b¹ fn -1B (kiejtve bé, bö, jelzőként is)  bé (írva: ritk)

1. ’két ajakkal képzett zöngés felpattanó zárhang’ ❖ A melly Hazánkbéli Városok Faluk és Puſzták Nevei, Mássalhangzónn végeződnek, a ra, re, nn, ról, ről, Előlutóljárókat ſzeretik a feltett kérdésekre. b.) Dabra, Dabonn, Dabról. Jeſztrebre, Jeſztrebenn, Jeſztrebről d.) Álmósdra, Álmósdonn, Álmósdról (1795 Debreceni Grammatika 7443002, 220) | a kirgizek még ma is busurman-t ejtenek musulman helyett, a mi a b meg m és l meg r fölcserélődése szerint egészen rendesnek tetszik (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 311) | Nagy szerepet játszik a b hang magyar ikerszók utótagjában: inog-binog, ákom-bákom (azelőtt kákom-bákom), csiga-biga, tarka-barka (1893 PallasLex. CD02) | Például a b zöngés mássalhangzó párja a zöngétlen p; a zöngés z párja a zöngétlen sz (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’az ezt jelölő írásjegy, a magyar ábécé harmadik, ill. a latin ábécé második betűje (b, B)’ ❖ Magyar nyelvbenn a’ Deákoktól költsönözött bet 22, úgy mint: a, b, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, v, y, z (1779 Révai Miklós 7283025, 22) | Még látni egy-egy kidőlt határkövet imitt-amott nagy, belevésett „B” betűvel (1900 Mikszáth Kálmán CD04) | Hm – szólt a tanár úr – ki az a finom madár, aki tovább-ot egy b-vel írja? Ki írta ezt? (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 91) | felcserélte a b-betűt a p-vel (1967 Csatkai Endre CD52).

3. ’〈Vmely dolog (sorrendiségével összefüggő) jelölésére.〉’

3a. ’〈felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 ezzel a betűvel jelölt(, sorrendileg második) 〈dolog〉’ ❖ Legyen ſzemünk elött […] A és B nevü két vas golyobis; az A légyen két fontu, a’ B, 1 fontu (1777 Molnár János 7232010, 116) | vannak köztük [ti. a hajadonok között] nehányan, kik a) szépek, b) kik szépeknek tartják magukat, c) kik nem tartják magukat szépeknek (1837 Táncsics Mihály 8463006, 232) | A) csoport: Oxidok. B) csoport: Sók (1893 PallasLex. CD02) | a 46. §. b. pontjában (1936 Illyés Gyula 9274057, 115) | A közlésben főszövegnek (A) választott változatot Vörös Antal őrizte meg, míg a B változat 1849-ben a császáriak kezébe került, s a kutatók előtt csak 1927 után vált ismertté (1948 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | A hatodik bé életében ez volt Szentlőrinckátán az egyetlen árverés (1960 Magyar Nemzet nov. 7. C0355, 5) | 15. a, b ábra (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435003, 219) | A vírus A és B típusát ismerjük (1986 Az emberi test 1114005, 1296) | ha A állítás mást jelent is, mint B (1997 Orthmayr Imre 2047001, 4) | a vészhelyzet esetére szóló, alternatív B terv (1998 Byte Magazin ford. CD38).

3b. (Irodt) ’〈rímképletben: az első rímre nem rímelő, egyszersmind rímhívó helyzetben levő sor rímének, ill. az erre rímelő sor(ok) rímének jeleként〉’ ❖ [Malherbe] Terzettjei mind így aabcbc […] kezdődnek (1812 Szemere Pál C2563, 167) | Décime a déli állandó költeményalakok egyike, jelesül spanyol eredetü, tiz négyes trochæusból álló versszak abba accddc vagy ababa ccddc rimhelyezéssel (1893 PallasLex. CD02) | [Az ember tragédiájában] az ötödik szín utolsó öt sorának rímformája: a-a-b-x-b. De itt is rímel az utolsó sor (1926 Mohácsi Jenő CD10) | A dal tizenkét 8–8–7–7 szótagszámú, a–a–b–b páros rímű négysoros versszakból áll (1992 Friedrich Károly CD52).

3c. (Mat) ’〈algebrai kifejezésekben: (ismert) mennyiség jeleként〉’ ❖ Constructio symbolica – a’ számoknak, és az algebrai jegyeknek egyberakása, az Arithmeticában, és az Algebrában. P. o. 6+8+2=16; a+b=c (1829 Köteles Sámuel 8254008, 16) | Az összeadásnak egyik sajátsága az, hogy az összeadandókat egymással felcserélhetjük, anélkül hogy az összeg ez által változnék, vagyis: a+b=b+a (1867 Császár Károly 8082001, 7) | Elmondom tehát még egyszer. Csak egész könnyedén figyelj, ne erőltesd magad. Az összeadás tulajdonképpen hozzászámlálás. Tehát a+b… (1930 Nagy Lajos 9472013, 70) | Az a+bi alakú számokat, ahol a és b valós számok, komplex számoknak nevezzük (1987 Tények könyve CD37).

Vö. CzF.; ÉrtSz. b¹; ÉKsz. b¹

b² fn -1B (jelzőként is) (Zene)  bé (írva: ritk)

’kromatikusan lefelé módosított h hang, ill. az ezt jelölő hangjegy v. 〈hangszeren:〉 ennek megszólaltatási helye, eszköze, módja’ ❖ Egy Oktávában hát mind öſzve ezen 12. Hangok vagynak, C, Cis, D, Dis, E, F, Fis, G, Gis, A, B, H (1802 Gáti István C1857, 30) | a b a h alatt egy fél hanggal mélyebben s az a-nál csak egy fél hanggal magasabban fekvő hangot jelenti (1893 PallasLex. CD02) | B, hangfok megjelölése; ma alaphangsorunk leszállított 7. fokának neve, a középkorban az alaphangsor második tagja. Jelentése évszázadokon át a mai h-énak felel meg, – tehát főhang, nem származékos hang s Angliában és Hollandiában ma is a h hangot értik alatta (1930 ZeneiLex. CD49) | A rövid oktáva billentyű-elrendezése olyan volt, hogy a legmélyebb hang (C) a látszólagos E-billentyűvel volt játszható: […], azaz C, F, G, A, H alsó billentyűk, D, E és B felső billentyűk voltak (1931 ZeneiLex. CD49) | [a pentaton sirató] főhangjai: d′-c′-b-g-(f), szolmizálva: mi-re-do-la-(szó) (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

a. (rendsz. összetételek előtagjaként) ’erre mint alaphangra épülő 〈hangsor, hangnem v. hangzat〉’ ❖ az iszonyodás sikoltozásait […] vagy a fájdalom fohászait a gazdag torokban, innentova B dúrból vagy C mollból, kóta után ejtendjük (1825 Fáy András¹ 8139002, 324) | Volkmann hires „B-moll Trióját” (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Ebben a sorozatban pl.: C-dur – F-dur – d-moll – G-dur (szeptimával) – c-moll – Asz-dur – f-moll – B-dur – Esz-dur, minden egyes harmóniának kettős értelme van (1931 ZeneiLex. CD49) | A néha légiesen hangzó üres kvintek archaizálnak, kitérés csak Es-dúr és B-dúr felé (1974 Jancsovics Antal CD52) | Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét (1998 Magyar Hírlap CD09).

b. (összetételek előtagjaként) ’ilyen alaphangú 〈fúvós hangszer〉, amely szólamát transzponálva, a kottában lejegyzett hangmagasságnál nagy szekunddal mélyebben v. kis szeptimmel magasabban szólaltatja meg’ ❖ Basszklarinét-nek hivnak egy nagyobb alakban készített klarinétet, melynek hangjai egy tiszta oktávával mélyebbek, mint a közönséges B klarinét hangjai (1893 PallasLex. CD02) | A ma általánosan használatos B-kürt (hangterjedelme E–f²) és F-kürt (hangterjedelme H₁–f²) hangját a három ventil egy egész, egy fél s másfél hanggal mélyíti (tehát az F-kürt alapskáláját Esz-re E-re és D-re módosítja) (1930 ZeneiLex. CD49) | Ha csak egy kontrás van [a rezesbandában], az lehetőleg esz-trombitát használ; két kontrás esetén a másik b-trombitát vagy szárnykürtöt fúj (1981 NéprajziLex. CD47).

Vö. ÉrtSz. b²; ÉKsz. b²

b³ (-1B) l. bé¹

bé¹ fn 1B (Zene)  b (írva: ritk)

’vmely hangnak félhanggal történő leszállítására utaló módosítójel’ ❖ A’ Kis bé (b), melly azt a Kótát, mellynek elébe vagyon téve, fél Hanggal lejjebb nyomja (1802 Gáti István C1857, 27) | e hangok: cisz, disz, fisz, gisz, aisz, vagy: be, asz, gesz, esz, desz, nem iratnak a vonalrendszeren külön helyekre, hanem alakitójegyek (kereszt és bé) által jelöltetnek (1867 Bartalus István 8030001, 2) | C-moll, a C hangon alapuló moll skála és hangnem neve. Előjegyzése három bé (1926 TolnaiÚjLex. C5720, 135) | Az előjegyzés két bé (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz. bé¹; ÉKsz. bé¹

B¹ (-4B2) l. bel

bel fn 4B2 (Fiz v. Vill)  B

’〈kül. a hangnyomás alapegységeként:〉 az energia és a teljesítmény viszonyát a két érték tízes alapú logaritmusával kifejező mutató’ ❖ Bel, B: az elektrotechnikában, a híradástechnikában és az akusztikában az energia, ill. a teljesítmény logaritmikus egysége (1964 TermészettudományiLex. C5475, 495) | A hangforrások által keltett hangok teljesítményét, intenzitását és nyomását egy abszolút értékhez való viszonyszám logaritmusával adják meg. Az így kifejezett dimenzió nélküli szám a Bel (1987 Tények könyve CD37) | Mivel a bel nagy mértékegység, általában ennek az egységnek a tizedrészét, a decibelt (dB) használják (1999 Természet Világa CD50).

Vö. IdSz.

B² (-3A1) l. byte

byte fn -3A1 (Inf)  bájt, B

’〈mértékegységként:〉 az információnak közvetlen címzéssel elérhető legkisebb, rendsz. 8 bitből álló egysége’ ❖ bájt (byte) a feldolgozandó adat leggyakrabban használt mértékegysége, amellyel a számítógépben egy vagy két karaktert tárolhatunk (1987 Tények könyve CD37) | A kapacitás bájtokban (1 bájt = 8 bit) van megadva (1988 Tények könyve CD37) | A memória mértékegysége a bájt (ang. byte, B) (1997 PedagógiaiLex. C6810, 454) | a számítástechnikában a méretet általában byte-ban (8 bit) vagy Kbyte-ban (1024 byte) adjuk meg (2000 Magyar Hírlap CD09).

a. (rendsz. jelzőként) ’vhány ilyen egységnyi 〈információ, ill. annak tárolására való hely〉’ ❖ a lemez mérete (21,309,440 byte, azaz kb 20 Mb), foglalt lemez terület (18,589,696 byte) (1987 Pajor Gábor 1116001, 27) | Az AGP 32 bit, azaz négy bájt széles, 66 megahertzes órajellel szinkronizált adattovábbító csatornát használ (1998 Magyar Hírlap CD09) | miképpen lehet 65 536 byte adattal megtelíteni egy 2 gigabyte-os winchestert (1998 Magyar Hírlap CD09) | 512 byte tárolókapacitást (2000 Figyelő CD2601).

b. ’(vhány) ilyen egységnyi információ’ ❖ az egyik lemezről vagy egyik file-ból átmásolt byte-okat a rendszer másolás közben ellenőrzi (1987 Pajor Gábor 1116001, 11) | Minden egyes byte tárolásakor egy intenzív, de nagyon gyors lézernyaláb kiégeti a film egy szubmikron nagyságú felületét (1996 Természet Világa CD50) | Moziban 25 képet vetítenek másodpercenként. Ha ugyanezt akarjuk elérni sugárzással, akkor 25 millió byte-ot kell kisugározni, szintén másodpercenként (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz. bájt