nélküli szám a Bel (1987 Tények könyve CD37) | Mivel a bel nagy mértékegység, általában ennek az egységnek a tizedrészét, a decibelt (dB) használják (1999 Természet Világa CD50).

Vö. IdSz.

lásd bel
bel főnév 4B2 (Fiz v. Vill)
B -4B2
〈kül. a hangnyomás alapegységeként:〉 az energia és a teljesítmény viszonyát a két érték tízes alapú logaritmusával kifejező mutató
Bel, B: az elektrotechnikában, a híradástechnikában és az akusztikában az energia, ill.illetve a teljesítmény logaritmikus egysége
(1964 TermészettudományiLex.)
A hangforrások által keltett hangok teljesítményét, intenzitását és nyomását egy abszolút értékhez való viszonyszám logaritmusával adják meg. Az így kifejezett dimenzió nélküli szám a Bel
(1987 Tények könyve)
Mivel a bel nagy mértékegység, általában ennek az egységnek a tizedrészét, a decibelt (dB) használják
(1999 Természet Világa)
Vö. IdSz.

(-3A1) l. byte

byte fn -3A1 (Inf)bájt, B

’〈mértékegységként:〉 az információnak közvetlen címzéssel elérhető legkisebb, rendsz. 8 bitből álló egysége’ ❖ bájt (byte) a feldolgozandó adat leggyakrabban használt mértékegysége, amellyel a számítógépben egy vagy két karaktert tárolhatunk (1987 Tények könyve CD37) | A kapacitás bájtokban (1 bájt = 8 bit) van megadva (1988 Tények könyve CD37) | A memória mértékegysége a bájt (ang. byte, B) (1997 PedagógiaiLex. C6810, 454) | a számítástechnikában a méretet általában byte-ban (8 bit) vagy Kbyte-ban (1024 byte) adjuk meg (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. (rendsz. jelzőként) ’vhány ilyen egységnyi 〈információ, ill. annak tárolására való hely〉’ ❖ a lemez mérete (21,309,440 byte, azaz kb 20 Mb), foglalt lemez terület (18,589,696 byte) (1987 Pajor Gábor 1116001, 27) | Az AGP 32 bit, azaz négy bájt széles, 66 megahertzes órajellel szinkronizált adattovábbító csatornát használ (1998 Magyar Hírlap CD09) | miképpen lehet 65 536 byte adattal megtelíteni egy 2 gigabyte-os winchestert (1998 Magyar Hírlap CD09) | 512 byte tárolókapacitást (2000 Figyelő CD2601).

b. (vhány) ilyen egységnyi információ’ ❖ az egyik lemezről vagy egyik file-ból átmásolt byte-okat a rendszer másolás közben ellenőrzi (1987 Pajor Gábor 1116001, 11) | Minden egyes byte tárolásakor egy intenzív, de nagyon gyors lézernyaláb kiégeti a film egy szubmikron nagyságú felületét (1996 Természet Világa CD50) | Moziban 25 képet vetítenek másodpercenként. Ha ugyanezt akarjuk elérni sugárzással, akkor 25 millió byte-ot kell kisugározni, szintén másodpercenként (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz. bájt

lásd byte
byte főnév -3A1 (Inf)
bájt 3A1
B -3A1
〈mértékegységként:〉 az információnak közvetlen címzéssel elérhető legkisebb, rendsz. 8 bitből álló egysége
bájt (byte) a feldolgozandó adat leggyakrabban használt mértékegysége, amellyel a számítógépben egy vagy két karaktert tárolhatunk
(1987 Tények könyve)
A kapacitás bájtokban (1 bájt = 8 bit) van megadva
(1988 Tények könyve)
A memória mértékegysége a bájt (ang.angol byte, B)
(1997 PedagógiaiLex.)
a számítástechnikában a méretet általában byte-ban (8 bit) vagy Kbytekilobyte-ban (1024 byte) adjuk meg
(2000 Magyar Hírlap)
a. (rendsz. jelzőként)
vhány ilyen egységnyi 〈információ, ill. annak tárolására való hely〉
a lemez mérete (21,309,440 byte, azaz kbkörülbelül 20 Mbmegabyte), foglalt lemez terület (18,589,696 byte)
(1987 Pajor Gábor)
Az AGPaccelerated graphics port ’gyorsított grafikus kapu’ 32 bit, azaz négy bájt széles, 66 megahertzes órajellel szinkronizált adattovábbító csatornát használ
(1998 Magyar Hírlap)
miképpen lehet 65 536 byte adattal megtelíteni egy 2 gigabyte-os winchestert
(1998 Magyar Hírlap)
512 byte tárolókapacitást
(2000 Figyelő)
b.
(vhány) ilyen egységnyi információ
az egyik lemezről vagy egyik file-ból átmásolt byte-okat a rendszer másolás közben ellenőrzi
(1987 Pajor Gábor)
Minden egyes byte tárolásakor egy intenzív, de nagyon gyors lézernyaláb kiégeti a film egy szubmikron nagyságú felületét
(1996 Természet Világa)
Moziban 25 képet vetítenek másodpercenként. Ha ugyanezt akarjuk elérni sugárzással, akkor 25 millió byte-ot kell kisugározni, szintén másodpercenként
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. IdSz. bájt

Beállítások